Még 177 milliárd forintot szór ki a kormány

A kormány megemelte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési keretét, mely alapján még az idén meghirdethető keretösszeg 177 milliárd forinttal nőtt, így már közel 1220 milliárd forint uniós fejlesztési forrás lesz elérhető a megyék és megyei jogú városok számára uniós pályázatokon keresztül - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A megyei konstrukciók kerete 684 milliárdról 776 milliárd forintra, míg a megyei jogú városi konstrukcióké 303 milliárdról 398 milliárd forintra emelkedett.

Utassy és Wolf is OTP-részvényeket vett

Váratlan ajándékot kapnak a nyugdíjasok Orbántól

Orbán Viktor az Idősek Tanácsának keddi ülése után tett váratlan bejelentést: egyszeri, 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt kap minden nyugdíjas, még az idén. Ez igencsak szokatlan lépés, ilyen nyugdíjprémiumot a jogszabályokban nem találunk.

Öt százalék alatt az ING a Molban

A Mol bejelentette, hogy az egyik nagytulajdonos, az ING közvetett szavazati joga 5 százalék alá csökkent a társaságban. Az ING régóta tart Mol-részvényeket, melyek a társaságnál korábban népszerűnek számító részvény kihelyezési ügyletek révén kerültek a holland pénzintézethez.

Rendkívüli nyugdíjemelés jön - De mégis miért?

Még el sem kezdődött a 2017-es év, máris megdőlni látszik a kormány idén nyáron elfogadott inflációs prognózisa, ez pedig közvetlenül is hatással lesz a jövő évi nyugdíjemelésre, már a törvényi szabályozás miatt is. Ezt a kormány is felismerte, készül a revízióra.

A nagy bérmegállapodás 7 pontja

Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.

Tovább nőttek az Appeninn bevételei

Nem sokáig használhattuk ingyen a megépült új autóutakat

Jövőre a teljes M85-ös és az M86-os gyorsforgalmi út is fizetős lesz - írja az Index, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztésére hivatkozva. Kevés kétség van, hogy el is fogadják majd, mivel már korábban is tervben volt a két út díjkötelessé tétele.

A Deutsche Telekomnál folytatja a Magyar Telekom HR-vezetője

Nem bírta Brüsszel ellen hangolni a magyarokat a kormány

Miközben idehaza csúcsra pörgött a Brüsszel-ellenes retorika ősszel, aközben minimálisan nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint jó dolog az EU-tagság és csökkent azoké, akik szerint rossz - többek között ez is kiderült abból az Európai Parlament által végzett felmérésből, amely múlt héten jelent meg és hosszú évek óta az egyik legjobb tükröt mutatja az Európában zajló társadalmi-szociológiai folyamatokról. A brit kilépés után sem jelenthető ki az, hogy általánosan terjedne az EU-ellenesség a kontinensen, igaz több tagállamban erősödik az euróellenes hangulat. Az adatok alapján nehéznek ígérkezik egyben tartani a visegrádi együttműködést, hiszen míg Magyarország csak a 21. leginkább EU-párti nemzet, addig a lengyelek a 10. helyen állnak, a szlovákoknál pedig az utóbbi egy évben nőtt jelentősen az EU-pártiak aránya. Különösen érdekes, hogy a magyarok jóval nagyobb aránya tulajdonítja az itthoni gazdasági sikereket az EU-nak, mint úgy általában a tagállamokban.

Gyilkos mobilhálózat jön, hamarosan félmilliárdan lógnak rajta

Megindult a termelés a Mol északi-tengeri mezőjén

A Mol bejelentette, hogy az egyik északi-tengeri olajmezőjén megindult a kitermelés. A társaság előrejelzései szerint a csúcshozamú termelés beállását követő években a kitermelési költség hordónként 15 dollár alatt lehet majd.

28 milliárdnak örülhetnek a kutatási konzorciumok

Döntés született a Nemzeti versenyképességi és kiválósági program támogatott projektjeiről, 26 konzorcium nyert összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az NKFI Alapból.

7,4 milliárd forint keretösszegű hitelszerződést kötött a Graphisoft Park

Megnyílt Zsidayék hostelje

Rendkívüli helyzetbe kerül Magyarország Orbán Viktor váratlan bejelentésével

Elsősorban a nagyvállalatok járnak jól a miniszterelnök által meglepetésszerűen bejelentett társasági adókulcs egységesítéssel és csökkentéssel, közülük is a külföldi hátterű cégek - vélekedtek a Portfolio megkeresésére adótanácsadók. Azt is hangoztatták a szakértők, hogy Magyarország a 9 százalékos társasági adókulccsal különleges helyzetbe kerül, fel is hívhatja magára a figyelmet a multinacionális cégek térképén. Ez pedig akár a külföldi befektetések vonzásában is előnyös lehet. Egyes adótanácsadók egyenesen úgy vélekedtek, hogy a régió Luxemburgja lehet hazánk. Pont emiatt pedig nem árt az óvatosság. A másik lényeges következmény, hogy a társasági adókedvezmény eddigi haszonélvezőinek kisebb támogatásra kell készülniük.

A világ élvonalába ugrik Magyarország a legújabb adócsökkentéssel

A kormány tervei szerint 2017-től egységesen 9 százalék lenne a társasági adó kulcsa a jelenlegi 10 és 19 százalékos ráta helyett. Megnéztük ezért, hogy a csökkentés hatására Magyarország hová kerül a társaságok szemében az adótérképen.

Már jövőre csökkenhet a tranzakciós illeték

Legfeljebb 300 millió forintos, maximum 80 százalékos kedvezményt is kaphatnak jövőre a tranzakciós illetékből azok a bankok, amelyek két év alatt 20-százalékkal növelik a hitelállományukat. Igaz, ez az elvárás a nagybankok többségénél irreális, főleg a gyorsan növő kisebb bankok és takarékszövetkezetek lehetnek a szabályozási változás nyertesei.

Lemaradtak a magyar bankok a régiós digitalizációs versenyben

A magyar bankok leszerepeltek a régiós digitalizációs versenyben: nyolc országból egyedül az utóbbi években folyamatosan bankválsággal sújtott szlovén bankok kerültek mögénk a Deloitte digitális banki rangsorában. A látlelet kész, a gyógyszert remélhetőleg mér szedik a magyar bankok.

Súlyos megszorítások küszöbén egyes magyar bankok?

Gyorsulva nő a hitelezés és egyre jobb az eszközminőség Közép-Európa bankjainál. A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt azonban így is jóval alacsonyabb a megtérülésük a válság előttinél. Különösen igaz ez a magyar bankszektorra, amely a régiós átlagnál is nagyobb hatékonyságjavításra szorul. Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból és volumenbővítésből fakadó bevételnövelési lehetőségeiket. A Deloitte és az Efma friss tanulmányából szemezgettünk.