Keresett kifejezés: sajat oldal | Találatok száma: 9002 Új keresés
A gazdálkodóra kirótt adóbírság, vagy adómegállapítás esetén mérlegelendő hogy a NAV határozatot a cég jogszerűnek tartja-e. Ha nem, akkor alaposan fel kell készülnie majd nekivágnia a jogorvoslatnak, adópernek, melyben bizonyíthatja igazát.
Az elmúlt év, a maga gazdasági csapásai mellett – korlátozások, karantén – több ígéretes trend többek között a digitális, érintésmentes megoldások gyorsabb beágyazódását is elősegítette – de általánosságban is arra sarkallta a vállalatokat, hogy felülvizsgálják működésüket. Az irodahasználat újraértelmezése, a home office térnyerése szinte minden szektorban változásokat hozott, azonban a mobilitás kérdése kevesebb figyelmet kapott, miközben a kihasználatlan céges autók hasonló érvágást jelentettek a vállalatoknak, mint az üresen kongó irodaterek. Az utóbbi években Budapest utcáin teret hódító közösségi autók üzemeltetői a vállalati szegmensben is működőképesnek látják ezt az üzleti modellt.
A nagy amerikai technológiai vállalatokon a héten a világ szeme, ugyanis sorra teszik közzé első negyedéves számaikat. Ma, az amerikai tőzsdék zárása után a Microsoft és az Alphabet jelent, de a héten publikálja első negyedéves számait az Apple, a Facebook és az Amazon is. Megnéztük, hogy milyen számok várhatók a nagy techcégektől és hogy mire érdemes még figyelni az eredményeket bemutató közleményekben.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Mainstreammé vált az ESG a világban, egyre több vállalat foglalkozik már a fenntarthatósági elemek beépítésével a mindennapi működésbe. Szükség is van rá, mivel a befektetők és a piac élénken követik ezeket a lépéseket. Bár az ESG-szempontok átültetése sok hasznot tud hozni a cégek számára, sokan teherként tekintenek a plusz adatgyűjtésre és annak kommunikálására. A V4-es országok vállalatainak és ESG szakértőinek bevonásával zajló V4 ESG Conference mai eszmecseréjén elhangzott, hogy a jövőben egy vállalat megítélése túlmutat majd azon, hogy jó vagy rossz, új vetületként fog megjelenni ugyanis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktor.
Több fejlődő piaci tőzsdéhez hasonlóan a magyar tőzsde is bivalyerősen érkezett meg a 2021-es évbe, viszont hamar elfogyott a lendület és már hónapok óta alulteljesítő a hazai piac, nincs benne igazán erő, a blue chipek nagy része lefelé csorog. A nagypapírok árfolyama kifejezetten izgalmas szinteken jár, ráadásul hamarosan jönnek a fontosabb hazai vállalatok első negyedéves gyorsjelentései is, így megnéztük, hogy mi okozza a magyar részvénypiac alulteljesítését, milyen tényezőkre érdemes figyelni, és melyik technikai szintek kulcsfontosságúak. Az OTP és a Mol kritikus szinten áll, az árfolyamuk mozgása az egész hazai részvénypiac irányára hatással lesz.
Alapjaiban alakítja át támogatási, CSR, és részben kutatásfejlesztési stratégiáját a Mol. A vállalatcsoport magyar állammal közös alapítványt hoz létre Mol-Új Európa Alapítvány néven: az alapítvány részére mintegy 43 millió darab törzsrészvényt ruháznak át, ami még a Mol szempontjából is jelentős tétel, a Portfolio számításai szerint jelenlegi piaci árfolyamon 87 milliárd forintos csomagról van szó. Ugyanennyit tesz hozzá az állam is. Az alapítványról volt szó néhány napja, a Hernádi Zsolttal készült nagyinterjúnkban, most több fontos részletet is megtudtunk a működéséről.
Magyarország világviszonylatban mérsékelt innovátornak számít. Rengeteg a jó ötlet és a megvalósítás is, a gyártást tekintve nagyon jól állunk, azonban az innováció hasznosítását, piacon való értékesítését tekintve jelentős lemaradásban vannak a magyar cégek, emiatt pedig nagyon sok magyar kkv szenved hátrányt a nemzetközi piacokon. A Szellemi Tulajdon világnapján Pomázi Gyulával, az SZTNH elnökével többek között arról beszélgettünk, mennyire növelheti a szellemi tulajdon a cégek versenyképességét, hogyan működik a szabadalmaztatás, illetve mit lehet, és mit kell oltalom alá helyezni, ha biztosítani szeretnénk, hogy ne lopja el valaki az ötletet, brandet. Ezen felül kitértünk arra is, hogyan alakul át idén nyáron a szerzői jogi törvény és milyen hatása lesz a változásnak.
Az elmúlt években mindenhol, így Magyarországon is megerősödtek az úgynevezett technológiai munkanélküliségtől való félelmek. Ennek alapja az, hogy mint az elmúlt két évszázadban mindig, a nagy technológiai ugrások munkahelyek tömegét, ezen belül egész foglalkozások sokaságát szüntetik meg.
Január 1-jétől indult Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja, amelynek részeként az új építésű ingatlanok vásárlására vagy építtetésére a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa, amely alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiaci kilátásokat. A kisebb áfa azonban nem biztos, hogy sokáig lehet érezhető a vételárakban, ugyanis a családtámogatásai kedvezmények a keresletet is élénkítik, amely jelentősen feltornászhatja az árakat.
