Megdőlt a magyarországi áramfogyasztási rekord

A magyar átviteli rendszerirányító (Mavir) egyelőre nem hitelesített bruttó adatai szerint kedden kora délután a rendszerterhelés rövid időre 6900 MW fölé emelkedett, amely a valaha mért legmagasabb rendszerterhelési adat Magyarországon.

A negyedik legmelegebb év lehet 2018

Sokat nyerhetünk a rendkívüli időjáráson - Forintosítható hasznot hoznak a melegrekordok

Amellett, hogy a szokatlanul meleg őszi idő jelentős károkat okozhat például a mezőgazdaságban, kedvező vonatkozásai is vannak az átlagot jelentősen meghaladó hőmérsékleti viszonyoknak. Az elmúlt öt év átlagánál valamivel alacsonyabban alakult eddig az idén őszi földgázfogyasztás Magyarországon, míg azonban szeptemberben a felhasználás többnyire átlag felett alakult, addig októberben és november elején a nyárias időjárás hatására jelentősen elmaradt attól. November elején volt olyan nap, amikor a fogyasztás kevesebb mint fele volt a korábbi évek átlagának. Mindez jelentősen mérsékelheti a gázszámlák értékét is.

Olyan súlyos anomália lépett fel az időjárásban, ami miatt elszállhatnak az árak

Az idei nyári csapadékhiány és a folyók vízszintjének drasztikus apadása idején valószínűleg sokan úgy voltak vele, a szokásos őszi esők majd rendezik a helyzetet, az élet (és a víz) pedig visszatérhet a (Duna) medrébe. Nem így történt: az őszi esők nagy része 2018-ban egyszerűen elmaradt Közép- és Kelet-Európában, ami az agrárium és a vízi szállítás-közlekedés mellett az energiaágazatban is jelentős kiesést okoz, felfelé hajtva az árakat.

Figyelmeztetett az OMSZ: nincs jó hírük az esővel kapcsolatban

Hosszú hetek óta, sokfelé három hónapja fokozódik a csapadékhiány Magyarországon. A talaj egyrészt jóval melegebb az átlagosnál, de ami igazán lényeges, hogy szinte országszerte rendkívül száraz a föld, ami már káros a növényzet szempontjából - áll az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében. Jelentős, nagy területre kiterjedő eső legutóbb szeptember első napjaiban fordult elő, az is csak a Dunántúlon. Minél előbb legalább 20-30 milliméter esőre lenne szükség, de egyelőre ennek nyoma sem látszik: a középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá.

Soha nem kerültünk még olyan közel a Naphoz, mint most a NASA

A legmagasabb fokú riasztás van érvényben az időjárás miatt - Már 17 ember vesztette életét Olaszországban

Tizenhétre emelkedett a rendkívül rossz időjárás áldozatainak száma Olaszországban csütörtökön. Az északkelet-olaszországi Veneto tartomány területén pénteken is a legmagasabb fokozatú riasztás lesz érvényes.

Tovább süllyed a Duna vízszintje - Új negatív rekordok várhatók

Újabb alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán csütörtökön, a Budapest alatti szakaszokon a következő 24 órában újabb negatív rekordok várhatók.

Leállnak a BKV hajói a Duna alacsony vízállása miatt

Szünetel két fővárosi hajójárat a Duna rekord alacsony vízállása miatt, és szerdán hajnalban a teherhajóknak is megtiltották a folyón való közlekedést; a vízállás tovább csökkent azután, hogy kedden 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél.

Őrült változás az időjárásban - Eszméletlen tempóban forrósodnak fel a magyar városok

Több európai város átlaghőmérséklete már 2017-ig több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett a 20. században mért átlaghoz képest, vagyis a felmelegedés sok helyen már most meghaladta a Párizsi Klímaegyezményben célul kitűzött, legfeljebb 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést. Több magyar város sajnálatosan előkelő helyen szerepel a listán, Győr az összes, 558 vizsgált európai város közül a 41. legnagyobb átlaghőmérséklet-emelkedést szenvedte el. Budapest a metropoliszok között a hetedik.

