Közel 80%-a teljesült márciusra az éves deficittervnek (2.)

A Pénzügyminisztérium 332.9 milliárd forintos saját hiányelőrejelzésével szemben 309.4 milliárd forintos deficittel zárta a márciusi hónapot az államháztartás (helyi önkormányzatok nélkül, pénzfogalmi szemléletben) - közölte az előzetes adatot a tárca. Ezzel az első három hónap összesített deficitje 566 milliárd forint volt, ami a jelenleg aktuális éves deficitterv 77.5%-át teszi ki, rávilágítva a formálódó kormány által tervezett intenzív hiánycsökkentő lépések szükségességére.

Átgázolnak a szlovák kistigrisen - komoly recesszió jöhet

A szlovák jegybank kedden megjelent friss anyaga jelentősen rontott a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózison, miután már recessziót jósol a 2009-es évre - tudósít a Reuters. A jegybank előrejelzése szerint 2.4%-os recesszió következhet idén, ami az első recessziós évet jelentené a szlovák gazdaság esetében.

A takarékszövetkezetek lélegeztetőgépén sok ezer vállalkozás

A takarékszövetkezetek kiemelkedően jó likviditási helyzetének köszönhetően egyre több vállalkozás választja ezeket pénzügyi partnerének a recesszió idején - számolt be egy új fejleményről Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. vezérigazgató-helyettese a társaság keddi sajtótájékoztatóján. A kkv-k nem kisebb kihívásokkal néznek most szembe, mint a bevételkiesésből fakadó likviditáshiány, valamint a volatilis devizaárfolyamok és a forint gyengesége miatti veszteségek, ezért fizetési készségük és képességük általánosan romlik, forgóeszköz- és beruházás-finanszírozási igényük viszont növekszik. "A likviditás olyan mint a levegő, enélkül megfulladnak a vállalkozások"- fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

Rossz hír: Soros szerint korai még örülni

A magyar származású Soros György szerint a márciusban kezdődött erőteljes emelkedés még nem jelenti a tartós bikapiac kezdetét, ahhoz ugyanis az amerikai gazdaságnak kellene magára találnia, egyelőre azonban erről szó sincs. A fő problémát a befektető szerint még mindig a bankok mérlegében szereplő rossz eszközök okozzák, az árazási könnyítések pedig ezt alapvetően nem változtatják meg, sőt inkább a valódi probléma szőnyeg alá söpréséről van szó. A fedezeti alappiac egyik úttörőjének számító Soros viszont bizakodó olyan feltörekvő piaci országokkal kapcsolatban, mint Kína vagy Brazília, ahol akár már az év vége előtt beindulhat a gazdasági növekedés.

Forgatókönyvek a magyar gazdaságra - merre megy a forint? (MKB Bank)

A G20-találkozó és az amerikai számviteli szabályok enyhítése tovább tüzelte a nemzetközi piacok optimizmusát, de az MKB Bank elemzőinek meglátása szerint csak egy jelentős piaci korrekcióról van szó, nem tartós fordulatról - derül ki a bank által tegnap kiadott tavaszi makrogazdasági és pénzügyi kitekintőből. A bank alapesetben 5.2%-os idei recesszióból indul ki, amely mellett éves átlagban 4.0%-os lenne az infláció. Amennyiben a világgazdasági recesszió elhúzódna, akkor az idei magyar recesszió mértékét 6.5%-osra becsülik és a GDP még 2010-ben is 0.2%-kal csökkenne.

A következő hónapokban 285-320 között ingadozó euró-forint árfolyamra számítanak a bank elemzői (majd fokozatos forinterősödésre), de a várható jegybanki reakció miatt nem számítanak arra, hogy az árfolyam tartósan a sáv felső széle közelében maradjon. Az árfolyammal kapcsolatos kockázatok miatt rövidtávon nem várnak kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Banktól, arra az optimista forgatókönyv szerint csak az év második felétől nyílhatna lehetőség (összesen 100 bázispontos mértékben) a nemzetközi befektetői környezet javulásával párhuzamosan - vélik az MKB Bank elemzői. Pesszimista forgatókönyv esetén (40%-os a valószínűsége) akár 12.5%-ra is emelhetné az alapkamatot az MNB - jósolják. A terjedelmes, friss elemzés Magyarországgal kapcsolatos részeit az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Elemzői reakciók az elkeserítő ipari termelési adatra

A januári 21%-os zuhanás után februárban éves szinten 25.4%-kal hanyatlott a munkanaphatástól megtisztított magyar ipari termelés. Az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban folytatódhat az ipar zsugorodása.

