Keresett kifejezés: sajat oldal | Találatok száma: 8994 Új keresés

Kiszáll a CEZ a MOL-ból? - Hogy adhatják el a részvényeket?

Csütörtökön jár le a MOL vételi opciója a CEZ birtokában lévő 7%-nyi MOL-részvénycsomagra, mely a lejáratot követően eladhatja a papírokat. Véleményünk szerint azonban a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a szerződést ismét módosítják, meghosszabbítva a lejáratot, mivel a MOL a tervezett upstream-akvizíciók előtt vélhetően nem erre szeretne pénzt költeni, a CEZ-nek pedig nem jönne jól, ha jelentős veszteségeket realizálna az ügyleten (30 000 forinton vásárolt be, a részvények jelenleg 14 000 forint alatt mozognak, persze időközben a CEZ-nek a részvényeken volt hozama). Ha azonban mégis eladásra kerül sor, meglátásunk szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a papírokat könyvépítés keretében értékesítik majd, melynek potenciális negatív hatásai rövid távúak lehetnek.

Újabb megszorításokat hozhat Paks-2.

Úgy tűnik, sarokba szorította magát a kormány a paksi atomerőmű-bővítés ügyében. A bejelentett információk alapján ugyanis már nemigen képzelhető el, hogy az államháztartáson kívül legyen elszámolva a projekt. Sőt, meglehet, nem csak az államadósságot, hanem a költségvetési hiányt is növelni fogja a beruházás, ami kiigazítási kényszert jelenthet a kormánynak.

Nyugdíj: időben kell lépni, különben baj lesz

A kötelező magányugdíjpénztári szektor visszaszorítása a magyar kezdeményezést követően nagyon népszerű lett a régióban, tavaly ősszel például a lengyel kormány is hasonló elhatározásra jutott. Sok helyen kritikus hangvétellel írtak a nyugdíjreformról, egy napokban megjelent elemzésben egy volt lengyel pénzügyminiszter és az IMF korábbi vezető közgazdásza azt írta, hogy helyes irányba tett lépést volt a kötvényportfólió államosítása. Mint fogalmaznak, túlságosan drága volt a kötelező nyugdíjpillér bevezetése, ráadásul az elérhető hozamok is kiábrándítóak voltak. A lényeg, hogy a lengyel kormány még viszonylag időben mert lépni, sok ország ugyanis ezzel még adós. A vesztüket azonban ők sem kerülhetik el - áll a Project Syndicate oldalon.

Örömhír a vagyonkezelési óriástól

A 4324 milliárd dolláros vagyont kezelő BlackRock közzétette a negyedéves gyorsjelentését, amelyből kiderült, hogy a bevételek és az EPD is az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben bővült. Az egyszeri tételeket nem számítva az EPS éves alapon 24%-kal növekedett, de negyedéves árbevétel is egy éves időtávon 9,4%-kal bővült. Az ok egyszerű, a tőzsdén kereskedett alapokba nagyon sok pénz érkezett be, a lakosság pedig olyan alapok irányába mozdult el, amelyek magasabb díjak mellett értékesíthetők - írja a Bloomberg.

Szorongatott helyzetben a lakosság a betéti kamatok miatt

A meglepetés elmaradt novemberben, az MNB által közzétett adatok szerint folytatódott az értékpapírok előretörése a megtakarítási piacon. A betétekből kivont összegek mellett új megtakarítások is piacra érkeztek, amelyet a többség befektetési jegy vagy éppenséggel lakossági állampapír vásárlására fordított. A jó széria megszakíthatatlannak tűnik, régóta nem láttunk olyat, hogy az értékpapírokba havi alapon rendre 100 milliárd feletti összegek érkezzenek, pedig 2013 első 11 hónapja pontosan ezt mutatta. Nagy kérdés, hogy meddig tart a kedvező tendencia, bár az átlagos betéti kamatok 3% alá csökkenése miatt nagy csodákra rövid távon nem számíthatunk.

Engedélyezték a Synergon online pénztárgép rendszerét

A Synergon100 százalékos tulajdonú leányvállalata a Synergon Retail Systems Kft.(SRS) egyedileg, kifejezetten üzemanyag töltőállomások részére kifejlesztett online pénztárgép rendszere forgalmazási engedélyt kapott a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól.

Nem kellett a vételárat egyben letenni a TV2-ért

Karácsony előtt jelentették be, hogy tulajdonosváltás történt a TV2-nél, a ProSiebenSat.1 a jelenlegi vezérigazgatónak és a gazdasági igazgatónak értékesítette a második számú kereskedelmi csatornát. A mai napon kiadott közleményben tisztázták a tranzakció finanszírozási oldalát, mint írták, harmadik fél nem vett részt az adásvételben, a TV2-t is birtokló céget eladói hitel konstrukcióban vásárolták meg. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos, szerződésben meghatározott feltételek esetén kell a vevőnek fizetnie - írja a hvg.hu.

