Ezúttal ugyanis csak elvétve van olyan - a korábbi években I. kategóriás kiállítási programként futott - kollektív magyar megjelenés külhoni vásárokon, amelyek az egyes cégek közös standon való bemutatkozása mellett az országimázs építését is szolgálják.
Ehelyett a fő hangsúly a kiemelt ágazatokban, a szakosított kiállításokon való vállalati részvételen van.
Ennek csak egyik oka a koncepcióváltás, a másik a tapasztalt vállalati igény - indokolta Szilágyi Anna, az ITDH illetékes igazgatója. Az ITDH ugyanis előzetesen felmérte a vállalati igényeket, s mint kiderült, az egyes cégek inkább az egyedi bemutatkozást preferálják.
Ráadásul világszerte erősödő tendencia a mindinkább szakosodó kiállítások rendezése, s ma már egyre kevesebb helyen rendeznek általános vásárokat, ahol lehetőség van a közös megjelenésre. Ilyen például Oroszország, ahol májusban és júniusban (Moszkvában, illetve Szentpétervárott) is volt kollektív magyar megjelenés. Durván egy hónappal ezelőtt hirdették meg a központi kiállítási programot, amelybe mintegy nyolcvan rendezvény került.
Az ezeken való részvételhez lehet pályázni támogatásért, ám - mint Szilágyi Anna hangsúlyozza - ha öt vállalat egyazon rendezvényen szeretne megjelenni, akkor mód van arra, hogy azt felvegyék a támogatott kiállítások körébe.
A részvételhez egy évben egy cég három alkalommal kaphat támogatást, alkalmanként maximum félmillió forint értékben.
A másik lehetőség a kereskedelemfejlesztési pályázat, amelyet évente egyszer vehet igénybe a legfeljebb 250 állandó főt foglalkoztató hazai cég, igaz, jogcímenként egyszer. Ugyanis itt többféle jogcím létezik, kiállítási megjelenéshez lehet pályázni a maximum egymillió forintos támogatásra, emellett marketingeszközök készítéséhez, terjesztéséhez, megfelelőségi tanúsítvány beszerzéséhez, külföldi iroda, raktár, bemutatóterem nyitásához, bérléséhez (feltéve, ha minimum egy évre szól a fenntartása) és nemzetközi szervezeti tagdíjhoz.
A szokásosnak mondható ágazatok és régiók a preferáltak ezeknél a pályázatoknál is, azaz az ágazatok közül elsősorban az it, az elektronika, az autóipar (beszállítói tevékenység), az orvosi műszerek és a biotechnológia.
A relációkat illetően pedig a legfontosabbak a délkelet-ázsiai, a délkelet-európai, a FÁK, valamint a környező országok.
Ehelyett a fő hangsúly a kiemelt ágazatokban, a szakosított kiállításokon való vállalati részvételen van.
Ennek csak egyik oka a koncepcióváltás, a másik a tapasztalt vállalati igény - indokolta Szilágyi Anna, az ITDH illetékes igazgatója. Az ITDH ugyanis előzetesen felmérte a vállalati igényeket, s mint kiderült, az egyes cégek inkább az egyedi bemutatkozást preferálják.
Ráadásul világszerte erősödő tendencia a mindinkább szakosodó kiállítások rendezése, s ma már egyre kevesebb helyen rendeznek általános vásárokat, ahol lehetőség van a közös megjelenésre. Ilyen például Oroszország, ahol májusban és júniusban (Moszkvában, illetve Szentpétervárott) is volt kollektív magyar megjelenés. Durván egy hónappal ezelőtt hirdették meg a központi kiállítási programot, amelybe mintegy nyolcvan rendezvény került.
Az ezeken való részvételhez lehet pályázni támogatásért, ám - mint Szilágyi Anna hangsúlyozza - ha öt vállalat egyazon rendezvényen szeretne megjelenni, akkor mód van arra, hogy azt felvegyék a támogatott kiállítások körébe.
A részvételhez egy évben egy cég három alkalommal kaphat támogatást, alkalmanként maximum félmillió forint értékben.
A másik lehetőség a kereskedelemfejlesztési pályázat, amelyet évente egyszer vehet igénybe a legfeljebb 250 állandó főt foglalkoztató hazai cég, igaz, jogcímenként egyszer. Ugyanis itt többféle jogcím létezik, kiállítási megjelenéshez lehet pályázni a maximum egymillió forintos támogatásra, emellett marketingeszközök készítéséhez, terjesztéséhez, megfelelőségi tanúsítvány beszerzéséhez, külföldi iroda, raktár, bemutatóterem nyitásához, bérléséhez (feltéve, ha minimum egy évre szól a fenntartása) és nemzetközi szervezeti tagdíjhoz.
A szokásosnak mondható ágazatok és régiók a preferáltak ezeknél a pályázatoknál is, azaz az ágazatok közül elsősorban az it, az elektronika, az autóipar (beszállítói tevékenység), az orvosi műszerek és a biotechnológia.
A relációkat illetően pedig a legfontosabbak a délkelet-ázsiai, a délkelet-európai, a FÁK, valamint a környező országok.