6 éve nem rúgtak ki ilyen sok dolgozót a technológia szektorban

2009 első három hónapjában a technológia szektorban olyan mértékű elbocsátás ment végbe, amilyenre 6 éve nem volt példa a Challenger, Gray & Christmas adatai szerint. A high-tech cégek összesen 84,217 fős elbocsátást jelentettek be az első negyedévben, ennél magasabb utoljára 2002 negyedik negyedévében volt, amikor 133,511 dolgozó veszítette el állását.

Átfogó piaci körkép (Buda-Cash)

A bankok támasztanák fel a részvénypiacokat?

Több múlik idén a bankok eredményén, mint bármikor az elmúlt hatvan évben - írja a Bloomberg elemzői számításokra hivatkozva. Ezek szerint az amerikai vállalatok eredmény-csökkenésének több mint két éves periódusa zárulhat le végre az idei év negyedik negyedévében. Elemzők szerint az év utolsó három hónapjában várható 76 százalékos eredményjavulást a bankokon kell majd számon kérni, a pénzügyi intézmények nélkül ugyanis 4.5 százalékos csökkenés lenne. Számos szakértő azonban arra figyelmeztet, nem látni még a fényt a részvénypiaci alagút végén, s a pénzintézeteknek nagyobb kockázatokkal kell szembenézniük, mint az elmúlt évtizedekben valaha, így kétséges, ezek lesznek-e majd a részvénypiacok feltámadásának mozgatórugói.

Kitartóan erős a forint - 294-nél az euró

Miközben a nemzetközi befektetői hangulat a délelőtti javulás után fokozatos romlást mutatott, a forint csaknem teljesen meg tudta őrizni délelőttre elért kéthavi csúcsát az euróval szemben. A régiós devizák is jól teljesítettek. A forint erősödésével párhuzamosan az állampapírok másodpiacán, elsősorban a kötvényeknél jelentős hozamcsökkenés következett be. Erről bővebben alábbi cikkünkben olvashat:

MNB: tőkebevonás lehet szükséges néhány banknál a jobb sokktűrés érdekében

Miközben a magyar bankrendszer egésze, az alappályabeli recessziós feltételezés mellett bőven képes lehet a tőkemegfelelési előírás idén év végi teljesítésére, egyes bankoknál szükség lehet tőkebevonásra a jobb sokktűrő képesség érdekében - állapítja meg ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői stábja.

MNB: új kihívások előtt a magyar pénzügyi rendszer

A magyar pénzügyi rendszernek 2009-ben egyrészt a gazdasági visszaesés negatív hatásaival, másrészt a befektetői bizalom világszerte tapasztalható megrendülésével kell szembenéznie. A bankrendszer biztonságos működését egyaránt támogatja a bankok külföldi tulajdonosainak elkötelezettsége, a Magyar Nemzeti Bank forrásbővítő intézkedései valamint a kormány bankstabilizációs programja - hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztályának közleménye a ma megjelent pénzügyi stabilitási jelentéssel párhuzamosan.

