Röviden bemutatjuk az egyéni jövedelemmel párhuzamosan növekvő várható élettartam világszerte erősödő jelenségét: az élettartamrést, és magyar adatokon alapuló, de feltételezett hatását a nyugdíjrendszerbeli újraelosztásra. Az arányosnak nevezett nyugdíjrendszer jelentős jövedelmet csoportosít át a kisjövedelműektől a nagyjövedelműeknek, ezt érdemes az alapnyugdíj hozzákeverésével mérsékelni.
Nyilvánosan elérhető ragsoroknak, minősítéseknek köszönhetően nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy teljesen idegen személyekkel kössünk kockázatos üzleteket, amelyek máskülönben csak magas bizalom mellett jöhetnének létre. Döntéselméleti kísérlettel elemeztük, hogyan segítik a rangsorok a tájékozódást és az együttműködést kockázatos helyzetekben. Egy korábbi íráshoz hasonlóan azt találjuk, hogy a versengésnek nagy szerepe van az idegenekkel való együttműködés erősítésében, és bár a rivalizálás fokozza a szándékos dezinformálást, ami a rangsor megbízhatóságát rontja, korrekciós mechanizmusoknak köszönhetően a reputációs rangsorok mégis informatívak maradnak versenyhelyzetben is.
Sokat hallunk a magyar családtámogatási rendszer számtalan eleméről és bőkezűségéről, s a családonként elvileg igényelhető összegek valóban sokszor százezres, sőt több tízmilliós magasságokban járnak. De vajon mennyit jelent ez valójában egy átlagos magyar család számára, hogyan aránylik az utóbbi évtizedben a dolgozók által előállított bruttó hazai termékhez, és valóban kimagasló-e európai összehasonlításban? Az adatok közelebbi vizsgálatával nyert kép korántsem meggyőző.
A visegrádi országokban a bérhányad – a munkajövedelem részesedése az összes hazai jövedelemben – alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, és Magyarországon e részesedés csökkenő irányzatot mutatott. A szintek és az irányzatok nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság esetében a bérhányad mérése komoly nehézségekbe ütközik, továbbá azt is, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti bérhányad-különbségek szorosan összefüggnek a fogyasztás relatív árában mutatkozó eltérésekkel. Magyarországon bérhányad alakulása a munkáltatói járulék jelentős csökkenéséhez köthető, de ebből – különösen rövid távra nézve – nem vonhatók le a dolgozók jólétének alakulására vonatkozó következtetések.
Az új exporttermékek bevezetése szoros, pozitív kapcsolatban van a vállalat méretével, a külföldi tulajdon arányával és a termelékenységgel, de ezek mellett az új importtermékek és -partnerek számának emelkedése is előmozdítja az új exporttermékek megjelenését. A termelékenység elsősorban az új exporttermékek számával mutat pozitív összefüggést, ám hasonló, bár gyengébb hatást gyakorol az összes és a megszűnt exporttermékek számára is. Ugyanez állapítható meg az új importtermékek esetén is. A termékváltozatokkal végzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a termelékenységgel leginkább a régi exporttermékek új partnereknek szállítása van kapcsolatban.
Sok európai úgy érzi, hogy az Unió túl távoli, vagy hogy éppenséggel túlságosan beleavatkozik az emberek mindennapi életébe. Mások az Unió hozzáadott értékét vitatják, és azt kérdezik, hogy Európa hogyan javítja életszínvonalukat. És nagyon is sokan vannak, akik a háború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága közepette határozottabb fellépést vártak volna az EU-tól. Egy nemrégiben készített Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 92%-a szeretné, ha az uniós intézmények jobban figyelembe vennék a polgárok véleményét az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során. Az Európa jövőjéről szóló konferencia, amelynek első plenáris ülése 2021. június 19-én, a franciaországi Strasbourgban került megrendezésre, épp ezekre a jogosnak tűnő kritikákra kíván reagálni.
A populizmus kifejezést mostanság mint szitokszót használják legtöbbször. Valamiféle homályos közös nevező alakul így ki a legkülönfélébb politikai vezetők és pártok, politikai üzenetek, politikai lépések között. Igen, még az sem világos többnyire, hogy a populizmus szó vagy a populista jelző minek a leírására szolgál? Egyes politikusok személyiségi jegyeire, politikai mozgalmak ideológiájára, választási taktikára? A kifejezés tartalmi leírása, definiálása pedig végképp elmarad.
Még ha igaz lenne is, hogy a multik a megtermelt vállalati jövedelem nem kis részét kimenekítik az országból, van a mérlegnek egy másik serpenyője: a munkavállalóik által megkeresett és zömmel itthon elköltött, a hazai szektorénál magasabb bér. A cikk alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a magas bér mögött többlettudás (is) áll, ami ráadásul a multik elhagyása után, a hazai szektorban is értékesül. Sőt, ha kis mértékben is, de a (részben) hordozható tudás még a multit sosem látott új munkatársak keresetét is növelheti.