Veszik a Raiffeisent - Adófizetői pénzből lesz "magyar" a bankszektor?

Hamarosan bejelenthetik, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank vásárolja meg a nála százszor nagyobb méretű Raiffeisen Bankot. A szokatlan tranzakcióval több elemzésünkben is foglalkozunk, az alábbiakban azt nézzük meg, mennyire változik meg ettől a magyar bankszektor külföldi és hazai befolyás szerinti szerkezete. Számításaink szerint csaknem megvalósul a kormány célja: a bankszektort legalább felerészben magyar kezekben tudni. A Raiffeisen megvásárlásával ugyanis a 2012 végi 43%-ról 50% közelébe nőhet a magyar érdekeltségű bankok részaránya. A Raiffeisen kvázi állami kézbe vétele és megtartása azonban sokba kerülhet az adófizetőknek.

Mikor lesz magyar euró?

Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.

Felemelkedőben a virtuális pénzügyi rendszer?

A Bitcoin, vagyis a legkedveltebb virtuális pénz, körüli felhajtás az egész óévet végigkísérte, két óriási árfolyamrali után jelenleg több mint 800 dollárt ér egyetlen egysége. Ez azt jelenti, hogy durván 60-szorosát éri a szuperpénz most, mint egy évvel korábban. Sokak szerint a Bitcoin túlértékelt, semmit sem ér, de például a Bank of America elemzői szerint fair értéke 1300 dollár körül van. Bár egyelőre főleg befektetésként tekintenek rá, hosszú távon elszámolási egységként való mindennapi használata jelentheti azt a fundamentumot, ami életképessé teheti a virtuális pénzügyi rendszert. A világ szabályozói egyre nagyobb figyelemmel kísérik a monetáris hatóságoktól függetlenül működő virtuális pénzt: egyes országok tiltják a használatát, mások a benne rejlő lehetőségeket mérlegelik.

Így tudnak meg rólunk mindent a vállalatok

Buzzword vagy a jövő? Egyelőre nem lehet tudni biztosan, de a Big Data jelenség, és az óriási adathalmazok elemzéséből nyerhető üzleti előny a világ nagyvállalatainak szinte mindegyikét foglalkoztatja. A cégek marketing, értékesítési, brandépítési és csalásmegelőzési célokon túl például a döntéselőkészítésre és a kockázatkezelési modelljeik csiszolására is használhatják a Big Data elemzés eszköztárát. Széles körű elterjedésének legnagyobb korlátozója talán az, hogy a hatalmas adathalmazok elemzésére alkalmas eszközök egyelőre meglehetősen drágák, így sokszor csak beszélnek róla a cégvezérek.

Csodafegyvert fejlesztett Amerika?

Amerika az elmúlt években átformálta a világ energiaellátásáról alkotott korábbi képet azzal, hogy nem konvencionális gázkészleteit gazdaságosan kitermelhetővé tette. A palagáz-forradalom folyományaként már Amerika újraiparosításáról szólnak hírek, számos nemzetközi cég számol azzal, hogy energiaintenzív gyártókapacitásait az Egyesült Államokba helyezi. De mit csinál eközben a világ többi része?

Hadjárat a bankok ellen - Kezd betelni a pohár (TOP 10 sztori - 4.)

Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?


Újra dönthet a Kúria a devizahiteles témában

A Kúria egy héttel ezelőtti jogegységi határozata világosan rögzíti, hogy a devizahitel szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe, nem is uzsorakölcsönök és érvényes szerződések, mivel a megkötésük idején nem álltak fenn az érvénytelenség kritériumai - többek között ezeket hangsúlyozta Darák Péter Kúria elnök, illetve Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője abban az interjúban, amely ma jeleng meg a hvg.hu-n. Darák az elmúlt napokban megjelent kormánypárti bírálatokkal kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy mindenkinek megvan a joga arra, hogy így, vagy úgy interpretálja a Kúria döntéseit, ők viszont elvégezték a számukra előírt feladatot.

Az egyoldalú szerződésmódosítás témájában az intézmény már régen az Európai Bírósághoz fordult, mert azt jogi kötelességének érezte, de Darák elmondása szerint hiába kértek gyorsított eljárást, nem teljesítették azt, így csak márciusban tud visszatérni a kérdésre a Kúria. Az intézmény vezetője hozzátette, hogy az általuk hozott jogegységi határozat "nem zárt le minden kérdést, további adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria". Ettől a kérdéskörtől függetlenül arra is emlékeztetett, hogy a devizahitel szerződéseket csak a jogegységi határozatban rögzített szempontok alapján lehet érvényesnek, illetve szabályosnak tekinteni, de számos más ok is felmerülhet, amelyek alapján akár jogszabálysértőek is lehetnek. Darák azt is hangsúlyozta, hogy a Ptk. ad lehetőséget a jogalkotó kezébe, hogy már meglévő szerződéseket meg tudjon változtatni, de hangsúlyozta, hogy ennek nem lehet visszaható hatálya.

