A magyar gazdaság az idei 3,1%-os visszaesés után 2021-ben 4,2%-kal pattanhat vissza – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzésében. A szervezet szakemberei szerint a magyar gazdaság meglepően ellenálló lehet a válságnak, csak Szerbiában várnak egy hajszállal kisebb visszaesést a régiós országok közül.
Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a világ labdarúgásában az elkövetkezendő öt év távlatában 20-50 százalékos, a hazai futballban azonban ennél kisebb fizetéscsökkenés várható a koronavírus-járvány okozta leállás miatt. A legnagyobb vesztesek szerinte azok a játékosok, akiknek idén június 30-án jár le a szerződésük.
Idén 3,2%-os visszaesés várhat a magyar gazdaságra - vélik az ING Bank közgazdászai. A szakértők a korábbi, 0,8%-os recessziót előrevetítő jóslatukat most a legkedvezőbb forgatókönyvnek sorolták be.
Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.
A koronavírus-járvány lassítására bevezetett németországi korlátozások fokozatos lazítását és a vírus jelenlétének minél szélesebb körű, folyamatos megfigyelését javasolja hétfőn közölt állásfoglalásában a német nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina - Nationale Akademie der Wissenschaften). A korlátozások lépésenkénti visszavonásának feltétele a járványügyi helyzet stabilizálása és alakulásának legszorosabb, lehetőleg valós idejű követése.
Az új koronavírus-járvány példátlan sokkot okoz a gazdaság és a munkaerőpiac számára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elemzése szerint. A második világháború óta ez a legsúlyosabb globális válság.
Az elmúlt napokban többször is hangoztatta a kormány, hogy az országnak önerőből kell megbirkóznia a koronavírus-járvány teremtette gazdasági kihívásokkal. Miközben az európai országok többsége engedte az adósságot elszabadulni messze a korábbi határértékek fölé, a magyar kormány szerint most sem szabad eladósodni. A kétfajta megközelítésről az Euronews-nak Darvas Zsolt, közgazdász, a brüsszeli Bruegel Intézet (Brussels European and Global Economic Laboraty) szakértője beszélt.
A társadalmi bezárkózás (social distancing) nem újdonság: az emberiség egy része a spanyolnátha idején is így próbálta átvenni az irányítást a járvány terjedése felett. Ma, 100 évvel később ugyanez történik: aki kilép az utcára, szinte azt hiheti, hogy a Földön megállt az élet. Donald Trump amerikai elnök nemrég a gazdasági következményektől tartva a korlátozások eltörlését szorgalmazta. A Fed és az MIT közgazdászai azonban a spanyolnátha amerikai gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálva olyan eredményre jutottak, amire maguk sem számítottak. Bár a gazdaság elkerülhetetlenül megsínyli a járványt, ebben a helyzetben a szigorú és hosszan tartó korlátozások valójában nemcsak az emberi életeket védik, hanem a gazdaságnak is kedvezhetnek. Lássuk, milyen tanulságokkal szolgál a modern történelem legpusztítóbb járványa a koronavírussal kapcsolatban.
Komoly kockázatot jelent a feltörekvő országok számára a dollárlikviditás kiszáradása, az utóbbi hetekben látványosan megugrott a dollár iránti kereslet. Ez elsősorban azoknak lehet rossz hír, akiknek jelentős a lejáró dolláradósságuk. Rajtuk segíthetne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1000 milliárd dolláros rendelkezésre álló kerete, ennek hatékony felhasználásához azonban az is kellene, hogy a forrást rugalmasabban helyezzék ki – olvasható a JP Morgan elemzésében.
Ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok azokat az országokat, akik most nagymértékben elkezdenek eladósodni - mondta el ma reggel Orbán Viktor az MR1 Kossuth Rádiónak nyilatkozva. Éppen ezért Magyarországnak tartania kell a hiányt egy bizonyos szint alatt, amit most 2,7 százalékban határoztak meg, a 3 százalék a vörös vonal a miniszterelnök számára.
Jelentős, 500 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagról állapodtak meg az euróövezethez tartozó uniós tagállamok pénzügyminiszterei a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére csütörtök késő este.
Franciaországban több mint 12 ezerre emelkedett a koronavírus-fertőzés áldozatainak száma, az áldozatok több mint harmada az idősotthonokban vesztette életét - közölte csütörtök esti sajtótájékoztatóján a francia egészségügyi minisztérium járványügyi igazgatója. Jérome Salomon ugyanakkor kiemelte, hogy a járvány kezdete óta az elmúlt 24 órában először csökkent az intenzív osztályon ápoltak szám: a 7066 beteg 82-vel kevesebb, mint az előző nap.
Magyarországon is elérhető lesz a munkavállalóknak járó támogatás, a kormány átvállalja egyes dolgozók kieső bérének 70%-át. Elsőre azt gondolnánk, hogy a költségvetésnek ez jelentős tétel, valójában viszont a teljes gazdaságvédelmi csomagon belül elhanyagolható a súlya. Cikkünkben kiszámoltuk, hogy a kurzarbeit jelenleg ismert formájában mennyibe kerülhet az államnak különböző forgatókönyvekre. Azt is bemutatjuk, hogy a jelenlegi nettó bérek viszonyában hogyan alakul majd azok bére, akiket így foglalkoztatnak tovább. Nem lőjük le a poént, de annyit elárulhatunk: az állam lehetne bőkezűbb is, mert mozgástér bőven van.
Amellett, hogy komoly gazdasági visszaeséssel számol már a kormány is, szeretné, ha a GDP 3 százaléka alatt maradna a költségvetés hiánya – mondta Varga Mihály a Bloombergnek. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy ehhez ugyanakkor nem ragaszkodnak mindenáron, ha a szükség úgy hozza, akkor hajlandók magasabb deficitet is elfogadni.
A világjárvány miatt a globális gazdasági növekedés „durván negatív” irányba fordul 2020-ban, az 1930-as évek óta nem látott összeomlás jöhet – véli az IMF elnöke, aki hozzátette: 2021-ben csak részleges helyreállás következhet.
Második online konferenciáját tartotta meg a Property Forum, a téma ismét a járványhelyzet ingatlanpiacra gyakorolt hatása volt, különös fókusszal a fejlesztések és tranzakciók finanszírozására, valamint arra, hogy az egyes országok mikorra lábalhatnak ki a koronavírus okozta válságból. A szakértők szerint Magyarországon és Lengyelországban várhatóan elhúzódik a helyreállás, míg Csehországban és Szlovákiában hamarabb jöhet a visszapattanás.