Elérkezett a számvetés ideje Magyarország gazdasági teljesítményéről, ugyanis az elkövetkező hónapokban mindegyik nagy hitelminősítő felülvizsgálja az adósbesorolásunkat. A kérdés kényes, bár a tétje szerintünk annyira valójában nem óriási. Most viszont az alábbi elemzésben sorra vesszük az összes fontos szempontot, hogy eldöntsük: megérdemli-e Magyarország, hogy visszakerüljön a befektetésre ajánlott kategóriába. A cikk végén szavazhat is, hogy mit gondol!
A felnőtt magyar internetezők 62%-a használ okostelefont, és 51%-a már mobilinterneten keresztül (is) kapcsolódik a világhálóhoz. Az okostelefon-használók számának dinamikus növekedése megágyazott a mobilinternetnek, az elmúlt másfél évben 15%-kal nőtt az okostelefont használók tábora az internetezők körében - derül ki az eNET 2015. januári felméréséből.
Az EKB eddigi történetében először fog ezen a héten közzétenni jegyzőkönyvet a kamatdöntő ülésről. A cél az, hogy "a tagországok közönsége jobban megismerje a kormányzó tanács gazdasági helyzetértékelését, és monetáris politikai reakcióit a változó gazdasági körülmények között." Az EKB is azt reméli, hogy a jegyzőkönyv többet bemutat majd az egyes monetáris politikai lépéseket pártoló és ellenző véleményekből. A lépés kritikus időben történik, hiszen a devizaövezet központi bankja épp januárban fogadta el a mennyiségi lazítás bevezetését. Feltehetően ennek hátterével kapcsolatban is többet megtudunk majd a jegyzőkönyvből. Bizonyos, hogy lesz benne egy áttekintés a pénzügyi gazdasági folyamatokról, illetve a monetáris politikai viták összefoglalója. Az EKB, szemben a Fed-del, a japán központi bankkal vagy a brit jegybankkal, abban lemaradt, hogy nem közli a monetáris politikai szavazások részleteit, mivel a jegybankárokat ez politikai nyomásnak tenné ki. Azért is hasznos lehet a jegyzőkönyv, mert az EKB döntéseit nem mindig szavazás útján hozza meg, hanem konszenzusos alapon is. Ennek a konszenzusnak az erősségébe is betekintést nyerhetünk. Az is fontos, mi derülhet ki a jegyzőkönyvben abból, amit az EKB a jövőben tenni szándékozik, hogyan változhat a monetáris politika. A svéd jegybank például publikál előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy mire számít a gazdaság folyamatainak tekintetében. Ez lesz az első alkalom tehát, hogy az EKB jegyzőkönyvet ad ki, most még talán többféle értelmezése lehet a soroknak, hiszen nincsenek a szöveget értelmezni segítő "szótárak", ahogy a Fed esetében.
Ezen a héten a szerdai Fed kamatdöntés lesz a legfontosabb esemény. Szinte egyetlen kifejezésen múlik minden: benne marad-e a kamatdöntési közleményben az a passzus, hogy az alapkamat még jó ideig ("considerable time") nullához közeli rekord alacsony szinten maradhat, vagy erre már nem lesz szükség? - Olvasható a Quaestor heti kitekintőjében.
A hét két legfontosabb eseménye számunkra csütörtökön az EKB második körös célzott refinanszírozási hiteltendere (TLTRO), valamint a svájci jegybank (SNB) negyedéves kamatdöntő ülése lesz.
Szerdán kiderül, mi állt hazánk harmadik negyedéves GDP-növekedésének hátterében, majd érdemes lesz figyelni régiónkban a lengyel jegybank decemberi kamatdöntő ülésére, amelyen vélhetően nem nyúlnak hozzá a 2%-os alapkamathoz.
Pörög a gyorsjelentési szezon, így a hét utolsó napján is több nagyvállalat közzétette negyedéves számait. A Pirelli, az EDF és az ArcelorMittal megerősített korábbi várakozásait, míg a Telecom Itali jelezte, hogy több fontos piacán is gyengén teljesített.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Csütörtök reggel teszi közzé az idei második negyedévi GDP-ről szóló előzetes becslését a KSH és mind a Portfolio szűk piaci konszenzusa, mind egy egyszerű becslő modell 4%-ot alulról közelítő (3,6%) adatot jelez az első negyedévi 3,5%-os meglepő dinamika után. Ha tényleg 4% közeli lenne a második negyedévi GDP-adat, akkor az 8 éves csúcsnak számítana, persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy könnyen lehet: a mostani kiugró tempó inkább csak átmeneti jelenség.