Kitudódott: nem érdemes hátat fordítani a részvényeknek

Nem hozott drámai újdonságot december a piacokon, még az sem tudta megtörni a részvénypiaci lendületet, hogy a Fed múlt héten meglepetésszerű döntést hozott, és már januártól elkezdi a QE3 visszavágását. A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők nem változtattak nagyobb mértékben a modellportfólióikon, a részvényarány 40%-ról 38%-ra esett vissza, miközben hasonló mértékben nőtt a pénzpiaci eszközök aránya. A visszajelzések alapján a többség optimista a részvénypiaci kilátásokat illetően, bár a politika felől sokkal inkább a fundamentumokra helyeződik majd a hangsúly, az étékeltség pedig nem mindenhol attraktív. Az alacsony kamatkörnyezet marad, ilyen helyzetben csak úgy lehet hozamot elérni, ha nagyobb kockázatot vállalunk. A kötvénypiacon a lehetőségek korlátozottak, így a részvények és az alternatív eszközosztályok lehetnek népszerűek 2014-ben is.

A 2013-as év ingatlanosa díj nyertese: A Magyar Állam (TOP 10 sztori - 9.)

Legyen az ember akár ingatlanpiaci elemző, várospolitikus, hobbiurbanista, lokálpatrióta, vagy "csak" egyszerű városlakó, a négyévente esedékes parlamenti és önkormányzati választások előtti fél-egy év szinte mindig a legizgalmasabb időszakok közé tartozik, mármint ami az átadásokat, avatásokat, szalagátvágásokat illeti. És itt most pár percre tekintsünk el az uniós és a hazai közpénzek jó gazdaként történő felhasználásáról. Ami azonban tény, hogy 2013 az állam éve volt az ingatlanpiacon, és az előrejelzések szerint várhatóan 2014 is az lesz. Az új projektek és fejlesztések végeláthatatlan sora kötődik manapság a kormányhoz, a fővároshoz, valamint a helyi és a kerületi önkormányzatokhoz, miközben a versenyszféra, és a magántőke befektetési és fejlesztési hajlandósága mostanság évtizedes mélypontokon teng. Az ingatlanpiac 2013-as topsztorija nem más, minthogy "Ma az állam a legnagyobb ingatlanfejlesztő".

Kövér: a Kúria gyáva döntést hozott, csak az időt húzzák

Az Országgyűlés elnöke gyáva döntésnek nevezte a Kúria határozatát a devizahitelesek ügyében a Hír TV Magyarország élőben című csütörtöki műsorában. Szerinte gyáva döntést hozott a Kúria, és csak az időt huzza a testület.

A bitcoinosok berágtak a jegybankra, ezért meghackelték?

A kínai jegybank a bankoknak és a fizetési szolgáltatóknak is megtiltotta, hogy a Bitcoin tőzsdékkel együttműködjenek, ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy központi kontroll nélküli pénzzel kereskedhetnek, vagy utalhatnak összegeket külföldre. Csakhogy ezt nem nézik végig ölvetett kézzel a bitcoinosok: valószínűleg ők hackelték meg a jegybank oldalát - írja a marketwatch.com.

Hamarosan betörhetnek a robotok a magyar tőzsdére

Nemrég a magyar tőzsdén és a brókercégeknél is megtörtént az átállás az új kereskedési rendszerre, a Xetrára. Az új rendszer gyorsasága és robosztussága, valamint az elérhetővé vált gyorsabb adatkapcsolat révén az algoritmus alapú robotkereskedést is támogatja. A BÉT azonban nem kizárólag IT-projektként kezeli az átállást, a tőzsde kereskedési szabályzata is megújul. A Xetra bevezetésében kulcsszerepet játszó informatikai fejlesztő cég, a Dorsum IT-igazgatója szerint az árjegyzői modell kialakítására még körülbelül másfél évet kell várni. Csorba Gyula azt is elárulta, hogy az átállás költségei miatt a sokak által várt brókerpiaci konszolidáció elmaradt. A projekt során megszerzett tudást felhasználva külföldi piacokon is szerencsét próbál a magyar cég.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Azonnali hatállyal leállította Paks II. építését az Atomenergia Hivatal a beomlott gödörfalnál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.