Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár többek között a BKK vezetésével kapcsolatban is elmondott néhány gondolatot.
Ismerik azt az érzést, amikor megszólal a zene, és észrevétlenül minden testrészük táncolni kezd? Sodor a ritmus, a dallam, a rezek és az ütők ereje – pont erre számíthat az, aki részt vesz a Budapesti Fesztiválzenekar első adománygyűjtő bálján január 31-én a Hagyományok Házában, ahol most először áll össze a világhírű együttes big bandje! Az est házigazdája Fischer Iván karmester lesz.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Részben a profi hamisítványok miatt ma már szinte lehetetlen megállapítani egy tömeggyártott óráról, hogy az mennyit ér – véli Becsei Áron órakészítő, aki szinte a semmiből építette fel a Bexei márkanevet, mely svájci kézműves termékekkel versenyez. A magyar gyártású órából a világon alig több mint húsz darab van, itthon pedig mindössze kettőt adtak el, ami nem is meglepő, hiszen az alapmodell ára húszmillió forint. Ennek ellenére folyamatosan jönnek a megrendelések, az órakészítőnek ma még inkább az okoz nehézséget, hogy kielégítse a vásárlói igényeket.
A Portfolio keddi információival összhangban 3-6 Operatív Programban gondolkodik a kormány a 2021-2027-es uniós forráselosztás során és kifejezetten célzott pénzelosztást tervez – derült ki a Budapest brüsszeli képviseletét ellátó Jávor Benedek blogján megosztott prezentációból. Ez alapján hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy Budapest nem nagyon kapna uniós forrásokat, de ahogy levezettük: ez olyannyira nem igaz, hogy az anyagban kétszer is utalnak a fővárosra. Igaz a stratégia még nem végleges és valóban van veszély arra, hogy a központi kormányzat végül a főváros és az ellenzéki kézbe került megyei jogú városok számára hátrányos forráselosztási keretekről dönt.
Írt egy 15 pontból álló listát Doug Kass, a Seabreeze Partners Management alapkezelő elnöke olyan potenciális eseményekről, melyeknek jelentős politikai és gazdaság hatásai lehetnek 2020-ban. A magát „igazságkereső cinikusnak” tartó befektető csupa olyan eshetőséget sorolt fel, melynek előfordulási valószínűsége a szélesebb szakmai konszenzus szerint nagyon alacsony, viszont ő úgy véli, hogy valójában "több mint 50%."
Idén sem szenvedünk hiányt a lélegzetelállító vagy egyszerűen csak izgalmas új épületekben. Külföldön és Magyarországon is átadnak ilyeneket, legalábbis ezeket jelentették be. Nézzünk meg párat! Szubjektív lista jön.
Egyre nagyobb számok kerülnek az anyag- és a munkadíj számlákra. Akár egy beruházás indulása után is. Kibírják ezt a fejlesztők? Hátradőlhetnek, mert vagy cégen belül elvégzik a kivitelezést vagy évek óta fix külsős csapattal dolgoznak? Egyáltalán, mennyire felkészültek az itthon maradt építőipari cégek? Körkép jön vezető ingatlanfejlesztőktől.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett a hazai elektronikus fizetési forgalom bővítésének támogatásában, ez ugyanis nagyban segíti a pénzforgalom társadalmi költségeinek csökkentését és a rejtett gazdaság visszaszorítását. Ennek érdekében indult el az MNB vezetésével az elmúlt évek legnagyobb hazai fejlesztési projektje, az azonnali fizetés bevezetése. Az azonnali fizetés technológiai szempontból bármilyen helyzetben alternatívát jelenthet a készpénznek, ugyanakkor a széleskörű használata a gyakorlatban csak akkor valósulhat meg, ha a készpénzes és kártyás vásárlásokhoz hasonlóan az átutalási tranzakciók is ingyenessé válnak. Az MNB ezért kifejezetten elvárja a hazai bankoktól, hogy biztosítson olyan lakossági számlacsomagot, ami korlátlan számú átutalást tesz lehetővé külön tranzakciós díjak megfizetése nélkül.