Nagyot drágulhat a bevásárlás Nagy-Britanniában

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása valószínűleg több tízmillió fonttal drágítja nemzetgazdasági szinten a brit fogyasztók heti bevásárlását.

Abnormálisan meleg lesz 2022-ig - Figyelmeztetnek az új kutatások

A forint-előrejelzés egy nagy kamu

Itthon mindenkit érint a forintárfolyam változása, ezért óriási érdeklődés övezi a mostanihoz hasonló, mélypontot jelentő, eseteket. Ilyenkor azt szokták kérdezni, hogy meddig mehet még az árfolyam, a profik pedig készséggel válaszolnak is. Pedig igazából fogalmuk sincsen. Ez az állítás csak azért tűnhet durvának, mert nem elég köztudott a forintárfolyam előrejelzéséről, hogy az bizony nem olyan, mint egy időjárás-jelentés. Sokkal rosszabb nála. A tudományos vizsgálatok szerint már az is rendkívül meglepő, ha egy módszerrel a véletlen bolyongást le tudják győzni. Árfolyamszintek konzisztens eltalálásáról pedig eddig senki nem tett le értékelhető bizonyítékot az asztalra. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a "bemondások", amik sokszor ellenőrizhetetlen (vagy nem létező) módszerrel készülnek. Ideje hát átbeszélnünk, hogy mennyire is problémás a forintárfolyam előrejelzése, illetve hogy a valóban tudományos módszerekkel mire mentünk eddig.

Megjött a GDP-adat: erősen kezdte az évet a magyar gazdaság

A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben - szezonálisan és naptári hatással kiigazítva - 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly év végén 4,9%-os volt a növekedés. A kiigazítatlan GDP-bővülés 4,4%-os volt, az erre vonatkozó elemzői várakozások előzetesen 4,2%-os indexet valószínűsítettek. Az adatok szerint a magyar gazdaság nem lassult, maradt a múlt év végi lendület.

Óriási a bizonytalanság a holnapi GDP-adatok előtt

A Portfolio felmérése szerint az első negyedévben 4,2%-kal növekedhetett a magyar gazdaság. A GDP-re vonatkozó előrejelzések azonban igen nagy tartományban, 3,8 és 5% között szóródnak. Az adat holnap érkezik.

Miért olyan bizakodó mindenki az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban?

Egyre magasabbra kúsznak az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések: míg egy hónapja inkább az volt az általános vélekedés, hogy a tavalyi 4%-nál kisebb lesz a gazdasági bővülés, addig mára a legtöbb elemző (valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB is) gyorsulást vár az idén. A jelenség mögött a tavalyi utolsó negyedéves GDP-növekedés, illetve az idei első makrogazdasági adatok állnak.

Válságban a közgazdaságtan? Jelen és jövő

Régi vita az, hogy a közgazdaságtan mennyiben tekinthető tudománynak, illetve mennyiben lenne szükség a "főáramú" közgazdaságtan radikális megújítására. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság hatására jelentősen erősebbek lettek a kritikus hangok, elsősorban a makroökonómia területén, amely a tágabb közönség számára megtestesíti a közgazdaságtant. Ebben az írásban megpróbálom áttekinteni, hogy mennyiben jogosak a bírálatok, illetve a szerteágazó kritikák közül melyek vehetők komolyan.

Ehhez szükséges röviden áttekinteni makroökonómia evolúcióját, a válság óta történt változásokat, illetve a tudományos élet és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatot. Megelőlegezve a részleteket, véleményem szerint a radikális kritika nagy része nem megalapozott, vagy félrevezető. Jó példa erre a magyar sajtóban is megjelent 33 tézis. Nem célom ennek a részletes megvitatása, ezt megtették többen is az angol sajtóban. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy érdemes magyar nyelven is áttekinteni a makroökonómia (és a közgazdaságtani módszertan) jelenét és jövőjét, és szétválasztani a jogos és megvalósítható, a jogos, de reménytelen, illetve a jogtalan kritikákat.