Tavaly áprilisban jelentek meg az első hírek a Mere magyarországi terjeszkedési terveiről, ami kezdetben sokakat meglepett. Hamarosan kiderült, hogy a cég már akkor több mint 10 alkalmazottat foglalkoztatott Magyarországon, és aktívan toborzott új munkatársakat. A cég akkor nem válaszolt a sajtó megkeresésére, és semmilyen más fórumon sem kommunikált, így korábban csak olyan találgatások jelentek meg velük kapcsolatban, hogy az első boltjukat 2024 második felében nyitnák meg.
most megszerzett dokumentumok és céges levelezések tárták fel a késlekedés okait.
Négy különböző céggel jelentek meg
A Mere négy különböző céget is alapított a magyarországi terjeszkedéshez, mindegyiket külön szerbiai anyavállalattal. Bejegyeztettek egy Hungarétel Kft., egy Huntorg Service Kft. és egy Shoper Kft. nevű céget is, amelyek közül a Shoper Kft.-nek még nincs érdemi tevékenysége - tudta meg a Telex.
Ez a struktúra az oroszországi - és a romániai - modellt követi, ahol minden régióban külön cég működteti a boltokat.
A szerbiai anyavállalatokban 60-80 százalékban Szergej Schneider Mere-alapító a többségi tulajdonos. Mellette 12-20 százalékos tulajdonrésszel mindegyikben benne van testvére, Andrej Schneider, illetve minden cégben van egy-egy külön kisebbségi tulajdonos.
Azonban a párhuzamos működés problémákat okozott. A három magyarországi cég külön-külön kezdte meg az előkészületeket, saját beszerzési és üzletfejlesztési csapatokkal. Ez gyakran vezetett zavaros helyzetekhez a beszállítókkal és az üzlethelyiségek tulajdonosaival folytatott tárgyalások során. A cég működésére rálátó egyik forrás szerint a három csapatnak megtiltották, hogy együttműködjenek, és a beszerzők folyamatosan kellemetlen helyzetbe kerültek, amikor olyan beszállítókkal kellett tárgyalniuk, akik korábban már tárgyaltak valamelyik másik Mere-csapattal.
Nem nyerte el a potenciális partnerek tetszését
A Mere ügyeire rálátó forrás szerint a stratégia lényege, hogy egyszerre több üzletet nyitnak meg, amelyeknek mind nagyjából három hónapos próbaidőt adnak: ha ez alatt nyereségessé tudnak válni, akkor tovább működhetnek, ha nem, akkor bezárják őket.
A kockázatot azonban a Mere projektcégei igyekeznek rátolni azt a beszállítókra és az üzlethelyiségek tulajdonosaira.
A Mere csak úgy bérelne ki üzlethelyiségeket, hogy minimális kauciót se kelljen fizetnie, így pár hónap után mindössze a bérleti díj kifizetésével leléphetne, amennyiben valahol nem nyereséges az üzlet. Ez a modell viszont az ingatlantulajdonosok nagy részének nem elfogadható, főképp mivel általában a Mere az épületek átalakítását is elvárná tőlük az üzlethelyiségek kialakításához.
A plázastop miatt új üzletek építése is nehézkes, így a Mere főként meglévő épületeket próbál kibérelni. Ezekért azonban komoly verseny folyik más kiskereskedelmi láncokkal, amelyek könnyebben tudnak megfelelni a tulajdonosok elvárásainak.
A Mere másik speciális igénye, hogy ne a megrendelt és leszállított termékekért kelljen fizetnie, hanem csak az eladott mennyiség után. Így viszont a Mere a megsérült vagy megromlott termékeket anélkül küldené vissza a beszállítóknak, hogy valaha is fizetett volna értük, ezt pedig „a profi cégek eleve kizárják”.
A magyar üzletfejlesztési csapatok javasoltak kompromisszumokat,
például a kaució fizetését vagy jobb szerződési feltételeket a beszállítóknak, de az orosz és fehérorosz döntéshozók ezeket elutasították. Ez feszültségekhez vezetett, és több munkatárs távozását vagy elbocsátását eredményezte.
Bár a forrás szerint elképzelhető, hogy a Mere csak a piacot akarta felmérni az elmúlt másfél évben, valószínűbb, hogy valóban boltokat szerettek volna nyitni, de a fent részletezett tényezők hátráltatták őket.
A román Libertatea cikke szerint az első boltnyitások után viszonylag gyorsan bezárták az összes üzletüket Nagy-Britanniában, Belgiumban, Lengyelországban és Spanyolországban is – igaz, Lengyelországban és Belgiumban később újranyitottak, az utóbbiban MyPrice néven. A lap szerint
a korábbi bezárások nem tántorították el a céget, újabb országokban lépnének piacra, hátha valahol olyan sikeresek lesznek, mint Litvániában és Szerbiában.
Itt az első hivatalos reakció
Az értesülésekkel kapcsolatban a Telex megkereste a cégek egy részét vezető Füzes Máriát, levelükre azonban nem kaptak választ. Szintén megkeresték a forrásuk szerint a magyarországi tevékenységet valójában vezető Saverina Ekaterinát, aki a konkrét kérdéseikre nem válaszolt, de azt írta:
Úgy vélem, hogy még korai lenne kommentálni a MERE hálózatának magyarországi fejlesztési szakaszait. Ugyanakkor szeretném Önt biztosítani arról, hogy a MERE vállalat minden tevékenységét a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően végzi. Ami az üzletek megnyitását illeti, a folyamat zajlik. Jelenleg a szükséges engedélyeket szerezzük be a szabályozó hatóságoktól az üzlethelyiségek bérlésére és a kereskedelmi tevékenység megkezdésére.
Ahogyan nemrég megírtuk, Nyíregyházán tavaly már be is jegyeztek egy Mere üzletet, mivel azonban az üzlet nem nyílt meg, törölték a nyilvántartásból.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
