Még a helyi lakosok sincsenek ehhez hozzászokva
Ahogy arról már a Portfolio-n is beszámoltunk több cikkünkben, a múlt hét vége óta folyamatos földmozgásokat észlelnek Görögországban, a turisztikailag igen népszerű Égei-tenger térségében, különösen Szantorini és Amorgosz szigete között. A több ezer, szeizmikus skálával mérve kisebb földrengés miatt a területre figyelmeztetést adtak ki a hatóságok, az iskolákat pedig február 3-ától kezdődően bezárták a régióban.
A görög hatóságok korábban még úgy nyilatkoztak a helyzetről, hogy az intenzív szeizmikus aktivitás nem vulkáni folyamatokkal áll összefüggésben és már visszahúzódóban van. Azonban, az elmúlt napokban a folyamatos, néhány percenként jelentkező rengések folytatódtak a területen, sőt, szerda este egy minden korábbinál nagyobb, 5,2-es földrengés rázta meg a régiót. Ezt követően
a görög kormányzat rendkívüli állapotot rendelt el a területen, és egy esetleges katasztrófára készülve mentőegységeket rendelt a szigetre.
A több kisebb szigetből álló Kükládok-szigetcsoport térségében a földrajzi fekvésből fakadóan nem ritka a szeizmikus aktivitás, így a lakosság javarészt már hozzászokott az időnként jelentkező földmozgásokhoz. A helyiek nyilatkozatai alapján azonban a jelenlegi helyzet még az idősebb, a földrengésekhez hozzászokott lakók szerint is aggasztónak mondható. Egy helyi idegenvezető, Kostas Sakavaras a Sky News-nak nyilatkozva elmondta,
Idegőrlő, hogy néhány percenként történik rengés, még akkor is, ha az nem pusztító erejű.
Egy nyugalmazott rendőrtiszt a riportereknek úgy fogalmazott, hogy a „2-3 percenkénti” rengésekhez még a régóta ott élő helyi lakosság sem tudott teljesen hozzászokni.
A napok óta tartó rengések miatt a nagyjából 15 ezer állandó lakossal bíró Szantorini szinte teljesen kiürült. Az évente több millió turistát vonzó szigeten jelenleg a téli szezonban nem sok üdülő tartózkodott, ezért a Guardian tudósítása szerint a szigetről evakuált, mintegy 11 ezer fő főleg az egész évben ott élők és a szigeten dolgozók közül került ki.
Santorini has experienced over 550 earthquakes since the weekend, with the strongest at 4.9 magnitude. More than 6,000 residents have evacuated, and experts warn that seismic activity may persist. The island, which usually hosts millions of tourists, is now deserted, with pic.twitter.com/LJ9WUbN3iR
— GeoInsider (@InsiderGeo) February 4, 2025
A lap szerint távozás során minden lehetséges közlekedési eszközt igénybe vettek az emberek. Volt, aki a hatóságok által szervezet hajójáratokkal, repülővel menekült el, míg egyesek privát jachtokkal távoztak a szigetről.
Néhány nap alatt több ezer rengés, és ez akár hónapokig is eltarthat
Az állandósult szeizmikus aktivitást a kutatók folyamatosan monitorozzák és azonnal közzéteszik a detektált rengéseket. A görög Naftemporiki napilap az Athéni Egyetem Szeizmológiai Laboratóriuma által közzétett tanulmányára hivatkozva azt írta,
a kutatók több mint 7700 földmozgást azonosítottak a régióban, január 26. és február 4. között.
Updated version of our seismic activity maps in the Cyclades Islands and the Gutenberg-Richter law with 1461 earthquakes recorded since January 27th. We have a special report page : , and the report of Ioanna Triantafyllou & Gerassimos: https://t.co/gkclxrY6Y3
— EMSC (@LastQuake) February 7, 2025
Fontos megjegyezni, hogy a fenti jelentés szerint több mint 6100 rengés mindössze 1-es szintet ért el a földmozgások erősségét mérő Richter-skálán. A skála szerint a 2-nél alacsonyabb erősségű rengéseket csak a szeizmográfok érzékelik, az emberek általában semmit sem vesznek észre belőle. Nagyjából 2,9-es erősségig rendkívül gyenge rengésről beszélhetünk, míg a 4-5-ös erősségű földmozgások ugyan károkat ritkán okoznak, egyértelműen érezhetőek. Éppen ezért, az aktuális eset kapcsán a legtöbb híradás nagyjából 1000 földmozgásról ír, aminek oka, hogy zömével csak az emberek számára észlelhető rengéseket számítják ide.
The Santorini-Amorgos earthquake swarm just keeps going. It has now produced over 1,000 individual events since it began on January 27. pic.twitter.com/KQwxEj0Vbb
— Nahel (Belgherze) February 5, 2025
A rengések azért is adtak okot a kezdeti aggodalomra, mert
nem lehetett tudni, hogy azok vulkanikus eredetűek, és egy esetleges vulkánkitörést jeleznek-e előre.
