Keresett kifejezés: 《中华人民共和国兵役法》2021年10月1日起施行 规定 | Találatok száma: 5468 Új keresés
Több soron is verte az elemzői várakozásokat a PSA, miután a cégnek sikerült a koronavírus válság ellenére is profitabilisnek maradnia az első félévben, ezzel szemben az elemzők veszteségre számítottak. A befektetők kedvezően fogadták a társaság friss számait, a PSA árfolyama 4 százalékot emelkedett.
Most akkor home office vagy office office? Vagy a kettő keveréke? Mire kell mostantól figyelni a bérleti szerződés tárgyalásakor? Mi lesz, ha jön a második hullám? Hogy függ össze az adatvédelem és az irodahasználat járvány idején? Tóth Pétert, az OPL ügyvédi iroda munkatársát kérdeztük arról, hogy milyen jogi kérdéseket vet fel a COVID miatt újra gondolt irodai és otthoni munkavégzés.
Az utóbbi egy hónapban megint nőtt a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozícióinak állománya – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Különösen a meglepő júniusi kamatvágás után volt feltűnő, hogy sokan kezdtek a magyar deviza ellen fogadni, a jelek szerint egyre többen számítanak a forint további gyengülésére, akár új történelmi mélypontra.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozón Lengyelország, a visegrádi csoporttal és a közép-európai országokkal együtt, az egyik meghatározó hangot jelentette, ez a hang döntött végül a kompromisszumról, a győzelemről - szögezte le szerdai parlamenti beszámolójában Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
A Monetáris Tanács szerint az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását – olvasható a keddi kamatdöntés után kiadott közleményben. A jegybank szerint a növekedési kilátások tartós romlása esetén jöhet még élénkítés elsősorban a jegybanki programokon keresztül. Emellett a hosszú, 15 év felett futamidő esetében ismét elindítják az állampapír-vásárlásokat.
Miközben a világgazdaság évtizedek óta nem látott visszaesést szenved el a koronavírus miatti gazdasági leállás miatt, a jegybankok továbbra is fenntartják a pénzpumpát, és plusz likviditást engednek a pénzügyi rendszerbe. A globális kilábalás a legoptimistább előrejelzések szerint V alakú lehet, de a felpattanás mértéke eltérhet a világ különböző pontjain. Az eurózóna országai gyengébb teljesítményt mutathatnak a tengerentúlnál, miközben Magyarország ellenállóbb lehet a vírus gazdasági hatásaival szemben, és az idei mindössze három százalékos visszaesés után jövőre már 4 százalékos növekedés következhet. Amennyiben a vírus második hulláma miatt nem lesznek jelentősebb hatósági zárások, a részvénypiacok ősz előtt új csúcsra érkezhetnek annak ellenére, hogy a vállalatok gazdálkodása ezt nem feltétlenül támasztja alá, ráadásul a stabilitással rendelkező technológiai cégeknél már a dotcom lufi óta nem látott árazási szintek is láthatóak - derült ki az Equilor elemzéséből.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
A múlt heti BRF irodapiaci jelentéséből kiderült, hogy a budapesti irodapiac fundamentumai továbbra is erősek, a kihasznált területek bővülése folytatódott, ugyanakkor a kereslet visszaesése miatt az üresedés enyhén növekedett 1,1 százalékponttal így 7,3 százalékon áll 2020 második negyedévében. Az Eston elemzése szerint az év további részében hozzávetőleg még 100 ezer négyzetméternyi irodaátadás várható, ezzel akár az elmúlt tíz év fejlesztési rekordja is megdőlhet. Az aktuális átadásokat tekintve továbbra is a Váci úti régió áll a fejlesztők figyelmének középpontjában.
A magyar gazdaság állapota a koronavírus-járvány által okozott világgazdasági sokk közepette is reményre ad okot, az idei gazdasági visszaesés kisebb lehet az európainál, a költségvetési hiányunk és az államadósságunk is kedvezőbben alakulhat. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kormány gazdaságstratégiai döntései mögött meghúzódó szempontokat veszi sorra 10 pontban.
Kína gazdasága az idei évben is nőhet, így elsőre azt gondolhatjuk, hogy a fejlett világgal ellentétben Kína relatíve olcsón megússza a koronaválságot. Ez azonban csak rövid távon igaz, mert bár az előrejelzések egyelőre nem mutatják Kína pozícióinak számottevő visszaesését, de a kockázatok jelentős mértékben nőttek - mind gazdasági, mind politikai szempontból. Az ország gazdaságának szerkezete átalakulhat a következő évtizedben, de a növekedés fennmaradhat, külgazdasági súlya viszont szinte biztosan megsínyli a jelenlegi válságot.
Az elmúlt hónapokban az uniós tagállamok között nagyon komoly feszültség alakult ki részben amiatt, hogy a koronavírus-válságban mindenki keresi a pénzt a hatalmas állami kiadások finanszírozására. Ennek a vitának azonban a legtöbben csak az egyik síkjára figyelnek: a helyreállítási alap és a 2021-2027-es költségvetés forrásaiért vívott harcra. Van azonban egy másik, eddig rejtettebb, de évi több százmilliárd eurós bevételről szóló másik síkja is. Ez az uniós adóparadicsomok által elszívott társasági adóbevételekről, a káros adóstruktúrák felszámolásáról szól, amiért látványosan összefogtak a németek és a franciák. Miközben tehát Magyarország látszólag csak az EU-s pénzekért és a jogállami feltételrendszer felpuhításáért küzd, valójában az adóparadicsomok körüli globális háborúnak is a résztvevője. Mi egyébként annak ellenére is elveszítjük a társasági adóbevételeinek kb. ötödét, hogy vonzó rendszert működtetünk, igaz a német-francia összefogás miatt arra is fel kell készülnünk, hogy ez a vonzerő a jövőben változni fog.
