A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
Az európai autóiparnak az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a gyártás versenyképessége érdekében ki kell alakítani saját, a kínai cégektől független akkumulátor-ellátási láncát. Ennek egyik Achilles-pontja az alapanyag-termelés, vagyis a bányászat. Ezért valószínű, hogy az akkumulátorgyárak létesítése mellett a lítiumbányászat lesz az iparág új forró krumplija Európában. Szerbiának ebben a folyamatban van szerepe.
A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
A tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg Magyarországon az adófizetők között, mint a munkajövedelem: az összes jövedelem alapján számolt felső jövedelmi tizedhez tartozók a munkajövedelmek egyharmadát kapják, viszont a tőkejövedelmek terén ez az arány 90%-ot tesz ki – derül ki abból a tanulmányból, amely (sok más elemzés mellett) helyet kapott a Munkaerőpiaci Tükör évkönyv-sorozat tegnap bemutatott legújabb kötetében.
Az elmúlt évtizedben egy új piaci szegmens jelent meg a sörpiacon, a multinacionális vállalatok mellett jelentősen megnőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) munkatársai feltérképezték a magyar kézműves sörágazatot és meglepő eredményekre jutottak: olyan régiókban is számos főzde nyílt, ahol a termelési és fogyasztási potenciál aligha indokolja a létüket. Heti podcastünk vendége a kutatás társszerzője, Bakucs Zoltán.
A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.
A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezntálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.
A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.
Az ego kimerülés elmélete szerint ha lefárasztjuk magunkat mentálisan, akkor lecsökken az önuralmunk és nagyobb valószínűséggel viselkedünk nemkívánatos módon. Általános iskolai diákok körében folytatott kísérletben azt vizsgáltuk, hogy nagyobb valószínűséggel csalnak-e azok, akiket korábban gondolkodtató feladatokkal lefárasztottunk. Azt találjuk, hogy többen csalnak azok közül, akiknek az önkontrollját lemerítettük a kísérlet során. Eredményeinkből az következik, hogy az iskolai csalás (például a másolás vagy a puskázás) csökkenthető, ha a diákok nem kimerültek, például nem az utolsó órában írják a dolgozatot.
Fiatal felnőttek körében végzett kísérlet keretében vizsgáltuk, hogy a döntéshozatalban kulcsfontosságú személyiségjegyek befolyásolhatók-e az elménk tréningjével. A mindfulness tréninget használtuk kísérletünkben. Bár a tréning hatására csökkent az észlelt stressz szintje, a kockázatvállalásra, türelmetlenségre és jelen felé való elfogultságra való csökkentő hatás bizonytalan.
Az új exporttermékek bevezetése szoros, pozitív kapcsolatban van a vállalat méretével, a külföldi tulajdon arányával és a termelékenységgel, de ezek mellett az új importtermékek és -partnerek számának emelkedése is előmozdítja az új exporttermékek megjelenését. A termelékenység elsősorban az új exporttermékek számával mutat pozitív összefüggést, ám hasonló, bár gyengébb hatást gyakorol az összes és a megszűnt exporttermékek számára is. Ugyanez állapítható meg az új importtermékek esetén is. A termékváltozatokkal végzett számítások eredményei azt mutatják, hogy a termelékenységgel leginkább a régi exporttermékek új partnereknek szállítása van kapcsolatban.
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
Kézdi Gábor, intézetünk korábbi főmunkatársa, hosszan tartó betegség után a héten elhunyt - közölte a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet a Facebook-oldalán.
A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
