Donald Trump vámháborúja már péntek este felforgatta a piacokat, de a valódi hatások csak a most kezdődő héten éreztethetik igazán a hatásukat. A forint is jelentős mozgásokat mutatott a dollárral és az euróval szemben, és a következő napokban több piacmozgató esemény – például amerikai foglalkoztatási adatok és az eurózóna inflációs jelentése – is befolyásolhatja az árfolyamokat. Emellett a magyar makrogazdasági adatok, köztük a külkereskedelmi forgalom és az ipari termelés alakulása is fontos szerepet játszhat a hazai befektetői hangulatban.
Február 23-án lesz az év magyar, európai, de talán nemzetközi szempontból is legfontosabb választása, a német parlamenti választás. A voksolást eredetileg szeptember 28-án tartották, volna, de az Olaf Scholz-kormány novemberi bukása miatt februárra hozták előre azokat. Hogyan működik a német választási rendszer, melyek a Bundestagba jutásra legesélyesebb pártok, és milyen kormánykoalíciók jöhetnek? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a cikkben.
Az Ontario tartomány kormánya bejelentette, hogy keddtől kezdve minden amerikai alkoholterméket kivon az állami szeszesital-üzletek polcairól. A döntés válaszlépés Donald Trump amerikai elnök intézkedésére, aki 25 százalékos vámot vetett ki a kanadai importra - közölte a CNBC. Más tartományok is hasonló döntéseket hoztak.
Kína befolyása a Panama-csatornára elfogadhatatlan, a közép-amerikai országnak csökkentenie kell Peking befolyását, máskülönben Washington cselekedni fog jogai védelme érdekében - jelentette ki vasárnap Marco Rubio amerikai külügyminiszter, akinek első külföldi útja a latin-amerikai országba vezetett.
Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából érkező árukra, Kanada szintén 25 százalékos vámmal válaszol 155 milliárd dollár értékű amerikai árura, és ma este azt is bejelentették, hogy Kanada programot indít a vámemelések miatt a vállalkozások megsegítésére, írja a Bloomberg.
Hétvégén bejelentették, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából érkező árukra, erre válaszul Kanada bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki 155 milliárd dollár értékű amerikai árura. Első körben 30 milliárd dollárnyi árura vonatkoznak a megemelt kanadai vámok, az érintett termékekről részletes listát tett közzé Kanada.
A hétvége egyik legfontosabb eseménye, hogy ahogy arra számítani lehetett, Donald Trump átfogó vámintézkedéseket jelentett be az Egyesült Államok három legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, Mexikóval és Kanadával szemben. Bár eddig Európára nem vetett ki magasabb vámokat Trump, áttételesen a vámháború jelentős hatással lehet az európai autógyártók nyereségességére, de az amerikai cégek sem feltétlenül járnak jól, írja a Bloomberg.
A hazai ingatlanbefektetési piacon a lakóingatlan hagyományosan a legnépszerűbb választás a magánbefektetők számára. Nem meglepő, hiszen elsőre könnyen érthető, egyszerű(nek tűnik) kezelni és mindenkinek vannak személyes tapasztalatai. Azonban az ingatlanpiac világa messze több lehetőséget kínál, mint pusztán lakások vásárlása és kiadása. Az üzlethelyiségek, ipari és logisztikai ingatlanok, bérbeadott irodaházak, valamint az ezeket birtokló befektetési alapok komoly diverzifikációs és hozamlehetőségeket hordoznak.
Hétfőtől harminc napra beszüntetik a munkát a szerbiai ügyvédek - erről döntött a szerbiai ügyvédi kamara vasárnap. Az ügyvédek az egy hónapos sztrájkkal csatlakoznak a november óta tiltakozó egyetemisták követeléseihez, de tiltakoznak amiatt is, hogy a véleményük szerint Szerbiában veszélybe került a jogállamiság és az ügyvédek önállósága.
Mozgalmasan indult a 2025-ös év a tőkepiacokon, Donald Trump újabb elnöki ciklusának elindulása, és az ahhoz kapcsolódó intézkedések keltettek hullámokat a tőzsdéken, majd a héten már egy új sztori, a DeepSeek által kifejlesztett kínai mesterséges intelligencia okozott igen komoly piaci mozgásokat. Mindeközben a negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon is elindult, amely várhatóan a következő hetekben is meghatározó tényező lehet a piaci mozgásokban, illetve egyes szektorok megítélésében. Megnéztük, hogy mely tőkepiaci eszközökben hozott izgalmas mozgásokat a január, és mi mozgatta az árfolyamokat.
Ahogy múlt héten mi is beszámoltunk róla, az osztrák hatóságok őrizetbe vették Rene Benkot, a csődbe ment Signa ingatlancsoport alapítóját. Az osztrák igazságszolgáltatás most újabb döntést hozott az ügyben, miszerint az ingatlanmágnás további egy hónapig előzetes letartóztatásban marad. Ez a döntés az egy héttel korábban már meghosszabbított fogvatartási időszakot egészíti ki.
François Bayrou francia miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkét kívánja alkalmazni a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadtatáshoz, ami egy újabb bizalmatlansági indítvány és a kormány bukásának veszélyét vetíti elő.
A Trump-adminisztráció által bevezetett új vámok és kereskedelmi korlátozások újabb feszültséget okoztak az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között. Míg Kanada és Mexikó gyorsan reagált az intézkedésekre, Kína egyelőre visszafogottabb álláspontot képvisel, és óvatosan mérlegeli a lehetséges válaszlépéseket - jelentette a Bloomberg.
Az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi feszültségek újabb fordulóponthoz érkeztek, miután Donald Trump amerikai elnök ismét éles kritikát fogalmazott meg északi szomszédjukkal szemben. Trump nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok átértékelését sürgette, de provokatív módon ismét felvetette Kanada esetleges csatlakozását az USA-hoz - közölte a Sky News.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