A vártnál nagyobb recesszió növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat

A pénzügyi stabilitási kockázatokat erősítené, ha a vártnál kedvezőtlenebb külső vagy belső környezeti feltételek miatt a hazai vállalatok és bankok forrásbevonása túlzott mértékben csökkenne, ami a vártnál nagyobb és tartósabb gazdasági visszaesést okozna - állapítja meg a ma közzétett pénzügyi stabilitási jelentéshez fűzött állásfoglalásában a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A kamatdöntésekben illetékes testület közleményében rámutat többek között arra, hogy a pénzügyi rendszer likviditási és tőkemegfelelési kockázatai a romló pénzpiaci és kedvezőtlen gazdasági környezet miatt Magyarországon is növekednek. Egyúttal jelzi a segítőkészségét is a testület, hogy a magyar hatóságok minél inkább megelőző jelleggel tudják kezelni a pénzügyi rendszer előtt álló problémákat.

Szentendre megszolgálta az örökségét

Hamarosan megkezdődik a tesztüzem a Szentendrei Uszoda és Szabadidőközpontban, a Vizes Nyolcas két és fél milliárd forintból épült meg.

Kéthavi csúcsra ugrott a forint! - Miért?

A ma reggeli stabil nyitást követően intenzív forinterősödés bontakozott ki az euróval és a svájci frankkal szemben, míg a dollárral szemben enyhe izmosodásról beszélhetünk. A forint az euróhoz képest nézett árfolyama előbb megközelítette a múlt csütörtök este kialakult másfél hónapos csúcsot, majd túl is haladt rajta.

G20 - csúcs - valóban fordulópont lehet?

“The IMF is now back." Azaz: "az IMF most visszatért." Ebben a rövid mondatban foglalta össze a múlt heti G-20 csúcstalálkozó jelentőségét Dominique Strauss-Kahn, az IMF első embere. Nagyon valószínű, hogy a világ 20 legfontosabb fejlett és feltörekvő gazdaságának csúcsszintű londoni konferenciája nem pusztán az ő székéből látszik ilyen fontosnak, az ott elhatározott lépéseknek komoly következményei lehetnek a pénzügyi piacokon. A hivatalos kommentárok természetesen azt a reményt sugározzák, hogy a globálisan összehangolt válságkezelés, és annak ez a látványos pillanata a reálgazdaságban is érzékelhető javulást hoz, ezt a reményt azonban érdemes óvatosan kezelni. A világ jelentős részét elérő remény-hullám azonban a pénzügyi piacokon annak is fontos tényező, aki a maga részéről talán nem osztozik benne. Az alábbiakban a Concorde elemzését közöljük.

Áprilisi tréfának jó az euróövezeti csatlakozás nélküli euró (2.)

A válság sújtotta kelet-európai uniós tagállamok fontolóra kellene vegyék saját nemzeti valutájuk feladását és az euró bevezetését anélkül, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez - idézi a Financial Times cikke a Nemzetközi Valutaalap egy bizalmas jelentését. A kelet-európai tagállamok így kvázi tagokként csatlakozhatnának a monetáris unióhoz (nem kapnának helyet az Európai Központi Bank döntéshozásában), miközben az eurózóna is lazíthatna a belépési feltételeken.

Nincs még vége a régiós devizák leértékelődési nyomásának

A gazdasági recesszióval összefüggő aggodalmak miatt rövid távú lehet a múlt heti, a G20-csúcstalálkozót követő jelentős régiós devizaerősödés - derül ki a Reuters által három tucat feltörekvő európai elemzővel készített felmérésből. A múlt péntek délután megjelent eredmények szerint a forint 1 és 3 hónapos időtávon még a 300-as szint felett, illetve körül mozoghat az euróval szemben, majd ősz körülre, a globális recesszió várt enyhülésével párhuzamosan tartósabban is a 300-as szint alá süllyedhet a kurzus.

Fel kell készülni a rosszabb időkre

Az angol vállalati nyugdíjalapok tagjait védő Pension Protection Fund új vezetője szerint elképzelhetetlen, hogy ne emeljék a munkaadók által fizetett díjakat, hiszen többek a között a válság miatt havi 4 millió fontot fizet ki a garanciaalap. Az alap vezetője a jövőben azt javasolja, hogy az átlagbérnek megfelelő mértékben emeljék a tagokra háruló költségeket, ami viszont csak részben fedezheti az alap 500 millió fontos hiányát.

Átfogó piaci körkép (Buda-Cash)