Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján vasárnap délutántól a Dunántúlon elsősorban Baranyában, valamint Bács-Kiskun megye déli részein friss, tapadó hó hullhat az éjszakai órákig. A Duna vonalától keletre hétfőn gyakorlatilag minden megyében intenzívebb havazás kezdődhet, amely a reggeli, forgalom szempontjából csúcsidőszakot is érintheti majd - írja a Magyar Közút közleményében.
Csütörtök reggelre hótakaró borítja a tájat. A gyorsforgalmi, valamint a fő- és mellékutak szinte mindenütt sónedvesek. Napközben elszórtan, de a keleti tájakon egy összeáramlás mentén akár tartósabban is számíthatunk hózáporra, havazásra.
Ha az eddig ismert összes vakcinarendelés a tervek szerint befut, akkor a második negyedévben elérhető a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottság az Európai Unióban – állapították meg friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az év első fele még a bizonytalanság jegyében telhet a gazdaságban, bár a tavasz beköszöntével visszaszorulhat a járvány az időjárás és a bezártság csökkenése miatt.
Ismét növekedtek a fogyasztói árak Kínában decemberben, miután a megelőző hónapban több mint egy évtizede először árcsökkenést regisztráltak - derül ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
A mai mérnöki munka nagyrészt számítógépes modellezésre, azaz szimulációkra épül. Miért kellenek szimulációk? Mert sok minden, például az épületek földrengésbiztonsága, vagy egy szökőár hatása nem vizsgálható részletes kísérlettel. Másrészt, a jelenségek sokszor összetettek, amitől a kísérletek látszólag ellentmondó eredményekre vezetnek. A mérnöki szimulációk nagy hozadéka éppen az, hogy a nagy, bonyolult viselkedésű rendszereket sok kisebb, egyszerű működésű egységre bontva lehet vizsgálni. Így ma már gond nélkül terveznek például szinte tetszőleges alakú épületeket, vagy gépkocsikat, gépalkatrészeket is pusztán számítógépes modellek alapján. Hogy mi köze ennek a COVID-19 járványhoz? Az, hogy a COVID-19 terjedése az egyik legkomplexebb jelenség, amely ma az emberi társadalom keretei között zajlik. Ennek modellezése pedig szintén csak úgy lehetséges, ha a társadalmat alkotó embereket – végletekig leegyszerűsített, gyakorlatilag csak a COVID-19 terjedésével kapcsolatos tevékenységre szűkített modellekkel – ún. ágensekkel helyettesítve megvizsgálják, hogy nagyszámú ilyen ágensből felépülő virtuális társadalomban hogyan terjed a járvány.
A jövő héten már hűvösebbre, helyenként téliesebbre fordul az időjárás. Többször várható havas eső, hó, a hétvégén pedig már mínusz 10 fok is lehet, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Az immunológiai megfigyelések globális hálózata az időjárás-előrejelzésekhez hasonlóan tájékoztathatná az embereket arról, milyen viszonyok uralkodnak lakhelyükön vagy épp úti céljukon, eső vagy hó helyett azonban influenzáról, nátháról vagy egy még ismeretlen betegségről is szólhatnának a megosztott információk - olvasható az Infostart.hu-n.
Bár már 2020 április 1-től is jelentősen szigorodott a naperőművek termelés előrejelzésére vonatkozó szabályozás, de iparági információk alapján további változások várhatók, amelyek jelentős költségemelkedést hozhatnak a napenergia befektetők számára. A változtatások hátterében elsősorban a növekvő napenergia termelés, illetve a termelők bevételoptimalizálása által a MAVIR számára jelentkező növekvő költségek állnak, amelyek csökkentése érdekében már középtávon elképzelhető akár a teljesen piaci alapra való átállás. A tervezett változtatások mindenképpen költségnövekedéssel járnak a naperőmű tulajdonosok számára, és újabb átrendeződést indíthatnak el a menetrendezés piacán.
A járvány első hullámának lecsengésekor, 2020 májusában a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) még úgy értékelt, hogy ha nem is állítja meg a folyamatot, a koronavírus-válság várhatóan kedvezőtlenül érinti majd a megújulóenergia-termelő kapacitások 2020-21-es telepítéseit. Fél évvel később a szervezet szerint már megállapítható, hogy - noha a pandémia továbbra is és ismét egyre jobban befolyásolja a gazdasági és a mindennapi életet - a megújuló energia piacok, különösen a villamosenergia-termelő technológiák megmutatták a válsággal szembeni ellenálló képességüket.
Növelheti a lakossági földgázfelhasználást, így a fűtési számlák értékét is a járványhelyzet miatti otthoni munkavégzés, illetve az otthonmaradás. A járványhatás mellett az óvatosan kezelendő hosszú távú időjárási előrejelzés is arra utal, hogy az idei tél magasabb fűtési igényt hozhat.
A svéd járványkezelési megoldásokkal kapcsolatos tények alighanem elvesznek abban a zajban, amelyet a róla szóló tévhitek és felületes érvelések keltenek. A svéd modell hívei vélhetően nincsenek tisztában vele, hogy a "modellel" a svéd döntéshozók nagyon hamar leszámoltak, és ugyanarra a kitaposott útra léptek rá, ami Európában bevett volt. A relatíve sikeres svéd járványkezelés kulcstényezője a lakosság mobilitáscsökkenésének kierőszakolása volt, csak az északi országban ezt nem jogszabályok módosításával, hanem látványos és hangzatos kampánnyal érték el. A svédek léptek tehát az európai útra, a jelenlegi megoldásaik alig különböznek az Európában most használt intézkedésektől - és az objektív mérőskálák szerint nem Európa lett sokkal enyhébb, hanem a svédek lettek sokkal szigorúbbak. Különbség persze most is van, mint például a maszkviselés, ezt ugyanis a "svéd modell atyja" következetesen elutasítja. Aki minden jel szerint az első hónapokban teljesen félreértelmezte a járványt.
Az elmúlt években a pénzügyi felügyeletek is felfigyeltek a klímaváltozás kockázataira, és bár egységes fellépésről még nem lehet beszélni, az egyértelmű, hogy a klímaváltozás kockázata nemcsak az egyes piaci szereplőket érinti, de globálisan is veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. Éppen emiatt elengedhetetlen az egységes követelményrendszer kialakítása a szabályozói oldalon, például olyan stressztesztek előírása, amit a pénzügyi intézmények 2008 óta alkalmaznak.
A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni – kommentálta a péntek reggel megjelent második negyedéves GDP-adatot Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A szakemberek közül senki nem számított ekkora visszaesésre, ezért mindenki rontotta éves előrejelzését is, vagyis nagyobb lehet a gazdaság visszaesése, mint eddig gondoltuk.
Nagy meglepetést okozva 3,8%-ig ugrott a júliusi infláció. Az elemzők a koronavírus-járvány hatásai mellett a gyenge forintra és több egyedi tényezőre vezetik vissza a drágulási ütem emelkedését.
A PannErgy által közzétett friss számok után az OTP új elemzéssel jelentkezett, az OTP a PannErgy 12-havi célárát 1 196 forintról 1 219 forintra emelte meg, az ajánlás továbbra is vétel.
Júliusban az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 3,8%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. Egy hónappal ezelőtt még 2,9%-os volt az infláció, és bár az emelkedés várható volt, az előrejelzések konszenzusa mindössze 3,2-3,3% volt. Ilyen nagy meglepetést nagyon régen okozott utoljára inflációs adat.
Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.