Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3467 Új keresés
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
Michel Barnier francia miniszterelnök bemutatta az új 2025-ös költségvetési tervezetet, amely mérföldkő lesz Franciaország gazdasági és politikai jövője szempontjából. A tervezet súlyos kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, hogy kezelje az ország növekvő államadósságát és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Franciaország évek óta küzd a költségvetési fegyelem fellazulása jelentette problémákkal, miközben politikai helyzet is bizonytalanná vált a nyári előrehozott választások után; a Nemzetgyűlésen belüli széthúzás Barnier terveit is keresztülhúzhatja. Eközben viszont Franciaországnak muszáj megmutatnia az EU-nak, hogy éltanulóvá tud válni.
Több hullámban gyengült a csütörtöki kereskedésben a forint, így az euróval szembeni árfolyama ismét a lélektani 400-as szint fölé került. Nem meglepő, hogy van mozgás a hazai fizetőeszköz piacán: ebben szerepet játszott a reggeli magyar inflációs adat, majd Virág Barnabás MNB-alelnök kamatcsökkentési esélyeket mérséklő megszólalása, és délután érkeztek az amerikai makrogazdasági adatok. Mindezen fejlemények fényében rendkívül aktuális és izgalmas lesz az október 17-i konferenciánk, a Budapest Economic Forum.
Az elemzők egyetértettek abban a szeptemberi inflációs adat megjelenését követően, hogy valószínűleg az inflációs pálya alját láthattuk, és innentől felfelé vezet az út, ami a pénzromlás ütemét illeti. A közgazdászok úgy vélekedtek, hogy a friss szám a mostani forintárfolyam mellett nem ad mozgásteret a jegybanknak a kamatvágáshoz.
Nagyot erősödik ma a forint a vezető devizákkal szemben. A kínai fiskális lazítás hiánya miatt nagyot estek a nyersanyagárak a mai napon, miközben a közel-kelet kockázati indikátoraként működő olaj már több, mint 4%-ot esett ma. A globális inflációs kockázatok csökkenése nyomán kibontakozó kedvező befektetői hangulatból a forint is tud ma profitálni.
Az EU kohéziós politikája, amely az uniós költségvetés egyik legnagyobb és legpolitikusabb tételét képezi, évtizedek óta a szegényebb régiók gazdasági felzárkóztatását célozza. Azonban egyre látványosabban bukik ki, hogy a rendszer folyamatosan csökkenő hatásfokkal éri el a kitűzött célokat, mivel nem a megfelelő földrajzi területekre fókuszál és nem azoknak nyújtja a legnagyobb támogatást, akiknek valóban szükségük lenne rá. Európai Bizottság már dolgozik a fejlesztéspolitika reformján, amely a kisebb területi egységek és régiók bevonására fókuszálna. Csakhogy a Jacques Delors Intézet szakértői szerint nem elég módosítgatni, hanem újra kell írni az egész kohéziós politikát, hogy az valóban hatékony legyen.
Szerdán több mint másfél év után először törte át a héten az euró-forint árfolyama a 400-as szintet, ezt követően pedig ott is ragadt a fontos szint felett a jegyzés, ami összességében nem fest túl biztató képet a forint jövőjével kapcsolatban. Megnéztük, hogy mi várhat a magyar fizetőeszközre a továbbiakban 400 fölött. Még mindig nem késő eurót váltani?
Amerikai kamatcsökkentés ide, folyó fizetési mérleg többlet oda, egyáltalán nem meglepő a forint közelmúltban látott gyengülése. A kulcs az, hogy valójában fundamentális szempontból a 390-395-ös szinteken nem volt túl gyenge az árfolyam, így ehhez képest néhány százaléknyi további gyengülés valójában nem drámai. A 400 forintos szint megugrása optikailag persze nem tűnik szépnek, de a jó hír az, hogy a további korlátlan gyengülés sem tűnik valószínűnek, hiszen ez az inflációs kilátásokat veszélyeztetné. Bár még nem dőlt el, hogy a következő hetekben végleg átszakad-e a 400 forintos gát az euró árfolyamában, de tartós, jelentős erősödésre nem érdemes számítani.
A kormány jöveledempolitikai kijelentései mintha nem igazán érnének össze. Hacsak...
Néhány magyar alapnak úgy tűnik, már most sikerült túlszárnyalnia a tavalyi magas hozamokat: a legjobb teljesítmények az év első kilenc hónapjában 20% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által az év elején kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama vélhetően elmarad majd a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 10% felett teljesítő alapokat.
