Folyamatosan írja felül a korábbi inflációs előrejelzéseket az orosz-ukrán háború, az egyébként is megállíthatatlanul erősödő áremelkedési nyomásnak egy újabb csapást jelent a nyersanyagok árának emelkedése és a forint gyengülése. Ma már abszolút reális forgatókönyv az, hogy az év közben valamikor látunk majd 10 százalék feletti inflációt, amire több mint húsz éve nem volt példa. Most már azt is nagyon nehéz megjósolni, mikor tetőzhet az inflációs ráta, de az biztos, hogy az egész éves pálya borulhat, amire könnyen lehet, hogy a jegybanknak is reagálnia kell majd.
Ne csatlakozzunk olyan országok közös valutájához, amelyek termelési- és exportszerkezete lényegesen eltér a mi gazdaságunkétól – ez a hagyományos optimális valutaterület-elmélet fő mondanivalója. Nekünk nincs ilyen gondunk az euróövezetbe való belépéssel, de az elméletből az is következik, hogy ne lépjünk be, ha az inflációnk gyorsabb, mint az övék. Ezen a területen már van gondunk, de inkább az inflációnkat kellene csökkentenünk, mint a forinthoz ragaszkodnunk. Ugyanis a belépéssel teljesebben bekapcsolódhatnánk az európai gazdaságba, és megszabadulnánk valutaárfolyamunk sok gondot okozó összevissza ingadozásától is. A tőkék szabad mozgásának, a hitel- és tőkepiacok integrálódásának körülményei között nem véletlenül okoz sok bajt a lebegő valutaárfolyam. Ez nem csak magyar probléma; erről is született elmélet, éspedig az előbbi említett optimális valutaterület-elmélet ikertestvéreként, egy második optimális valutaterület-elméletként.
Idén átlagosan 9% lehet a magyar infláció, és ez 2023-ban is csak 7%-ra csökken – jósolják friss elemzésükben a Raiffeisen Bank szakemberei. Ez az előrejelzés sokkoló lehet, hiszen még néhány hete is 6-7 százalékra várták az elemzők az átlagos áremelkedési ütemet. Így pedig megvalósulhat az is, amitől eddig csak féltünk: két számjegyű inflációs ráta is jöhet az év során.
A forint és régiós társainak árfolyamát viselte meg a leginkább az Ukrajna ellen indított orosz támadás a közvetlenül érintettek után, ezért az irányadó, egyhetes jegybanki betét kamatának emelésére számít csütörtökön a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
A magyar gazdaság tavalyi meglepően jó egész éves és negyedik negyedévi teljesítménye után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az idei kilátások egyre bizonytalanabbak az ukrajnai háború miatt.
A Magyar Nemzeti Bank kész interveniálni "bármelyik pillanatban" minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy biztosítsa a pénzügyi piacok stabilitását - írja a Reuters a jegybank nekik adott válaszára hivatkozva.
Az elmúlt 5 kereskedési napon 5%-kal gyengült a forint az euróval szemben, ma szinte percről percre kerül új mélypontra és már 376 felett jár az árfolyam. Eközben a tőzsde is szenved, az orosz és ukrán kitettséggel is rendelkező OTP Bank árfolyama 12 ezer forint alá süllyedt.
Hétfő reggel új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, 372 felett is járt a jegyzés. A magyar devizát az orosz-ukrán háború, illetve az azzal kapcsolatos globális kockázatkerülés sújtja, emiatt pedig nehéz bármit is tenni ellene. A legnagyobb kérdés most az, meddig tart az eladási hullám, ettől függhet a forint sorsa is.
Mi lenne, ha ma reggel hirtelen 500 forint felett lenne az euró árfolyama? Nem tűnik reális forgatókönyvnek, az oroszok ma mégis megtapasztalták a rubel azonnali szakadását. Ráadásul egyelőre nem látni, hol lesz a zuhanás vége, de az infláció már kopogtat az oroszok ajtaján.
Csütörtök reggel jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, a hírre pánikszerű eladások zajlottak a tőzsdéken, a hangulat azonban nap végére jelentősen javult, sőt, az amerikai tőzsdéken ritkán látható fordulat jött, nagy esésből nap végére már emelkedni tudtak a vezető részvényindexek. A fordulatban szerepet játszik a jelentős túladottság, de az is, hogy a befektetők már a konfliktus előtt elkezdték beárazni az esetleges háború esélyét, és kicsit kiforgatva a tőzsdei mondást, "sell the rumor, buy the news" alapon vettek bele a piaci szereplők az esésbe. Közben azzal kapcsolatban érkeztek hírek, hogy készek tárgyalni a kialakult helyzetről az oroszok és az ukránok, erre hirtelen emelkedéssel reagáltak a tőzsdék.
Az orosz invázió miatti első és második nyugati szankciós lista tartalma már ismert, így azok a főbb csatornák is látszanak már, amelyeken keresztül a magyar gazdasági-pénzügyi rendszert is érinti a szomszédunkban zajló konfliktus. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden.
