Tovább nőttek a lakbérek: júliusban országosan 2,7, Budapesten 2,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző havihoz képest - derül ki a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből. A főváros kerületcsoportjai közül a legnagyobb áremelkedést a pesti belső kerületekben (3,7%) lehetett mérni. A 2020. januári csúcsnál Budapesten átlagosan 9,2%-kal alacsonyabb áron kínálták a bérelhető lakásokat, ugyanakkor az ország többi régiójában már a járvány előtti szint fölé emelkedtek a lakbérek.
A magyar gazdaságpolitika kevés alapvetéseinek egyike volt az elmúlt tíz évben, hogy a GDP-arányos adósságnak csökkennie kell minden évben, kivéve akkor, ha a gazdaság recesszióban van. A szabály először a 2011-es stabilitási törvényben került megfogalmazásra, majd az Alaptörvénybe is beleírták. Idén a várhatóan kirobbanó gazdasági növekedés mellett is veszélyben lehet azonban ez a cél, főleg úgy, hogy az új uniós források idei befagyasztása reális kockázat lett a költségvetés számára. A Portfolio számításai szerint a vártnál magasabb gazdasági növekedés megmenti az adósságráta-csökkentés tervét, és ha ez sem elég, akkor év végén megint leapaszthatja a kormány likvid pénztartalékait.
Közel 49 Celsius-fokkal idén nyáron megdőlt az európai melegrekord. Magyarországon a múlt század eleje óta 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami elsőre nem hangzik soknak, azonban így is meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét. Az előttünk álló évtizedek legnagyobb kihívása kétségtelenül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lesz, ami nemcsak a globális, hanem a hazai ingatlanpiacot is érinteni fogja.
Valószínűleg már nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné az élelmiszerpiacon tapasztalható árrobbanást a mindennapi bevásárlás során. Az inflációt több dolog is fűti, az agráriumnak nemcsak a koronavírus-járvánnyal kellett a közelmúltban megküzdenie, hanem egyebek mellett a szélsőséges időjárással, a szállítási és rezsiköltségek növekedésével, a bérek emelkedésével, a forint gyengülésével, valamint az alapanyagár és csomagolóanyag drágulásával is.
Pár hónapja már útnak indult az EU új, fenntarthatósági irányelve a befektetési alapok piacán, ez idő alatt egyre több és több alap deklarálta zöldnek magát. Csakhogy nem ennyire szép a kép, a Reuters gyűjtése szerint több alap is csak kis mértékben követi a fenntarthatósági célokat, így a lakossági befektetőknek nehéz eldönteniük, melyik alapot válasszák. Az sem segít a helyzeten, hogy úgy tűnik, a bizottság nem nagyon ellenőrzi a besorolások helytállóságát. Jövő júliusban azonban változhat a helyzet.
Erős optimizmus jellemző manapság az irodapiacra, ahogy az ország látszólag maga mögött tudta a járványt (erre azért ne vegyünk mérget) és a gazdaság is kilábalni látszik az átmeneti sokkból. A fejlesztők és az elemzők véleménye szerint a járvány csak kisebb horpadást okozott az irodapiacon, azt temetni még messze korai lenne. A tömeges home office-ra és hibrid munkára való átállásoktól sem félnek a szakmabeliek mondván, hogy majd maximum több hely jut egy alkalmazottra. Vajon valóban indokolt ez a felhőtlen optimizmus? Vajon tényleg semmi nem árnyékolja be ezt a pozitív képet? Ennek jártunk most kicsit utána.
Nem régen lépett be a magyar piacra a spanyol Audax az E.On Energiakereskedelmi Kft. megvásárlásán keresztül, amely jelenleg versenypiaci áramszolgáltatással foglalkozik itthon. A magyar leányvállalat azonban ambíciózus elképzelésekkel rendelkezik és azt tervezi, hogy kibővíti tevékenységi körét a versenypiaci gázszolgáltatás, illetve a megújuló energiatermelés irányában is. Kihívások is akadnak azonban szép számmal, az újonnan bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer például minden érintett hazai szereplő számára nehézséget jelent és magas kiadásokkal jár - mondta el a Portfolio-nak Fejes Tibor, az Audax magyarországi ügyvezető igazgatója, akivel az áram- és gázárakról, a fogyasztói igényekről, a megújulók integrálásának nehézségeiről és az energiamegtakarításokról is beszélgettünk.
1,7 milliárd euróért, tehát mintegy 2 milliárd dollárért veszi meg a Goldman Sachs az NN Csoport alapkezelői üzletágát, az NN Investment Partnerst – számol be a hírről a Bloomberg.