A forint szerdán másfél éves mélypontra, 401 közelébe esett az euróval szemben, így a múlt heti 25 bázispontos jegybanki kamatvágás után (6,5% lett az alapkamat) megnéztük, hogy most hogyan alakulnak a határidős kamatpiacon a további kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások.
Idén negyedik alkalommal próbálja áttörni a forint a bűvös 400-as szintet. Vajon most is visszatud fordulni innen a forint, vagy elkerülhetetlen a kritikus szint áttörése és innen már csak gyengülni tud a magyar fizetőeszköz?
Mindig érdekes megvizsgálni, hogy a fontosabb tőkepiaci eszközök hogyan teljesítenek az év adott szakaszában, hiszen általában minden ilyen mozgás mögött izgalmas sztorik húzódnak meg. A nyersanyagoknál jelentős mozgásokat láttunk idén: míg a narancslé és a kakaó ára az ellátási problémák miatt felszökött, addig a rizsé a korábbi ralit követően az év második felében több tényező miatt esni kezdett. A nemesfémek, mint az arany és az ezüst, menedékeszközként funkcionálva teljesítettek jól a bizonytalan gazdasági környezetben, és a legfrissebb sztorik közé tartozik, hogy a krónikus alulteljesítés után nagy raliba kezdtek a kínai részvénypiacok.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Mi történt az újlakáspiacon a tavalyi évben, mi történik most és mi várható a jövőben? Hogy alakul a kínálat és a kereslet? A változó szabályozói környezet milyen kihívásokat rejt? Milyen hatásai lesznek a PMÁP kamatkifizetéseinek és a bejelentett 5 százalékos finanszírozásnak az újlakáspiacra és az árazásokra nézve? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a XX. Property Investment Forum konferencia szakértői Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatójának, az IFK, alelnökének moderálásában.
A komoly piaci meglepetések ellenére mostanság nem ütik meg annyira a forintot egy-egy rosszabb hírre, mint ahogy azt korábban megszokhattuk. Igaz, a kedvező hangulatból sem tudott eléggé profitálni, így nem csoda, hogy most épp megint a 400-as szint felé araszol az euró árfolyama. Hiába lett ugyanis a forint az előző hónapokban látványosan stabilabb, a régión belül így is alulteljesít. A közgazdászok előrejelzésének átlaga szerint 2025-ben már 400 felett lehet a jegyzés, és azt is elmagyarázzák, hogy miért lehet inkább gyengülésre számítani.
A héten sok fontos piacmozgató esemény lesz, közzéteszik azt az adatot is, amely a legjobban érdekli most a befektetőket. A befektetőknek tehát oda kell figyelni, mert akár komoly mozgások is jöhetnek ezen a héten attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak. Friss makronaptárunkban mutatjuk, melyik napokon kell nagyon résen lenni.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
Hogy teljesít most a magyar gazdaság? Mennyire reálisak a 3-6 százalék közötti növekedési várakozások? Mekkora az esély a következő 18 hónapban egy árfolyamválságra? Többek között ezekről a témákról kérdezte a szakértőket Bán Zoltán, a Net Média (Portfolio Csoport) vezérigazgatója a XX. Property Investment Forum konferencián.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói körében egyre erősödik a kamatcsökkentés iránti igény a gyengülő gazdasági mutatók fényében. A Reuters hét forrása szerint az alacsonyabb kamatlábakat támogató galambok a jövő hónapban kamatcsökkentésért kívánnak harcolni, ami várhatóan a konzervatívabb héják ellenállásába ütközhet.
Csökkentette az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, az irányadó ráta 25 bázisponttal 6,5%-ra csökkent. Az augusztusi szünet után változott ismét a kamat, ám ez nem okozott meglepetést, a Portfolio által megkérdezett elemzők ugyanis egyöntetűen 25 bázispontos csökkentésre számítottak.
Ugyan az Estée Lauder még a luxusvilág csúcsán van, gyülekeznek a viharfelhők a cég fölött. A hagyományosan erős... 
A tegnapi cikk szólt arról, hogy emelik a TBSZ számla idő előtti feltörése esetén a büntetőadó mértékét. Eddig...
Jövőre még vonzóbbá válik a SZÉP-kártya: 120 ezer forinttal nő a maximális juttatási keret, új, sportolást... 
Soós Péter privátbankár kollégánk 2019 közepén állt elő azzal az ötlettel, hogy lenne kereslet egy olyan alapra...
Az egyik munkám miatt készítettem egy szabadságtervező táblázatot, ami talán másoknak is segítségére lehet. Az...
A berlini gazdaságkutató intézet szerint a gazdaság továbbra is pangásban van A berlini DIW gazdaságkutató intézet novemberi...
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
