Keresett kifejezés: sajat oldal | Találatok száma: 8979 Új keresés
A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál - mondta Simor András, az MNB elnöke az MTI-nek vasárnap.
Több oldalról is igyekszik feltámasztani a feltörekvő országok gazdaságát és pénzrendszerét a Világbank, egyfelől az állami vagyonalapok segítségével juttatna jelentős mennyiségű tőkét Afrikába és Latin-Amerikába, másfelől pedig a bajba jutott bankok mérgező értékpapírjainak eltakarításában is segédkezne.
A BorsodChem-Wanhua nyilatkozatháború, valamint a Permira tegnapi sajtótájékoztatója megihlette Bűdy Lászlót, aki Közép és Kelet-Európa vezető műanyagipari tanácsadójának és információszolgáltatójának, az ECEBD Ltd-nek vezérigazgatója.
A szakértő véleményét az alábbiakban változtatás nélkül tesszük közzé, egyben várjuk a további szakértői hozzászólásokat a BorsodChem körül a Portfolio.hu oldalain formálódó vitához.
A válság legnagyobb hullámait magunk mögött hagytuk, a nyugdíjrendszerekre mért csapást azonban sokáig emlegetni fogjuk. A nem állami nyugdíjalapok hatalmas veszteségeket szenvedtek el, pontosan ezért lehet érdekes megtudni, hogy van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol a nyugdíjasok a legjobban járnak. Neves szakértők szerint az országok közötti különbségek miatt egyértelműen nem lehet állást foglalni egyik rendszer mellett sem, viszont vannak olyan országok, amik kiemelkednek a sorból. A holland rendszer például a munkavállalók 91 százalékát éri el, miközben 100 százalékos nettó helyettesítési arányt adott 2006-ban moderált kiadási szint mellett, a legnagyobb baj a rendszerrel viszont, hogy azt nem lehet más országokba átültetni. Az ausztrál modell nagyon olcsón tudja elérni a rászoruló időseket, viszont az öregségi nyugdíj kalkuláció során nemcsak a jövedelmet, hanem például az ingatlanvagyont is nézik, amiért teljes jogú nyugdíjra csak 60 százalék jogosult, részint ennek is köszönhetően a 65 év felettiek 27 százaléka szegénységben él.
Minden idők messze legmagasabb szintjére emelkedett mostanra a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, két hetes futamidejű kötvényekben tartott pénzek állománya. Ez nem új keletű folyamat, már közel egy éve tart, a téma aktualitását azonban jól mutatja, hogy Simor András jegybankelnök tegnap a kamatdöntési sajtótájékoztatón is beszélt róla egy kérdés kapcsán, illetve a Portfolio.hu információi szerint az MNB október elsején egyeztetést tart banki pénzpiaci vezetőkkel részben az MNB-kötvényekről. Az állományemelkedéssel kapcsolatban tavaly ősz óta egyébként több téves értelmezés is megjelent. A helyzet kezelését szolgáló különféle megoldási javaslatokról lehet hallani a szakmai vitákban, amelyek rendszerint azt célozzák, hogy ki kellene terelni a pénzek egy részét a "jegybanki parkolóból". Ez a nézet azonban a helyzet félreértéséből eredhet, nincs ugyanis hova terelni a pénzt, ráadásul értelmetlen is lenne.
Amennyiben folytatja az államháztartási hiány leszorítását a magyar kormány és további strukturális reformokat indít el, úgy a jelenlegi negatív kilátás stabilra változhat a magyar adósminősítés kapcsán - jelzi ma kiadott éves jelentésében a Moody's Investors Service. A hitelminősítő intézmény szerint ezek a lépések megállíthatják majd az államadósság emelkedését és javíthatják a gazdaság versenyképességét.