A világ egyik legnagyobb dohányipari cége, a Marlboro cigarettákat is gyártó Philip Morris International bejelentette, hogy részesedést vásárol egy légzőszervi gyógyszereket fejlesztő brit cégben. Ezzel már a cigarettamentes időkre készülhet a vállalat.
Körülbelül 2000 milliárd dollárt költött el az Egyesült Államok az afganisztáni intervencióra, ebből 83 milliárd dollár ment el az afgán haderő felszerelésére és kiképzésére. Miután az Afgán Nemzeti Hadsereg nagy része egy puskalövés nélkül letette a fegyvert, jelentős mennyiségű amerikai hadianyag jutott a radikális iszlamista tálibok kezébe, nem is beszélve arról, hogy a kiképzett kormánykatonákat is biztosan megpróbálják majd integrálni az új rendbe. Nézzük, milyen fegyvereket zsákmányoltak a tálibok.
Tovább dübörög az üzlet a Masterplastnál, a globális felújítási láz és az egészségipari bővülés új történelmi rekordra repítette a második negyedévben a cég árbevételét és profitszámait. 2021. első félévében a vállalat adózott eredménye már több mint 40 százalékkal meghaladta a teljes 2020. évi profitot – derül ki a Masterplast ma reggel publikált féléves jelentéséből. A számok közzétételét követően új történelmi csúcsra emelkedett a ma reggeli kereskedésben a Masterplast részvényeinek árfolyama.
A 60%-ot közelítő itthoni átoltottság még mindig nem elég és főként a gyermekek, fiatalok körében minél előbb növelni kellene, mert azzal kivédhetnénk egy újabb jelentős járványhullámot, ami az iskolakezdés utáni hetekben a szakértők szerint elindulhat – lényegében ezeket hangsúlyozza az Indexnek nyilatkozva Zacher Gábor, a Hatvani Kórház főorvosa. A hétvégi buszbalesettel is párhuzamot vont, amikor azt mondta, hogy az eddig járványhullámok csúcsán annyian haltak meg naponta (200-300 fő) a Covidban, mintha napi 30 ilyen buszbaleset történt volna.
Az egy évvel korábbival szinte megegyező adózás előtti eredménnyel zárta az első félévet a Takarék Jelzálogbank, adózás után 6%-kal maradt el a profit a tavalyitól. A kereskedelmi banki partnerek jelzálog-refinanszírozójaként működő társaság aktivitása erősödött, és az MNB új programjainak megfelelően készülnek zöld jelzáloglevelek kibocsátására is.
A hazai szőlő-bor ágazat koronavírus-járvány negatív hatásainak rövid és középtávú kezelése érdekében a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról, valamint az állami bormarketing program forrásainak jelentős megemeléséről döntött a kormány - mondta Nagy István agrárminiszter.
Az Egyesült Államok terrorellenes műveleteket ment végrehajtani Afganisztánba, nem volt feladata az országépítés vagy a polgárháborúban való harc – mondta el Joe Biden elnök egy rendkívüli sajtótájékoztatón. A terrorellenes műveletek már rég lezárultak, olyan hadsereg pedig nincs a világon, amely békét és stabilitást tud teremteni hosszú távon Afganisztánban – tette hozzá a politikus. Az Egyesült Államok kivonja diplomáciai személyzetét és afgán segítőit az országból, aztán végleg lezárja leghosszabb háborúját – mondta az Egyesült Államok első embere.
A kilencvenes évek nemcsak a rap zenéről, a betárcsázós internetről és a bermuda nadrágról lett emlékezetes. Főként nem a befektetők számára, akik az évtized második felében elképesztő növekedést élvezhettek az árfolyamokban. Ezt főként az internetnek, és a mobitelefonok első nagy terjedési hullámának köszönhették. Az akkori ún. dotkom boom során számos olyan papír szárnyalt és lett szupersztár, amelyek mára már eltűntek a süllyesztőben. Vannak azonban nagy túlélők is, akik újra feltalálták önmagukat és az utóbbi hónapkban hetekben kezdték el élni második virágkorukat. Ezek közül három részvényt nézünk meg a technikai elemzés segítségével, ahol a grafikonokról intézményi érdeklődést lehet leolvasni.
A hétvégén már 48 ezer dollár felett is járt a bitcoin árfolyama, amire legutóbb május közepén volt példa, de az már egy nagyobb lejtmenet része volt. Emellett ralizott a többi kriptovaluta is, így a piac mérete már újra meghaladta a 2 ezer milliárd dollárt.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