A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. Cikkünk első részében bemutattuk, hogy milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus, a módszertanunkról is ott írtunk részletesen. A mostani részben áttekintjük a hosszú és rövid távú bérleti piacok nagyvárosi sajátosságait a járvány időszakában, megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e kiszorító hatásról az eladói és a bérleti piacok között, illetve bemutatjuk a nagyvárosok közötti legfontosabb eltéréseket.
A digitális korszak egyik agyonhasznált kifejezése az ökoszisztéma. Nem cégek, hanem – az ökológiai rendszerek mintájára alkotott kifejezéssel – ökoszisztémák versenyeznek egymással, vagyis egymástól kölcsönösen függő, egymással együttműködő, értéket közösen létrehozó szereplők. A kifejezést korábban leggyakrabban az innováció sokszereplős természetére utalva használták, azzal összefüggésben, hogy napjainkban egy-egy gazdasági szereplő egymaga egyre kevésbé rendelkezik azzal a komplex, interdiszciplináris tudáshalmazzal, amelyre egy-egy innovációhoz szükség lenne. Nagyszámú specializált szereplő hálózati együttműködése hozhat létre új értéket, és további szakosodott szereplőkre van szükség ahhoz, hogy ez az új érték a piacra kerüljön és jövedelmet hozzon. Az innováció tehát immár nem egy-egy cég belügye: külső – az adott cégen kívüli – szereplők sokaságát célszerű bevonni a siker érdekében. Ezt nevezi a menedzsment szakirodalom nyitott (nyílt) innovációnak.
Sokan úgy gondolják, hogy a versengés és az együttműködés ellentétes cselekvések, így aki együttműködő, az nem lehet versengő (és fordítva). Reprezentatív kérdőíves felmérés segítségével azt vizsgáljuk egyéni szinten, hogy igaz-e az előbbi feltevés. A várakozással ellentétben azt találjuk, hogy nagyobb fokú együttműködés erősebb versengéssel jár együtt, azaz minél versengőbbnek tartja magát valaki, annál együttműködőbbnek is. Kutatásunk további eredménye az, hogy a magasan végzettek gyakrabban tartják magukat közepesen versengőnek és közepesen együttműködőnek.
A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. De milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus? Az alábbi cikkben a járvány hatásait mutatjuk be a vidéki nagyvárosokra vonatkozóan.
Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.
Győr-Moson-Sopron megye egyik legnépszerűbb tájegysége a Szigetköz, melynek népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2011 és 2019 között több mint 15 000 fővel nőtt a lakónépessége, ami a jövőben továbbra is csak növekedni fog. Ebből adódóan a Szigetköz közlekedése is jelentős mértékben megnövekedett az elmúlt években. Az 1401-es számú összekötő út forgalma (mely a térség egyik meghatározó útvonala) 2011 és 2018 között 29%-al nőtt, ami az jelenti hogy 2018-ban több mint 1300 járművel több közlekedett naponta ezen az úton, mint 2011-ben. Így a jövőben ha nem történik jelentős közlekedés fejlesztés a térségben, a Szigetközben élők komoly közlekedési problémákkal fognak szembesülni.
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
A 2008-9-es globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint az elhúzódó gazdasági kilábalás nyomán szerte a világban megfigyelhetjük az államok különböző beavatkozási kísérleteit a megosztott növekedés aktív ösztönzésére. 2020-tól kezdődően erre a folyamatra erősített rá a globális koronavírus járvány, a világ szinte összes országában, igaz eltérő mértékben.
Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.
A hosszú távú gazdasági növekedés legfőbb tényezői a technológiai fejlődés és a tudás felhalmozása, amelyekhez a gazdasági szereplők közötti együttműködés érdemben hozzájárul. Az együttműködésben résztvevők információkat osztanak meg egymással és ezáltal beindul egy tanulási folyamat, amely végső soron hatékonyabb termelési folyamatokhoz vezet. A témához köthető újabb szakirodalom azt hangsúlyozza, hogy a térbeli közelségből fakadó tudás-terjedés mellett (részben annak alapjaként) fontos tényező a szereplők közötti „valódi kapcsolatok” kialakulása, például kutatási együttműködési projekteken keresztül. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az egyes európai és magyar régiók milyen intézményeken keresztül férnek hozzá a régión kívüli tudáshoz, illetve a régiókon belül mely intézmények között alakultak ki intenzívebb kapcsolatok.
A koronavírus-járvány jelentős kihívások elé állította a gazdákat. Noha a termékeik iránti kereslet növekedett, az értékesítési csatornák egy része a járvány első hulláma alatt nem működött. Kutatásunkban négy európai országban (Észtország, Magyarország, Portugália, Románia) azt vizsgáltuk, hogy a termék- és marketingcsatornák diverzifikációja mennyiben járult hozzá a mezőgazdasági kistermelők gazdasági sikeréhez.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