Vad levelezésbe kezdett a Humet vezetése az egykor a társaság első emberének számító Civin Jánossal. A társaság által nyilvánosságra hozott levélben Civin János adócsalással és a Reanal ingatlanainak eltávolításával vádolja a társaság vezetését és büntető feljelentés megtételével fenyegetőzik. A Humet a befektetők megtévesztéséről és az információk valótlanságáról beszél és levélben válaszol "Tisztel Civin Úr, Kedves János!"-nak.
Számunkra a most napvilágra került levelezés is jól bizonyítja, hogy a Humet részvényei nem tartoztak és nem is tartoznak a befektetésre ajánlható kategóriába.
A 2010-es költségvetés szűkebb értelemben vett központi alrendszerében nem látszanak olyan tételek, amelyek közvetlenül megakadályoznák, hogy teljesüljön a kormány által kitűzött, a GDP arányában 3.8%-os hiánycél, "ugyanakkor a deficitcélt komoly mértékű kockázatok övezik" - állapítja meg ma kiadott jelentésében a Költségvetési Tanács (KT). Szintén ma tette közzé a 2010-es büdzsé megalapozottságáról szóló terjedelmes elemzését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is, amely részben a nemzetközi gazdasági kilátásokból fakadó bizonytalanság, részben hazai okok miatt szintén számos kockázatot lát, főként a költségvetés bevételi oldalán a jövő évi hiánycél teljesülése kapcsán.
A válságra adott gazdaságpolitikai válaszok a likviditási és bizalmi problémákat megoldották ugyan, az egyensúlyiakat viszont nem és ez majd vissza is üt - mondta Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója a Portfolo.hu-nak adott interjújában. Az állami túlköltekezések miatt a fejlett országok fizetőeszközei leértékelődése, alacsony növekedés és a jelenleginél magasabb infláció várhat a világra. A magyar kilátásokkal kapcsolatban a közgazdász úgy vélekedett, hogy potenciális növekedésünk nem lehet nagyon magas, mivel nincs olyan tényező, ami változást jelentene a kibocsátás szerkezetében.
Az amerikai és európai gázpiac történelmi okokból eredően eltérő karakterisztikát mutat. Mint mindenben, az amerikaiak imádnak piaci, tőzsdei alapon kereskedni, míg Európa - konzervatívabb politikát követve - inkább a nagyobb energiabiztonságra törekszik és hosszú távú (kétoldalú) szerződéseket köt beszállítóival. Brüsszel kb. tíz évvel ezelőtt indított harcot a gázipari társaságok hegemóniájának megtöréséért, hogy szabad piaci feltételeket teremtsen Európában is. A cél egy átlátható, transzparensen működő rendszer létrehozása, amely a gázt nem az olaj helyettesítőjeként kezeli, és amely versenyre készteti a piaci szereplőket értünk, a fogyasztókért. Valami olyasmi, mint ami Amerikában működik, de mégis európai. Miért van erre szükség? Mit tud az amerikai piac? És mi a helyzet Európában?
Az energetikai szakma képviselői negatív képet festettek a hazai földgáz- és villamosenergia piac liberalizációjáról a Magyar Energia Hivatal szakmai napján megtartott kerekasztal beszélgetésen. Többek szerint rosszabb a helyzet, mint 5 évvel ezelőtt volt. Kevéssé érvényesülnek a piacnyitástól várt pozitív hatások, míg az egyetemes szolgáltatás esetén - főként az áram kapcsán - komoly piactorzító hatásról számoltak be a szakemberek. A gázpiac esetén jobbnak ítélték meg az ott lezajlott folyamatokat, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy igencsak kevés idő telt a teljes gázpiaci liberalizáció óta, így egyelőre még kevés tapasztalat áll rendelkezésre. A szakértők véleménye szerint azonban a gázpiac esetében sem lehetnek komoly illúzióink, mert a túlzott forrásoldali koncentráció erősen gátolja a hatékony versenypiac létrejöttét.
