Most, hogy a világgazdasági helyzet létszámleépítéseket és átszervezéseket követel, egyes vállalatok arra kérik munkavállalóikat, hogy jelentkezzenek újra arra a pozícióra, amit betöltenek, egymásnak ugrasztva így az évek alatt gyakran barátokká vált kollégákat is.
Azt követően, hogy a Fed döntéshozói júniusban nem emelték tovább az alapkamatot annak érdekében, hogy a korábbi emelések hatását vizsgálhassák, az utóbbi hetekben mégis igencsak megoszlottak a vélemények a jegybank lehetséges jövőbeni lépéseit illetően, még a saját döntéshozóik körében is. Ennek következtében a tőzsdéken is a kivárásé volt a főszerep az utóbbi napokban, a ma délután érkező inflációs adatok pedig ebből a szempontból is nagy hullámokat vethetnek a piacokon. Amennyiben a vártnak megfelelő, vagy annál kedvezőbb számok érkeznek, úgy tovább folytatódhat az emelkedés, abban az esetben pedig, ha a vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció, úgy akár már a mai napon elindulhat a korrekció a tőzsdéken.
A Bank of England (BoE) bejelentette, hogy mind a nyolc nagy brit hitelintézet megfelelt az éves stresszteszten, ami bizonyítja, hogy stresszes környezetben is képesek ellenállni a kamatemelkedésnek.
Egyre több amerikai jegybanki tisztviselő jelezte, hogy a Federal Reserve-nek további kamatemelésre lehet szüksége a tartósan magas infláció leküzdése érdekében, de a jelenlegi monetáris politikai szigorítási ciklus vége közeledik. A Fed 2022 márciusa óta már 5 százalékponttal emelte a kamatlábakat, hogy megpróbálja megfékezni az elmúlt négy évtized legmagasabb amerikai inflációját.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 299/2023. (VII. 10.) kormányrendelet, amely módosítja a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályait. A rendelet a kihirdetését követő napon, vagyis ma lépett hatályba.
A Citigroup stratégái szerint az európai részvények sosem volt ennyire olcsók az amerikai társaikhoz képest. Erre hivatkozva a startégák a globális eszközallokációra vonatkozó ajánlásukat is átalakították - írja a Bloomberg.
Szaúd-Arábia döntése az olajkitermelés csökkentésének meghosszabbításáról, amelynek célja az árak növelése, gazdasági visszaeséshez vezethet az országban. A 2022-es erőteljes 9%-os növekedés után a szaúdi gazdaság az előrejelzések szerint idén 0,1%-kal csökken, ha szeptemberben növelik a kitermelést, illetve 1%-kal, ha a csökkentések 2023-ban is folytatódnak - írja a Bloomberg.
A mostani állapot szerint 1600 milliárd forintos elcsúszás van a 2023-as költségvetésben, ami alapján biztosra vehető, hogy az eredeti 3,9%-os idei hiánycél nem teljesíthető. A Kormányinfón elhangzott információk szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem rohan a helyzet rendezésével. Közben már most érzékelhető, hogy a piac ideges a bizonytalan költségvetési folyamatok miatt.
Hétfő óta már több mint 10 egységet gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A hirtelen bekövetkezett gyengülés mögött elsősorban a hazai költségvetés helyzete és ebből adódóan a fiskális problémákkal kapcsolatos vélekedések állnak. Emellett pedig az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, valamint a Standard & Poor's péntek esti hitelminősítői felülvizsgálata is aggasztja a piaci szereplőket. Az események kapcsán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis meddig gyengülhet a hazai fizetőeszköz az előttünk álló időszakban. Éppen ezért megnéztük, hogy technikai szempontból milyenek a hazai fizetőeszköz kilátásai, és hogy valósak lehetnek e a 400 forintos euróval kapcsolatos félelmek?
Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Számos érdekességet tartalmaz az amerikai Fed most kiadott jegyzőkönyve, amely szerint egyes tisztviselők támogatták volna az irányadó kamat további emelését, végül azonban a jegybank szinten tartotta a rátát. A Fed úgy véli, hogy az infláció alakulását és a GDP növekedését is komoly kockázatok övezik. Az alapforgatókönyv az enyhe recesszió.
Az S&P 500 index közel 16 százalékkal emelkedett az idei első félévben. Ezzel a meneteléssel immár 72 százalékát dolgozta le a tavalyi esésének. Tekintettel az elementáris technológiai erőre is, ez már medvepiaci rallynak túl erős. Az átlagos részvény azonban jóval gyengébben teljesít az S&P 500 és pláne a Nasdaq-100 indexhez képest, ami azt mutatja, hogy ez még nem egy új bikapiac születése. Lehet, hogy egy duplatető kialakulását látjuk éppen?
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
Fokozatosan ereszkedett a repülőnk a kora esti órában, amikor az ablakon kinézve egyszer csak tucatnyi kivilágított felhőkarcoló képe tűnt fel. A helyszín akár Észak-Amerika vagy Kelet-Ázsia egyik modern nagyvárosa is lehetett volna, ezúttal azonban egy sokkal közelebbi helyre, Varsóba látogattunk. Négy év után ugyanis a The Poland Observer és a Real Asset Media által ismét meghívást kaptunk a lengyel fővárosba, ahol a The CEE Summit 2023 konferencia szakértői és a piac legaktívabb ingatlanfejlesztői mutatták be, hogy mi történt az utóbbi években a helyi ingatlanpiacon, melyek a város legújabb beruházásai és mindez hogyan függ össze a megváltozott geopolitikai környezet kihívásaival.
Túl derűlátó módon ítélik meg a piaci szereplők annak az esélyét, hogy a jegybankoknak Európában és Amerikában sikerül recesszió nélkül megfékezniük az inflációt - mondta hétfőn megjelent nyilatkozatában a világ legnagyobb intézményi kötvényalap-kezelőjének vezetője.