Erős negyedik negyedéves számokat közölt a Volkswagen, emellett pedig osztalékemelést is javasolt a cég igazgatósága. A befektetők azonban mégis csalódottak, hiszen a cég várakozásai szerint az idei évben 5 százalékra lassulhat az eladások növekedése.
Csütörtök este közzé tette a magyar kormány az új bevándorlási törvény végrehajtási rendeletét (és annak kísérő határozatait), amelyben több a szakma és a magyarországi munkáltatók által kért változtatást eszközöltek a társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest. A vendégmunkások esetében mintegy 300 foglalkoztatást vettek tiltólistára, de a legfontosabb, munkaerőhiányos ágazatokba és munkakörökbe érkezhetnek majd a dolgozók.
Aggódnak az ukrán vezetők és európai szövetségeseik amiatt, hogy a nyárra lendületre kaphat az orosz haderő és kritikus állapotba kerülhet az ukrán védelem, ha a NATO nem tudja fokozni Kijev támogatását, főleg lőszer tekintetében – írja a Bloomberg bennfentes információk alapján.
Csökkentek a hitelkamatok, újra emelkednek a reálbérek, idén lesz magyar GDP-növekedés, a CSOK Plusz elindult, a lakossági állampapírkamat feleződött. Mi következhetne ebből, ha nem az, hogy újra beindul az ingatlanpiac? Hétről hétre egyre több ilyen előrejelzéssel találkozunk, melyekből talán a legmarkánsabb Balásy Zsolt (Hold Alapkezelő) véleménye. Minőségét tekintve ez a „beindulás” sokkal szürkébb lesz, mint arra nagyon sokan számítanak: 15-20%-kal nőhet az adásvételek száma idén, de az árak emelkedése vékonyka marad, nagy átlagban akár 2-3 éven keresztül sem lesz nagyobb az ingatlanárak emelkedése, mint az infláció. Mindeközben a saját lakhatási célra ingatlant vásárlók nem lesznek jobb helyzetben: a lakáshitelkamatok csökkenésének nincs érdemi valószínűsége, a nominális árak nem lesznek alacsonyabbak, így a kivárás nem tűnik reális alternatívának.
Egy jelentős egyszeri tételnek is köszönhetően ismét veszteséggel zárta a negyedévet a Masterplast, ráadásul egy tegnap esti bejelentésben le is minősítették a társaságot. A vállalat elnök-vezérigazgatóját, Tibor Dávidot kérdeztük a leminősítés és a gyorsjelentés hátteréről, a tavalyi évről és az idei kilátásokról. Szóba került a hazai építőipar nehéz helyzete és az, hogy hogyan tervez ebben a környezetben lavírozni idén a társaság, de arról is beszélt a cégvezér, hogy mikor várhatóak itthon az állami energetikai támogatási programok.
A tegnapi leminősítést követően ma közzétette negyedik negyedéves gyorsjelentését a Masterplast, ahol a piaci lejtmenet közepette egy jelentős egyszeri tételnek is köszönhetően újabb veszteséges negyedévről számolt be a társaság. A menedzsment az idei évre már javulást vár, a társaság közlése szerint a Masterplast sikeresen alkalmazkodott a szűkebb piaci környezethez, és megteremtette az eredményes működés feltételeit.
A két éve indult fordulat 2023-ban leginkább korrekciót hozott a lakáspiacon, amiből már most látszanak a kilábalás jelei. Az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén a szakértők arról is beszéltek, hogy a javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően a szektor már idén is növekedési pályára léphet, azonban az általános piaci fellendülésre valószínűleg 2025-ig várni kell.
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony - indokolta az MNB azt, hogy a korábbi, havi 75 bázispontos kamatvágási tempót most 100-ra változtatta. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Mindez azt jelzi, hogy a következő hónapokban nem feltétlenül tartják a 100-as tempót.
Az Egyensúly Intézet szerint az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentések ütemén. Ennek következménye azonban az, hogy a forint leértékelődése folytatódik, de az esés visszafogottabb lehet, mint korábban volt.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
4,059 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet a CIG Pannónia, az egyszeri és átmeneti adótételekkel nem korrigált számviteli profit 2,874 milliárd forint lett - tette közzé a biztosító. A piac 5%-os átlagát messze meghaladó, 35%-os díjbevétel-növekedést sikerült elérni, elsősorban a hitelfedezeti, a vállalati vagyonbiztosítási és az egyszeri díjas életbiztosítási termékeknek köszönhetően, emellett nagyot szakított a biztosító befektetései révén a magasabb kamatkörnyezeten.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) friss tájékoztatást közölt az újabb bértárgyalási fordulóról és az Audi Hungária képviseletének ajánlatáról - derült ki az AHFSZ Facebook-posztjából.
Szolnokon épül meg Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója a MAVIR Zrt. megbízásából, az elnyert közbeszerzési pályázat nyomán a szerződést februárban írták alá, és már el is kezdődött a munkálatok előkészítése – adta ki hétfőn a tájékoztatást a projektet elnyerő Forest-Vill Kft.
Nőni fognak 2024-ben 2025-ben is a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos hitelezési veszteségek a német bankszektorban – figyelmeztetett a Fitch. Bár nagyon borús a hangulat a német ingatlanpiacon és a bankoknál, a hitelminősítő véleménye alapján egyelőre kezelhetők a német pénzügyi szektor kockázatai ezen a területen.
Kína határozottan ellenzi az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási határadóját (CBAM), azzal érvelve, hogy az egyoldalúan további költségeket ró a szegényebb országokra. Az EU-s karbonvám lényege, hogy megfizettetik a szennyezést a nem uniós országokkal is, ahol nincsen semmilyen karbonkvóta-rendszer.
"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
Az iparunknak szüksége van a gázszállításokra, és „a gáz a legstabilabb energiaforrás, ezért az a szándékunk, hogy növeljük a gázszállítások volumenét” – jelezte a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az orosz Izvestija lap hétfői számában.
A Ryanair vezérigazgatója, Michael O'Leary bejelentette, hogy a Boeing repülőgépek késedelmes leszállítása miatt idén nyáron magasabb viteldíjakra számíthatnak a nyaralók. O'Leary kijelentette, hogy az eredetileg márciusra várt 57 darab Boeing 737 Max 8200-as késedelmes érkezése miatt a nyári szezonra csak 40-45 gépet tudnak időben leszállítani. A légitársaság a késedelmes repülőgépek okozta kapacitáshiányra hivatkozva akár 10%-os viteldíj-emeléssel is számol – írja a BBC.