Komoly kritikát fogalmazott meg Möbius a jövő héten megrendezendő G-20 csúcstalálkozó napirendjével kapcsolatban, szerinte ugyanis a magas banki fizetések és bónuszok helyett a származtatott termékekre kellene nagyobb figyelmet fordítani. Véleménye szerint a pénzügyi szektorban tapasztalható bérezési struktúra azért volt fenntartható az elmúlt években, mivel a származtatott termékeken sokat kerestek a szereplők, a helyzet viszont mostantól meg kell, hogy változzon, különben egy újabb válság elé nézünk.
Néhány nappal korábban a Portfolio.hu hasábjain a vállalati pénzügyek szempontjait szem előtt tartva értekeztünk arról, hogy hogyan kellene az államnak megmentenie a BorsodChemet.
A történet folytatásaként három elismert vegyipari szakembert kérdeztünk meg a témában, a vélemények alapján azonban úgy tűnik, hogy az államnak kevés keresnivalója van a társaság táján, sőt, talán mindenkinek az lenne a legjobb, ha a kínaiak szépen felvásárolnák a céget.
Mi legyen a BorsodChemmel? - Vélemény
Miért kell a jó adósoknak fizetni az rossz adósok helyett? Mennyit fizet be az MKB a krízisalapba? Mi lesz a bank jövője Magyarországon? Miért nem engedheti el egy a bank az adós hitelét? Megoldja-e a magatartási kódex a problémákat? Erdei Tamással, az MKB elnök-vezérigazgatójával beszélgetünk. Interjú.
A szenátus pénzügyi bizottsága szerdán előállt az amerikai egészségügyi rendszer átalakításáról szóló törvénytervezettel, amelynek kidolgozását óriási figyelemmel követte nemcsak a Fehér Ház (az elnöknek egyre sürgetőbbé vált egy konkrét tervezet elkészítése), hanem az ellenzéki oldal és az amerikai költségvetés fenntarthatóságáért aggódó szakértők is. Egyesek szerint a Max Baucus által elnökölt bizottság terve új lendületet adhat a reformfolyamatnak, és a javaslat támogatottságát erősítheti az is, hogy a Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslései szerint a változások a következő 10 évben csökkentenék a költségvetés hiányát.
Két úgynevezett "fapados" légitársaságot bírságolt meg 10-10 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Sky Europe és a Ryanair azzal tévesztették meg a fogyasztóikat, hogy hirdetéseikben elhallgatták, hogy a repülőjegy árán felül még több járulékos költséget is ki kell fizetniük, ha utazni akarnak.
Tegnap 13 kereskedelmi bank aláírta a magatartási kódexet. Kell-e fizetni a hiteleket? Jól jártak-e a fizető adósok? Ki a hibás a lakásárverésekben? Milyen kompromisszumot tettek a bankok? Farkas Ádámmal, a PSZÁF elnökével beszélgettünk.
Miközben a válság negatív hatásai számos piaci szereplő teljesítményét rendkívül negatív módon befolyásolták, az Erste Private Banking a befektetési oldalon továbbra is markáns, kiszámítható, átlátható költségstruktúrával és termékekkel dolgozó, rugalmas szolgáltató maradt. 85 milliárd forintos kezelt vagyonával és közel 900 ügyfelével az Erste Private Banking az 50 millió forintos vagyoni limitet meghaladó ügyfelek körében 6-7 százalékos piaci részesedést ért el három év alatt a hazai on-shore piacon.
Az elmúlt években a magyar állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), rendkívül vonzó hozamot...
A gazdasági szakértők minden figyelmeztetése ellenére az új amerikai elnök, Donald Trump beváltja fenyegetéseit....
2025-től több fontos változás lép életbe a könyvvizsgálat területén, melyek közül kiemelendő a könyvvizsgálati... 
Nemcsak az USA, az Unió és Kína változott meg az elmúlt 20 évben, de változnak az arab országok is. Ma már olyan... 
Az új pályázati ökoszisztéma sokat változott. Az elmúlt időszakokban is voltak támogatott hitelkonstrukciók, ám... 
Előző írásomban bemutattam, hogy bár a globális szén-dioxid-kibocsátás tetőzni látszik, de ez még meglehetősen...
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