Ahogy a tőkepiaci befektetők és elemzők egyre csak bővítik a jelenleg alkalmazott vállalati értékelési modelleiket, környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) kritériumok bevonásával, úgy kezdik jobban érezni a vállalatok is a nyomást, a nem pénzügyi információk közzétételére. Vannak, akik már hosszú évek óta egy igen értékes résszel bővítik ki az éves pénzügyi jelentésüket, ez pedig a fenntarthatósági eredmények, célok és az ehhez szükséges konkrét lépések bemutatása és adatokkal való alátámasztása. A hazai piacon nem tolonganak azok a tőzsdei vállalatok, akik rendszeresen készítenek fenntarthatósági riportot, akik viszont mégis, azok érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a jelentések előnyeiről és nehézségeiről. Marion Geoffroy, a Wizz Air vállalati igazgatója beszélt nekünk arról, hogy a légi iparban milyen kihívásokkal kell megküzdeni a fenntarthatósági jelentések közzétételekor.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.
Három elismert hazai szakembert, Kemenesi Gábort, Kemény Lajost és Boldogkői Zsoltot kérdezte Facebook élő beszélgetésében a KOVIDők tudományos tájékoztató oldal többek között az oltások hatékonyságáról, a védettség kialakulásáról, a korosztályspecifikus jellemzőkről, a különféle oltóanyagok lehetséges kockázatairól. A beszélgetés résztvevői egybehangzóan állították, az a legjobb vakcina, amelyet az ember már megkapott. Az AstraZeneca és a Janssen vakcinájával kapcsolatban pedig azt hangsúlyozták, hogy nagyságrendekkel nagyobb kockázatot jelent a vérrögképződés tekintetében a Covid-19, mint maguk az oltóanyagok.
Miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet péntek este azt hangsúlyozta Facebook-bejegyzésében, hogy a védettségi igazolvány kiadásának szabályai alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek, mert alaptalanul különböztetik meg az embereket, szombat reggel az Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese szintén a Facebookon lesöpörte az érvet az asztalról, igaz csak azt állította biztosra, hogy „a védettségi igazolvány használata, a szolgáltatások igénybevételének ahhoz való kötése nem ütközik semmiféle törvénybe”. A vitát az élezte ki, hogy jövő hét közepére elérhetjük a 4 millió beoltottat Magyarországon, amely az előfeltétele annak, hogy a szolgáltatások szélesebb köre megnyíljon a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek és mindezt pénteken reggel Orbán Viktor kormányfő be is jelentette a rádióban.
Bár hivatalosan ma ünnepeljük a Föld napját, valószínűleg sokan egyetértenek azzal a hosszú távra mutató elgondolással, hogy valójában minden nap a Föld napja van. Vagy legalábbis kellene, hogy az legyen. Az Earth Day oldal egy 51 pontos lista összeállításával ad tippeket azok számára, akik nem csak egyetlen egy napon szeretnének tenni a környezet, az élőlények és az egész emberiség hosszú távú fennmaradásáért.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
Az autóiparban kiemelten használt nyersanyagok világpiacai ára átlagosan közel 40 százalékot drágult hat hónap leforgása alatt, a kedvezőtlen folyamat negatív hatása ugyanakkor még csak most kezd látványos lenni a hazai autóipari beszállítók számára. A legfrissebb adatok és a Top Tier Consultants előrejelzései alapján a következő hat hónap kritikus is lehet több iparági szereplőnek.
Az internetgazdaságról van szó. Ennek úgynevezett közvetítő platformjai közül az UBER és az Airbnb van legjobban a kereszttűzben, de sok más platform is közvetít kisvállalkozókat a nagyközönségnek. A kiközvetített dolgozók vagy vállalkozók státusa nem egyértelmű, a bírósági gyakorlat országonként is eltérő. Ez jogbizonytalansághoz, esetenként a dolgozók kiszolgáltatottságához vezet, és ezt szeretné az Unió megszüntetni. Az Európai Bizottság először a szociális partnereket kérdezi meg, utána mi is hozzászólhatunk. A cél az egyensúly megtalálása a rugalmasság, a vevő jobb kiszolgálása és a dolgozók biztonsága között.
Mostanra a mindennapjaink alapvető részévé váltak a digitális óriásvállalatok, mint a Facebook, a Google, vagy az Amazon szolgáltatásai, amelyek már-már államhatalomhoz hasonló befolyást gyakorolnak egyes területeken, meghatározó szerepük van nem pusztán gazdasági, de társadalmi folyamatokban is. Ez a szabályozó hatóságok figyelmét is felkeltette, nem véletlen, hogy az EU évek óta törekszik a techóriások megzabolázására. De milyen eszközeik vannak erre? Dr. Nagy András, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédjének írását közöljük.
Vettem ma MARA-t 16,3 dolláron. Nem akarom tartani sokáig, és nem biztos, hogy a jövőben folytatom a kereskedést vele...
Bár a közvélekedés szerint a szélerőművek működése környezetbarátnak mondható, a valóságban ez még sincs...
Jelentősen változnak márciustól a vámjogi képviselet és az ahhoz kapcsolható import áfa kezelésének szabályai.... 
Hatalmasat nőtt az infláció, egy év alatt 5,5%-kal nőttek az árak, az uniós módszertan szerint pedig 5,7%-kal. Ami...
Elindult a KKV-k digitalizációjának támogatása Hitelprogram (DIMOP Plusz 1.2.3/A-24), folyamatosan várják a pályázókat.... 
Magyarország legnagyobb portfóliókezelő csapata harminc éve dolgozik a megtakarítások szakszerű kezelésén, méghozzá... 
A januári kép egyelőre nagyon csúnya.
A Gránit Alapkezelő vezetőivel beszélgettünk.
Mit látunk a piacokon?