Megállapodtak egymással az OPEC-országok és partnereik, többek között Oroszország, hogy csökkentik augusztustól a kőolajkínálat visszafogására tett rekordszintű vállalásaikat – írja a Reuters. A WTI augusztusi határidős árfolyama jelenleg 2,2%-os pluszban van.
A Duna House július 7-én tette közzé második negyedéves sarokszámait, ezután a társaságot követő Concorde friss elemzést tett közzé: a Concorde 4 100 forintra vágta vissza a 12-havi célárát, azonban az ajánlást felhalmozásról vételre javították, az új célár 30,6 százalékkal magasabb a Duna House pénteki záróárával összehasonlítva.
Jókora változást hozhat Magyarország földgázellátásában a várhatóan 2021 őszétől rendelkezésre álló új Török Áramlat 2 – más néven Balkán Áramlat – gázvezeték, amivel egy új, alternatív útvonalon is lehetővé válik az éves fogyasztás 60 százalékát behozni az országba, igazi áttörést azonban akkor jelenthet, ha ezen keresztül sikerülne az orosz mellett egyéb forrású gázt is importálni. Bár a vezeték megépítését nem kis részben a piaci dominanciáját kiterjeszteni kívánó Oroszország szorgalmazta, nem kizárt, hogy egy uniós direktíva miatt hamarosan az orosz gáznak kínálati versenyt támasztó közép-ázsiai gázzal kell osztozniuk a szállító kapacitáson.
A koronavírus-válság több tízmillió munkahelyet szüntetett meg az OECD tagállamokban, és legalább 60 millióan dolgoznak valamilyen bértámogatási rendszerben. A szervezet szerint a magas munkanélküliség tartósan velünk marad, és ha egy esetleges második járványhullám is érkezik, akkor akár 12%-ra is felszökhet. 2021 végére minden valószínűség szerint még biztosan nem éri el a fejlett világ a 2019-es foglalkoztatottsági szintet.
Sok bejelentés volt a héten az Airbnb-vel kapcsolatban. A hét elején a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elfogadta a rövid távú lakáskiadás korlátozására vonatkozó javaslatot, a tegnapi kormányinfón azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a kormány az önkormányzatok kezébe adja az esetleges szigorítás jogát. Az évi 120 napos korlátozás tehát egyelőre csak javaslat marad, de a bejelentés alapján az önkormányzatoknak joga lesz ennél akár durvább és enyhébb szigorítást is hozni. Az alábbiakban több szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy egy esetleges szigorítás milyen hatással lenne a belvárosi lakáspiacra nézve.
Három éve, 2017 júniusában hirdette meg az MNB a nemzetközileg is egyedülálló Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékminősítést. Magáért beszél, hogy azóta több mint 1.000 milliárd forint értékben, közel 80 ezer hitelfelvevő vett fel minősített lakáshitelt, amelyeknek az új folyósításokon belüli piaci részesedése 2020 májusára 75 százalékot ért el. Az MFL termékek térnyerésükkel új piaci sztenderdet állítva megalapozták, hogy az új lakáshitel folyósításon belül a legalább 5 évre kamatfixált termékek váljanak meghatározóvá, és hogy jelentősen csökkenjen a lakáshitelek kamatfelára. Az MFL termékek népszerűségére is építve az MNB a fogyasztóbarát minősítés további termékekre való kiterjesztése mellett döntött, bevezetve a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást és várhatóan 2021 januárjától a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt.
Az utóbbi hónapokban többnyire olyan hírek érkeztek a hazai lakáspiacról, amik az árak csökkenését vagy stagnálását, de semmiképp sem a további növekedését vetítették előre. Van azonban egy fontos szempont, egy uniós szabályozás, amiről gyakran elfeledkezünk, miközben az új lakások árai tovább emelkedhetnek miatta. A jövő év elejétől életbe lépő energiahatékonysági követelmények kapcsán fejlesztők foglalták össze a legfontosabb tudnivalókat, többek között azt, hogy milyen új megoldásokat fognak alkalmazni a most épülő lakásokban és mindez mekkora többlet költséget jelent a fejlesztésnél és mekkora megtakarítást hozhat a havi rezsiköltségekben.
Magyarország idén 7%-os visszaesést szenved el az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. A régió országaiban átlagosan hasonló mértékű lesz a visszaesés, a szórás viszont nagy, és ez leginkább a szerkezetbeli különbségeknek és a költsgévetés helyzetének tudható be. A legnagyobb visszaesést Horvátország szenvedi el Kelet-Közép-Európában, Lengyelország viszont relatíve olcsón megússza a válságot a legtöbb előrejelzés szerint. Megnéztük, mi áll a különbségek mögött.
Állandó téma a bevándorlás kérdése, hiszen az egyik legmeghatározóbb társadalmi tényező volt/lesz mindig is... 
A Microsoft nemrégiben bemutatta a Majorana 1 nevű kvantumchipet, amely forradalmi áttörést hozhat a kvantumszámítás...
A globális minimumadó nemcsak egy új adószabály, hanem egy összetett megfelelési kihívás is az érintett vállalatok... 
A 2023. évi 0,3 százalékos visszaesés után a GDP újabb, 0,2 százalékos csökkenése folytán tavaly folytatódott...
Rég volt akkora kisbefektetői felfordulás a hazai piacon, mint most, amikor kifutnak a PMÁP-ok és több ezer milliárd...
Az ingatlanpiac alakulása számos közgazdasági és makrogazdasági tényezőtől függ, amelyek összjátéka határozza...
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