Felkavarta a vállalati kötvények állóvizét az MNB tavaly nyáron bevezetett Növekedési Kötvényprogramja (NKP). A friss statisztikák szerint augusztus vége és november vége között 235 milliárd forinttal nőtt a hazai vállalatok kötvényállománya. A program keretében kibocsátott kötvények közel 60%-át az MNB jegyezte le, a fennmaradó összeget jórészt a bankok jegyezhették le.
Tizennyolc uniós tagállam, köztük több nettó befizető egy közös dokumentumban ment neki a mostanában „fukarnak” gúnyolt öt nettó befizető országnak, köztük Németországnak amiatt, hogy szerintük el kell törölni az 1984-ben létrehozott EU-s költségvetési visszatérítéseket, mert azok létrehozásának feltételei már megszűntek – írja a Bruxinfo.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
A kínai kereskedelmi delegáció január 13-án Washingtonba utazik egy négy napos látogatásra, amelynek során aláírhatják az amerikai-kínai kereskedelmi háború lezárását célzó részmegállapodást - közölte bennfentes forrásokra hivatkozva internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Soha nem látott szállodaépítési hullám söpör végig Budapesten. Vidéken csak reménykednek ebben a szállodások, ám ehhez sokkal összehangoltabb munka kellene a kormányzat és a magánszektor között. Na, meg egy nagyobb kapacitású és vasúti csomópontként is működő ferihegyi repülőtér.
Az utóbbi hetekben több cikk is foglalkozott a kisadózó vállalkozók tételes adójával (kata), szó volt róla, hogy a kormányzat szigoríthatja a feltételeket, vagy megemelheti az adó mértékét, de végül az elfogadott törvényjavaslatba egyik változás sem került bele annak köszönhetően, hogy szakmai és kormányzati oldalról is megvédték a kisvállalkozók körében népszerű adónemet. Azonban a NAV 2020 januárjától gyakrabban ellenőrizheti a katásokat, hogy egy rendszerszintű problémát kiküszöbölhessen. Mutatjuk mire számíthatnak a katások, és hogyan érdemes felkészülniük egy esetleges ellenőrzésre.
Érdekes folyamatok zajlottak 2019-ben a megtakarítási piacon: a MÁP Plusz megjelenésével a különbség az intézmények és a magánszemélyek által elérhető kockázatmentes hozamban sokkal drasztikusabbá vált, az értékesítési számokból pedig az látszik, hogy a teljes piac eléggé megérezte ezt – mondta a Portfolio-nak Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, aki úgy látja, az új állampapír érdemi versenytársai az ingatlanalapok lehetnek.
Tomasz Lisiecki, a TriGranit vezérigazgatója a dél-pesti alpiac felívelését vetítette előre. Szerinte még több irodaház és lakásfejlesztés indulhat a Soroksári út mentén és tágabb környezetében.
Lassan befejeződik Magyarországon az őszi aratású növények betakarítása, érkeznek a statisztikai adatok így érdemes az év végével egyenleget vonni és megnézni, hogy mi van a számok mögött. Jelenleg számos kedvező hitel-, és lízingkonstrukció érhető el a piacon, illetve egyéb források is rendelkezésre állnak – mondja Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője, akit a Portfolio arról is kérdezett, milyen kihívások várnak a magyar gazdákra 2020-ban.
Váratlanul nyugodt volt a 2019-es év befektetői szempontból; a világ két legnagyobb gazdasága közti kereskedelmi háború csillapodott, a jegybankok váratlanul világszerte felfüggesztették a szigorítást és teljesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok elnöke mindent képes megtenni azért, hogy az általa vezetett ország rekordhosszú gazdasági növekedését minél tovább kihúzza. 2020 várhatóan nem fog változást hozni ezen a téren egészen novemberig, amikor sor kerül az elnökválasztásra; attól függően, hogy ki nyeri ezt meg, az amerikai tőzsdék tovább ralizhatnak vagy nagyot bukhatnak, ez pedig kihatással lehet szinte minden piacra a világon. Megnéztük, mibe lesz érdemes fektetni 2020-ban.