Csütörtök hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, több irányból is, a nap folyamán pedig fokozatosan nyomultak előre. Az évtizedek óta példátlan eseménynek nevezett konfliktus miatt a befektetők menekülőre fogták, a biztonságos eszközök felértékelődtek, a magyar részvényeket megütötték, a forint hajszálra volt az euróval szemben a történelmi mélypontjától. Az amerikai szankciók újabb köre megérkezett, de a vártnál enyhébb a csomag, az uniós vezetők még tárgyalnak. Közben az európai gazdaság és azon belül Magyarország több fronton is kitett az orosz-ukrán szembenállásnak.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a világ erre adott válasza komoly következményekkel járhat az európai gazdaságra nézve, az emelkedő élelmiszer- és energiaáraktól kezdve egészen a kereskedelmet és a tőkeáramlást korlátozó szankciók hatásáig.
Állampapír, ingatlan, bitcoin, vállalati kötvények - ezeket a témákat járták körül ma a Portfolio Private Investor Day rendezvényén a panelbeszélgetés résztvevői. Pörögnek a lakossági állampapírok, különösen az inflációkövető konstrukciók, de a vállalati kötvények között is találni szép hozammal kecsegtető papírokat. A szakértők kitértek az ingatlanpiac kilátásaira és arra, megéri-e ingatlant venni még, mint befektetést. Szó esett a kriptoeszközökről és arról, hogy lehet-e 100 ezer dollár a bitcoin árfolyama.
Csütörtökön a forint is megérezte az orosz-ukrán háború kirobbanását, hiszen hirtelen 365 fölé ugrott az euró jegyzése. Az első reakció még inkább a globális kockázatkerülésnek szól, a régiós devizák is hasonló mértékben gyengültek. A legnagyobb kérdés az lesz, meddig tart a háború és mi jön utána, ez döntheti el a forint sorsát is. Ha nem húzódik el nagyon a konfliktus, akkor akár összességében még jó éve is lehet a magyar fizetőeszköznek, főleg, ha menetközben az inflációt is sikerül megszelídíteni.
Az elmúlt hetekben elsősorban az orosz-ukrán helyzettel kapcsolatos hírek határozták meg a piaci hangulatot, ma is zajlanak az események: nemrég rendkívüli állapotot hirdettek ki Ukrajnában, emellett az ukrán parlament megszavazta, hogy engedélyezik a civilek számára a fegyverviselést és megkezdődött a tartalékosok behívása is az országban. A piacok azonban a hétfői komoly esés és a tegnapi pánikszerű piacnyitás után megnyugodni látszanak, többnyire jó hangulatú kereskedést láthatunk a konfliktus eszkalálódása közepette, bár a magyar tőzsde a nap végére lefordult. Ma megérkezett az EU-s inflációs rangsor is, a 7,9%-os januári éves magyar infláció a hatodik legmagasabb volt Európában, azaz öt országban még a magyarnál is jelentősebb áremelkedést tapasztalnak a fogyasztók. Itthon is zajlanak az események, nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette tegnap a kormány az Antenna Hungária és a 4iG tavaly augusztusban bejelentett összefonódását - a hírre kifejezetten hevesen reagáltak a befektetők, jelentős a plusz a 4iG részvényénél.
A tőzsdék azonban nem nyugodtak meg: ahogy egyre nagyobb esélye látszott annak, hogy nyílt háborúba torkollik az ukrán-orosz krízis, úgy lettek egyre borúsabbak a befektetők. Végül a hazai és az európai tőzsdék többsége is eséssel zárt. A tengerentúli részvénypiacokon csak a nyitóértékek alapján tűnhetett úgy, hogy ezúttal nem csökkennek az árfolyamok, ám a nap végére csúnya vörösben úsztak az indexek.
Nem titok, hogy az egyes nyersanyagok ára az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt, igaz ez többek között az acélra is, ráadásul az energiaárak is elszálltak, ez pedig közvetlen hatással van a Rába működésére. A költségoldalra nehezedő nyomás meglátszott a cég negyedik negyedéves számaiban is, hiszen ugyan az árbevétel 2019 eleje óta a legmagasabb szintre ugrott, azonban az EBITDA és a profit is jelentősen csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.
Tavaly november eleje óta közel 18, az elmúlt három napban 9 százalékot esett az OTP árfolyama. Nyilvánvalóan negatívan hat az orosz-ukrán konfliktus, a nemzetközi tőkepiaci hangulatromlás, és a technikai kép is alaposan elromlott.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
Milyen hatása lesz a hazai ingatlanalapokra az elszabaduló inflációnak? Mekkora a társadalmi és gazdasági nyomás az ESG-hez köthető befektetések részéről? Az elmúlt két év tükrében mi most a legjobb befektetés a piacon? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, ezúttal az ingatlanalapok felől közelítve a témát. A fentiek mellett a világban zajló legfontosabb változásokról, valamint az aktuális és a jövőben várható kihívásokról kérdeztük a szakértőket, akik között ott volt Dr. Németh Miklós, az OTP Bank Speciális Finanszírozási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, Jakab Zsolt, a Diófa Alapkezelő ingatlan portfólió menedzsere és Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