Kedden kezdi meg kétnapos kamatdöntő ülését az amerikai jegybanki szerepet betöltő Federal Reserve. Szerdán a kamatdöntési közlemény ismertetését követően nem lesz sajtótájékoztató. A Fed elnöke, Janet Yellen két héttel ezelőtti, szokásos, kongresszusi meghallgatásán részletesen kifejtette a Fed álláspontját. Yellen közölte, hogy jó ideig tartani fogják még a nullához közeli kamatszintet, de ha a gazdasági mutatók látványosan javulnak, akkor előbb is jöhet a kamatemelés. Sűrű a makrogazdasági naptár is, a hét második felében szinte 48 óra alatt jelenik meg 3 kiemelt makroadat a tengerentúlon, a második negyedéves GDP-becslés, az átfogó munkaerőpiaci jelentés és az ISM feldolgozóipari BMI is. A makroadatok megerősíthetik az amerikai gazdaság fellendülését, így folytatódhat a dollár erősödése az euróval szemben. Az eurózónában az inflációs előzetes pénteki adatközlését érdemes leginkább figyelni, továbbá pénteken világszerte a feldolgozóipar állapotáról kaphatunk friss képet.
A Világbank szerdán megjelent előrejelzésében 2,8%-ra vágta vissza a globális gazdaság idén várható növekedését a korábbi 3,2%-ról. Több tényező is hozzájárult a kilátás rontásához, az egyik ezek közül az ukrán válság.
Nagy várakozás előzi meg az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülését. A széles körű piaci várakozások szerint kamatot fog csökkenteni a jegybank, a piac is ezt a lépést árazza. Az irányadó ráta csökkentése mellett a betéti kamatlábat is nagy valószínűség szerint megvágják, utóbbi ezzel a negatív tartományba kerülhet (-0,1%), emellett egy célzott, hitelezést segítő programot is bejelenthetnek. Abban bízunk, hogy Mario Draghi nem fog csalódást okozni a befektetőknek, elgyengíti az eurót, ami a német részvénypiacnak nagyobb lendületet is adhat.
Az európai választások végeredménye, illetve az ukrajnai helyzet alakulása határozhatja meg a tőzsdei hangulatot Európában az előttünk álló héten. Jelentős ingadozásoktól az újabb "rekordvadászatig" minden benne lehet a jelenlegi hangulatban. Az ukrán elnökválasztás eredménye kedvezőnek mondható ugyan, azonban az orosz szeparatistákkal szemben a konfliktus fokozódhat, illetve az eredménnyel kapcsolatos hivatalos orosz reakció sem ismert még. Az európai választások jóllehet az euró-szkeptikus pártok előretörését hozták, azonban a jelenlegi várakozások szerint a javuló gazdasági helyzet elvileg elveheti a populista pártok hangjának erejét.
A bérlői felmérések alapján a logisztikai és ipari létesítmények iránti kereslet Európa-szerte magas marad a következő három év során. Növekvő tendenciát mutat a nagyméretű logisztikai létesítmények, óriás raktárcsarnokok iránti kereslet, ezekből azonban Budapesten nem sokat találunk - derült ki a JLL logisztikai és ipari bérlők között végzett felméréséből.
Ma reggel tette közzé első negyedéves gyorsjelentését az OMV, az osztrák olajipari vállalat a legtöbb soron az elemzői várakozásoknak lényegében megfelelő számokat publikált, egyedüli nagyobb meglepetést a gáz szegmens várttól jelentősen elmaradó eredménye okozta (akárcsak a MOL-nál). Az igazi fájó pont ugyanakkor a kedvezőtlen líbiai helyzet, aminek következtében a vállalat csökkentette kitermelési várakozásait.
Úgy tűnik, hogy a befektetők "félvállról veszik" az Ukrajnából érkező híreket, s tovább vásárolják a kockázatosabb eszközöket (részvényeket, magasabb kamatot fizető devizákat), így nem kizárt, hogy újabb magaslatokra törnek a vezető tőzsdeindexek. Örömteli, hogy az EKB a jövő hónapra monetáris lazítást ígért, a Fed óvatos maradt, Japánban júliusban felpöröghet a pénznyomtatás, Kínában pedig akár még ebben a hónapban csökkenhet a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettsége.
A befektetők leginkább Janet Yellen Fed-elnök szerdai kongresszusi meghallgatását várják az Egyesült Államokban, amely a mi időnk szerint délután 4-kor kezdődik. Yellen vélhetően beszélni fog arról, hogy a gazdaság várható élénkülése miatt folytatódhat a kötvényprogram fokozatos leállítása, de a jegybank számára a legfontosabb a kettős mandátum teljesülése (árstabilitás és teljes foglalkoztatottság), amelyből egyelőre csak az utóbbi került közelebb a Fed hosszú távú céljához, így a gazdaságnak szüksége lehet még az alacsony kamatokra.
Bár hazánkban rövid lesz a hét, az Egyesült Államokban nem lesz megállás, felpörögnek az adatközlések. Közülük hármat kiemelnénk. Szerda délután érkezik az első negyedéves GDP, este pedig a Fed áprilisi kamatdöntő ülésének részleteit ismerhetjük meg. Péntek délután az átfogó áprilisi munkaerőpiaci jelentés mozgathatja meg alaposan a tőzsdéket és a devizapiacot. A héten fontos adatok érkeznek ugyan a lakáspiacról és az iparból is, ám ezekre a szokásosnál kisebb figyelem irányulhat.