Ez azért is jelentene különösen nagy problémát, mert Szantorini szigete a Dél-Égei vulkáni íven helyezkedik el, egy esetleges közeli kitörés pedig nagy katasztrófát okozna. A kutatók megfigyelései alapján ugyanakkor a jelenleg zajló földrengésraj úgy tűnik, nem vulkáni, hanem sokkal inkább tektonikus eredetű.
Ebben a térségben széthúzó feszültség van a földkéregben, vagyis úgynevezett normál vetők mentén bezökkenés történik, több méteres kőzetelmozdulás zajlik, ez okozhatja a földrengésrajt
– magyarázta az eseményeket Harangi Szabolcs, az ELTE vulkanológusa az Inforádió műsorában. Az ilyesfajta aktivitás a régióban igen gyakori, ugyanis a terület az afrikai és eurázsiai tektonikus lemezek határán fekszik.
A jelenlegi földmozgások a tengerfenék mélyén, több kilométere mélységben történnek, nem közvetlenül a szigeteken, amely a szakemberek szerint szerencsésnek mondható. Ugyanakkor, utóbbi tény magában hordozza, hogy egy esetleges nagyobb földmozgás akár szökőárat is okozhat a területen, ahogy arra 1956-ban, egy 7,8-as erősségű rengést követően már volt is példa korábban. Az Európában szokatlanul nagy földmozgás akkor 20 méteres hullámokat generált az Égei-tengeren.
A múlt hét óta tartó rengéssorozat legnagyobb, 5,2-es erősségű földmozgása sincs közel sem olyan erős, hogy a 71 évvel ezelőttihez hasonló mértékű pusztítást generáljon, azonban a vulkanológusok szerint
nem lehet előre megjósolni, mennyire erős rengések várhatóak még a szigetek környékén.
Nagy a bizonytalanság, nem tudni, milyen hatása lehet a történteknek az üdülőszezonra
Ahogy már fentebb is említettük, a jelenlegi időszak egyértelműen kívül esik az üdülőszezonon az Égei-tenger térségében, így nem sok utazó tartózkodott a szigeteken az elmúlt napokban.
A Euronews beszámolója szerint a továbbra is a környéken tartózkodóknak a hatóságok azt tanácsolják, kerüljék a nagyobb beltéri összejöveteleket, a régi épületeket és az olyan területeket, ahol sziklacsuszamlások alakulhatnak ki. Szantorini szigetén a sűrűn beépített területeken arra kérték a szállodákat, engedjék le a medencék vizét, hogy elkerüljék a nagyobb rengések által kiváltott károkat.
A lapnak egy utasbiztosító vállalat vezetője elmondta, hogy mivel a görög hatóságok a szigetet utazás szempontjából veszélyesnek ítélték, a légitársaságok akár törölhetik is a következő napokban esedékes járatokat. Ebben a helyzetben azonban, mivel az eset természeti katasztrófa miatt történt, a légitársaság nem köteles visszatéríteni a jegyárakat.
A görög turizmusért felelős miniszter egy sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az ország szempontjából legfontosabb útvonalakon eddig nem kezdték el törölni a járatokat a légitársaságok, azonban minden vállalat szoros figyelemmel követi az eseményeket.
A turizmus szempontjából azonban a jelenlegi esetben mindenképpen a hosszú távú, nyári turistaszezont is érintő kilátások a legfontosabbak. A régióban a kék kupolás, fehér falú épületeiről híres Szantorini vonzza a legtöbb, évente több mint 3 millió turistát, ami a sziget 15 ezres lakosságához képest igen jelentős szám. A sziget jellegzetes látképét adó szűken beépített, macskaköves utcák nyáron zsúfolásig telnek a nyaralókkal, ezért tavaly – több más, felkapott mediterrán üdülőparadicsomhoz hasonlóan – felmerült a turizmus korlátozása is a területen. A görög kormány döntése alapján, a szigetre gyakran ellátogató tengerjáró hajók utasainak az idei évtől 20 eurós „belépőt” kell fizetniük.
Mivel nagy a bizonytalanság még arra vonatkozóan, hogy a földmozgások mikor csillapodhatnak a környéken, illetve tovább erősödhet-e a közeljövőben a szeizmikus aktivitás,
nehéz megmondani, mennyire fogja érinteni a nyári főszezont Szantorini szigetén.
Némi pozitív tényező, hogy a jelenlegi rengések valószínűleg nem vulkáni eredetűek, tehát nem fenyegetnek egy esetleges nagyobb pusztítással járó kitöréssel, azonban azt nem lehet még teljesen kizárni, hogy a szigeteket minden eddiginél erősebb rengések rázzák majd meg.
A találgatással kapcsolatban Harangi Szabolcs Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy
A Föld egy bonyolult rendszer és nincs olyan modell, ami képes lenne leírni, előre jelezni, hogy mi történik majd ilyen kis területen.
A kutató álláspontja szerint azonban kevés adat áll rendelkezésre a régióból, ami arra is rámutat, hogy a tektonikusan és vulkanikusan is igen aktív területen nincs meg a megfelelő szintű műszeres monitorozás.
Címlapkép forrása: John Liakos/Anadolu via Getty Images
