Az emelkedő élelmiszer-infláció nemcsak az általános inflációt növeli, hanem bizonytalanságot is teremt, ami nagyobb inflációs várakozásokhoz vezet. Az élelmiszer-infláció volatilitása magasabb, mint a fogyasztóiár-indexé, emiatt az élelmiszerárak növekedésével az inflációs környezet bizonytalansága is nő. Ez problémákat okoz az aggregált infláció előrejelzésében és inflációs célok elérésében. A termelők a növekvő inflációs bizonytalanság miatt nehézségekkel szembesülnek a beruházási tevékenységekre vonatkozó döntések meghozatalában. Továbbá a fejlődő országokban a növekvő élelmiszerárak kedvezőtlenül hatnak az egészségügyi és jóléti tevékenységekre azáltal, hogy növelik a csecsemő- és gyermekhalandóságot és az alultápláltságot.
Az elméleti irodalom egy része hangsúlyozza a monetáris politika stabilizáló szerepét az élelmiszer-inflációra. A modellek szerint a monetáris politika az aggregált kereslet mérséklésén keresztül csökkentheti az élelmiszer-inflációt. Meglepő módon eddig csak kevés empirikus tanulmány foglalkozott a monetáris politikának az élelmiszer-inflációra gyakorolt hatásával, és a kutatások döntően az USA-val, Indiával és néhány fejlődő országgal foglalkoztak. Az empirikus irodalom megerősíti a monetáris politika hatását a mezőgazdasági termékpiacokon és az élelmiszer-inflációra. Az eredmények nagyobb hányada úgy találja, hogy a monetáris politikai megszorítások inkább a mezőgazdasági árak és az élelmiszer-infláció növekedéséhez vezethetnek. A tanulmányok azt is hangsúlyozzák, hogy az olyan nyitott gazdaságok esetében, amelyek kereskedelmi partnereikhez képest elég kicsik ahhoz, hogy politikájuk ne változtassa meg a világpiaci árakat, a kamatlábakat vagy a jövedelmeket, a monetáris politika hatástalan, sőt, a restriktív monetáris politika akár káros is lehet, mivel további bizonytalanságot visz az amúgy is magas volatilitású élelmiszerárak piacára.
Egy most megjelent tanulmányban a monetáris politika hatását vizsgáljuk a magyar élelmiszer-inflációra, a 2007 januárjától 2022 novemberéig terjedő időszakban. A magyar helyzet jó esettanulmányként szolgál, mert az EU-n belül nálunk az átlagosnál magasabb az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, így az élelmiszer-infláció az EU-átlagnál nagyobb mértékben érinti a lakosságot. Az elmúlt esztendő eseményei további aktualitást adnak a kérdés vizsgálatának. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3,0%, ettől ±1%pontos toleranciasáv még elfogadható a magyar inflációs célkövetéses rendszer alapján. 2021 tavasz óta 4,0% feletti az áremelkedés a megelőző év azonos hónapjához képest, ami 2022 áprilisára elérte a 9,5%-ot, 2022. szeptember óta 20% feletti az árak emelkedése az előző év azonos időszakához mérten. Az élelmiszerárak dinamikája elszakadt az inflációétól (1. ábra), ugyanez mondható el sok árupiaci termék esetében is.
Az infláció és az élelmiszerárak alakulása Magyarországon
Elemzésünkben 2007. január 1. és 2022. november 1. közötti havi felbontású adatokkal dolgoztunk. A felhasznált adatok forrása a Magyar Nemzeti Bank és a FRED, azaz az amerikai jegybank nyilvánosan elérhető adatbázisai. A modellünkben a következő változókat használtuk:
- Élelmiszer-infláció: a magyar fogyasztói kosárban található élelmiszer- és alkoholmentes termékek fogyasztói árai.
- Infláció : a magyar infláció.
- Globális élelmiszerár-index: globális szintű reprezentatív adatokból számított élelmiszer-infláció.
- Euróárfolyam (euro): EUR/HUF-árfolyam.
- Pénzkínálat (Monetáris bázis M0, M1 pénzaggregátum, M2 pénzaggregátum): a magyar pénzkínálati adatok szerint.
Eredményeink azt sugallják, hogy sem a monetáris politikának, sem az árfolyamnak nincs hatása az élelmiszer-inflációra.
Ugyanakkor az infláció jelentős szerepet játszik az élelmiszer-árnövekedés előmozdításában. A globális élelmiszerár-index az eloszlás alsó részében növeli az élelmiszer-inflációt. Eredményeink részben ellentmondanak a nemzetközi szakirodalomnak.
Egy korábbi átfogó kutatás (Battarcharya–Jain, 2020) szerint 2006- és 2016 között a váratlan monetáris szigorítás pozitív és szignifikáns hatással volt az élelmiszer-inflációra mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban. Az eredmények arra utalnak, hogy az élelmiszerágazatból eredő inflációs nyomás hátterében a monetáris szigorítás destabilizáló hatással lehet az élelmiszer- és az általános inflációra a gazdaságban. Ezzel szemben, Magyarországon monetáris politikának nem volt szignifikáns hatása az élelmiszer-inflációra.
A szakirodalomban megjelenő elméletek szerint az élelmiszerárakat hosszú távon a világpiaci ártrendek határozzák meg, a monetáris politikának kizárólag az országon belüli áremelkedésre lehet hatása.
A monetáris politika nem tud hatékonyan fellépni az élelmiszerárak növekedés ellen, nem tud letörni egy létező világpiaci trendet. A túlzott restriktív politika a gazdasági növekedést lassítja, ám az élelmiszerárak növekedésére hatástalan lesz. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az alacsonyabb jövedelmű osztályokban található családok jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, mint a tehetősebbek. Elemzésünk alapján a monetáris politika önállóan nem tud hatékonyan fellépni az élelmiszerárak ellen, ilyen helyzetben a fiskális politikának ki kell egészítenie azt, oly módon, hogy hogy ne legyen szükség súlyos monetáris politikai szigorításra. Az elméleti modellek tanúsága szerint a fiskális és monetáris politika koordinációjából jóléti előnyök származhatnak. Ha a monetáris politika reagál egy élelmiszerár-sokkra, akkor segít stabilizálni a termelést, és ezáltal csökkenti a finanszírozás költségeit, az élelmiszertámogatások finanszírozását. Másrészt, ha a fiskális politika reagál az élelmiszerár-sokkra, segít stabilizálni az élelmiszerkeresletet, és ezáltal elkerülheti a közvetett hatásokat.
Fertő Imre, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A cikkben hivatkozott tanulmány:
Bhattacharya, R.– Jain, R. (2020): Can monetary policy stabilise food inflation? Evidence from advanced and emerging economies. Economic Modelling. Vol. 89. pp. 122–141. doi: 10.1016/j.econmod.2019.10.005
Címlapkép: Getty Images
