Közel-keleti terroristákat vet be Oroszország a fronton, török-NATO találkozót szerveznek – háborús híreink vasárnap
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy légvédelmi rendszereik az éjszaka folyamán 34 ukrán drónt semmisítettek meg, ebből 27-et az Ukrajnával határos Kurszki terület felett. A minisztérium nem tett említést a kurszki kormányzó korábbi nyilatkozatáról, miszerint két „ukrán rakétát” is megsemmisítettek a régió felett – számolt be a Reuters.
Ezzel párhuzamosan az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy légvédelmi egységeik több mint 10 orosz drónt semmisítettek meg egy Kijev elleni éjszakai támadás során.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője elmondta: "Az UAV-k különböző irányokban repültek Kijev felé. A városban több mint három órán át tartott a légiriadó."
A konfliktus eszkalálódását jelzi, hogy Oroszország csütörtökön új hiperszonikus közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, az Oresnyikkel csapott le Ukrajnára. Ezt válaszlépésnek szánták arra, hogy Kijev amerikai és brit rakétákat vetett be Oroszország ellen.
A diplomáciai fronton is mozgolódás tapasztalható a Reuters szerint:
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában fogadja Mark Rutte NATO-főtitkárt, hogy megvitassák az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit.
Egy török tisztviselő szerint a megbeszéléseken szó lesz a NATO-szövetségesek közötti védelmi beszerzések akadályainak elhárításáról és a katonai szövetség terrorizmus elleni közös harcáról is, valamint az ukrajnai béketörekvésekről.
Törökország, bár elítélte az orosz inváziót és támogatja Ukrajna területi integritását, ellenzi a Moszkva elleni nyugati szankciókat. Erdogan nemrég kritizálta azt az amerikai döntést, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal támadhasson Oroszországon belül. A török elnök szerint ez tovább szítaná a konfliktust.
Moszkva álláspontja szerint az Egyesült Államok és szövetségesei közvetlen konfliktusba kerülnek Oroszországgal azzal, hogy zöld utat adtak Ukrajnának nyugati rakéták bevetésére orosz területen. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden olyan politikai változtatásokat hagyott jóvá, amelyek csökkentették azt a küszöböt, amely alatt Oroszország atomfegyvereket vethet be válaszul egy hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadásra.
Eközben Oroszország újabb külföldi hatalom zsoldosait veti be a fronton, miután egy hónapja észak-koreai katonákat toborzott a háborúba.
Az orosz hadsereg több száz jemeni férfit toborzott, hogy Ukrajnában harcoljanak, egy olyan sötét emberkereskedelmi hálózaton keresztül, amely rávilágít Moszkva és a Houthi lázadó csoport közötti egyre szorosabb kapcsolatokra. A Financial Times (FT) jelentése szerint a jemeni toborzottak magas fizetésekről és orosz állampolgárságról szóló ígéretekkel érkeztek, azonban Oroszországba érkezésükkor kényszerítették őket katonai szolgálatra, és rövid kiképzés után a frontvonalra küldték őket.
Az ukrajnai konfliktus így újabb külföldi katonákat von be, köztük jemeni, nepáli, indiai zsoldosokat, valamint észak-koreai reguláris csapatokat.
Az FT által látott dokumentumok szerint a toborzást egy Abdulváli Abdo Hasszán al-Dzsábri által alapított, Ománban bejegyzett Houthi-cég irányította. Az ígért munkák – mint például „biztonsági” vagy „mérnöki” pozíciók – helyett a jemeni férfiakat erőszakkal szerződtették, sok esetben a szerződéseket sem tudták elolvasni, mivel azok oroszul íródtak. A húszi kapcsolat megerősíti, hogy a jemeni polgárháborúban Irán által támogatott csoport szorosabbra fűzi kapcsolatait Moszkvával, miközben az orosz–nyugati konfliktus egyre több színtéren terjed.
Az Egyesült Államok 2024 januárja óta az Anszarallahot, közismert nevén a húszi lázadókat, különlegesen megjelölt globális terrorista csoportnak minősítette.
Az amerikai diplomaták figyelmeztetnek az orosz–húszi együttműködés kiterjedésére, beleértve a fegyvereladásokat és a rakétacsapások célzási adataival való támogatást.
A húszi lázadók 2023-ban globális ellátási láncokat veszélyeztettek a Vörös-tengeren végrehajtott rakétatámadásokkal, most pedig a jemeni zsoldosok Ukrajnába történő toborzása jelzi, hogy az orosz konfliktus miként nyerhet új dimenziókat a Közel-Keleten.
A jemeni toborzottak helyzetét emberi jogi szervezetek és a Nemzetközi Jemeni Migránsok Szövetsége is figyelemmel kíséri. Bár néhányuknak sikerült elhagynia Oroszországot és visszatérnie hazájába, sokan továbbra is az ukrajnai frontvonalon vagy oroszországi kiképzőbázisokon tartózkodnak.
Címlapkép: Ukrán katonák a Cservona Kalinja dandárból szovjet 2S1-es tüzérséggel tüzelnek Pokrovszkban, Donyecki területen, Ukrajnában, 2024. november 15-én. A fotó forrása: Diego Herrera Carcedo/Anadolu via Getty Images
