Nagyott esett az ISM feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe és már az aktivitás csökkenését jelző 50 pont alatt tartózkodik. Az árnyomás azonban még érezhető, míg a feldolgozóipari foglalkoztatottság nagyot zuhant. Összességében ez az előretekintő indikátor kissé ellentétes képet mutat arról, amit a Fed elnöke felvázolt tegnap.
A befektetőknek hosszú hónapokon keresztül nem igazán kellett túlgondolniuk, hogy mivel keressenek pénzt. Az elmúlt 1-1,5 évben az olyan nagy technológiai részvények, mint az Nvidia vagy a Microsoft, ledominálták a piacot, nem kis részben az AI-boom körüli felhajtásnak köszönhetően. Az elmúlt egy hónap azonban jelentős fordulatot, és a piaci dinamika megváltozását hozta a tőzsdéken. Már úgy tűnik, hogy a Csodálatos Hetes sem annyira csodálatos, és elindult a pénz a lemaradók felé.
A várakozásokat érdemben meghaladóan 249 ezer fő volt az új munkanélküli segélykérelmek száma. A nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak termelékenysége pedig 2,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Az amerikai gazdaság az infláció csökkenésével párhuzamosan óvatosan lassuló pályára állt. A Fed legnagyobb dilemmája, hogy elkezdje-e a kamatcsökkentést, ezzel kockáztatva az infláció újraindulását, vagy pedig tartsa magasan a kamatokat, ezzel akár recesszióba taszítva az amerikai gazdaságot. Egyelőre úgy tűnik, hogy a mai ülésen a szeptemberi kamatcsökkentést készítheti elő a Fed, de ahogy korábban is előfordult már, benne van a pakliban, hogy a kommunikációban konzervatív marad a jegybank.
Már közel 2 éve csökkenésnek indult a világban az infláció, a jegybankok többsége mégis nagyon óvatos. Érdemes végignézni, hogy a világ vezető jegybankjai milyen problémákkal szembesülnek, és hogyan próbálják meg ezeket kezelni. Ennek megértése sokat segíthet a kötvény-, de akár a részvénybefektetéseinkben is.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés (a kiigazítatlan adatok szerint) 1,5 százalékos volt. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,3 százalékos lendületet produkál a gazdaság, vagyis a valóság jócskán alulmúlta a várakozásokat.
Ellentmondásos folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. A GDP-növekedés meghaladhatta a 2%-ot (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ez azonban nagyrészt a bázishatás eredménye, ugyanis a tavalyi recessziós időszakban április és június között mérték a legnagyobb visszaesést. A kormány lassabb, 1,5-2% közötti növekedést vár. Ennek tükrében pedig már nem meglepő, hogy az idei év első három hónapjához képest gyengén teljesíthetett a magyar gazdaság, a kabinet várakozása stagnáló negyedéves GDP-adattal konzisztens.
A japán jen erősödése egy sor dolgot megváltoztat nemcsak a devizapiacon, de még olyan távoli területekre is elér, mint a részvénypiacok. Ez különösen azoknak fontos, akik technológiai részvényekkel rendelkeznek. Ezért érdemes megérteni a jen és a részvénypiacok közötti összefüggést, és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye később a részvénybefektetésekre.
Javier Milei elnök kijelentette, hogy Argentína az év végéig „minden bizonnyal” új megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami az első jelzés a tárgyalások menetrendjére vonatkozóan. Milei rövid megjegyzése az Emmanuel Macron francia elnökkel való párizsi találkozót követően hangzott el, és Luis Caputo gazdasági miniszter és Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója közötti „konstruktív találkozót” követte – számolt be a Bloomberg.
Az amerikai részvénypiac rendkívül izgalmas időszakát éli, elég csak az Nvidia szárnyalására gondolni. Ma már nem hiányozhatnak egy jól diverzifikált befektetési portfólióból az amerikai papírok, ahol messze nem csak a technológiai részvényekre érdemes odafigyelni. Többek között ezekről beszélgettünk Halas Zoltánnal, az OTP Alapkezelő szenior portfólió menedzserével a Portfolio Checklist csütörtöki adásában annak apropóján, hogy elindult az OTP USA Részvény Alap.
Júniusban 6000 közelébe süllyedt a születésszám Magyarországon. Ilyen alacsony számokat az elmúlt 20 évben nem láttunk. A teljes termékenységi arányszám lendületes süllyedése kedvezőtlen trendet ígér.
A holnap esti nyitóünnepséggel elstartolnak a 2024-es ötkarikás játékok Párizsban. Egy ekkora esemény előtt nemcsak az egymással versengő sportolóknak kell átgondolt felkészülést végezniük, hanem a rendezőországnak is. A Boston Consulting Group (BCG) budapesti szakértői az utóbbi évtizedek olimpiáinak alapján arra keresték a választ, hogy mi a sikeres olimpia rendezésének hét aranyszabálya.
A válság negyedik éve kezdődött el zsinórban 2012-ben, de még mindig lefelé tartott a piac. Sokan már biztosra vették, hogy ez már a mélypont, de a felpattanásra még mindig nem utaltak jelek. Újabb negatív rekordok dőltek meg a kereskedelmiingatlan- és a lakáspiacon egyaránt mind az átadások, mind az árak, mind a befektetési volumen tekintetében. Hogy mi történt az egyre kilátástalanabb helyzetben, arról a 2012-es Property Investment Forum konferencián beszéltek a szakértők.
A gazdaság aktuális állapota rengeteget segíthet abban, hogy éppen melyek lehetnek azok a szektorok, ahol érdemes jó befektetési lehetőségek után kutatni. Ennek ékes példája volt az elmúlt pár hét, amikor Donald Trump elnökjelölt esélyeinek növekedésével a pénzügy és ipar szektorok rövid idő alatt nagy felülteljesítést produkáltak. Ez sokakat meglepetésként ért, pedig az üzleti ciklusokra alapuló szektorkiválasztással már a tarsolyban lett volna az ötlet.
Az állami háttérrel rendelkező exporthitelezés intézményrendszere több mint 100 éves nemzetközi múltra tekint vissza. A hálózat szereplőinek legfőbb célja a nemzeti export támogatása finanszírozási és biztosítási termékekkel olyan szegmensekben, amelyektől a piaci bankok és biztosítók kockázatvállalási politikájuk miatt elzárkóznak. Az exporthitelezési és -biztosítási intézményrendszer szerepköre a 2008-as gazdasági világválság után egyéb gazdaságpolitikát támogató funkciókkal bővült, amelyek a 2020-as évek gazdasági válságai során is kiválóan vizsgáztak. Ami a jövőt illeti, az exporthitel-ügynökségekre a szerepeik további bővülése vár a fenntartható finanszírozás és a nagy volumenű, nemzetközi beruházások közös megvalósítása tekintetében.
Az Európai Központi Bank az elemzők szerint kissé elhamarkodottan ígérte meg a kamatcsökkentést a júniusi ülés előtt, és így legutóbb a kedvezőtlen adatok ellenére is vágni kellett. A mai ülésen egészen biztosan egy óvatos és megfontolt jegybankot látunk majd. A megváltozott piaci környezetben a további kamatcsökkentésekre nagyobb tér nyílt, ám az EKB láthatóan aggódik a makacs infláció és az erős bérnyomás miatt. Az üzenet most is fontos lesz, és azt is érdekes lesz látni, hogy az európai politikai folyamatok gazdaságra gyakorolt hatását hogyan kommentálja majd a jegybank.