Az elmúlt két évre rányomta a bélyegét az attól való félelem, hogy mennyire lesz súlyos a 2008 óta tapasztalt első tartós gazdasági lassulás, most azonban a körülmények fokozatosan lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy most már inkább a várható expanziós szakasz felé fordítsák a figyelmüket - derül ki a Fidelity International éves felméréséből.
A februári kamatdöntő ülésen a 75 és a 100 bázispontos opciók ismét az asztalon lesznek - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Indexnek, hozzátéve, hogy a januári inflációs adat érvet adhat a kamatcsökkentés átmeneti felgyorsításához, ugyanakkor a Fed és az EKB kamatcsökkentéseinek kitolódása a 75 bázispontos ütem megtartása mellett szól.
A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
Marko Kolanovic, a JPMorgan elemzője szerint a 2024-es év erős kezdete után a részvénypiacok rövid időn belül visszaeshetnek, mivel az infláció újbóli emelkedésének veszélye továbbra is fennáll, ez pedig jelentős hatással lehet az eszközallokációra - írta meg a CNBC.
A tőkepiacokon gyakran fordul elő, hogy amire a legtöbben számítanak, az végül nem következik be. 2023-ban szinte mindenki úgy gondolta, hogy a jelentős fejlett piaci kamatemelések recesszióba döntik a gazdaságot, majd nagy meglepetésre ez egyelőre nem következett be. Az elemzők folyamatosan egyre távolabbi időpontra tolták a recessziós előrejelzéseik kezdetét. Az eurozóna ugyan közel került a gazdasági zsugorodáshoz, de az USA-ban nyoma sem volt a lassulásnak, sőt, 2022 első felét követően, nem várt módon gyorsult a gazdaság. A nagy elemzőházak az év vége felé egymás után dobták be a törülközőt, és a piaci várakozásokból teljesen eltűnt a recessziós forgatókönyv.
Németország gazdasága a folyó negyedévben valószínűleg ismét zsugorodni fog - derült ki a német központi bank (Bundesbank) havi rendszeres jelentésének hétfőn publikált legfrissebb számából.
A francia kormány 1,4 százalékról 1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedési előrejelzését - jelentette be Bruno Le Maire. A francia pénzügyminiszter rámutatott: "ez még mindig növekedés, de az előrejelzés figyelembe veszi az új geopolitikai környezetet".
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
Csütörtökön két megüresedett választókörzet képviselői helyéért is időközi választást tartottak Nagy-Britanniában. Rishi Sunak miniszterelnök konzervatívjai csúnyán leszerepeltek, a Munkáspárt pedig újabb győzelemmel a zsebében futhat neki az év végéig esedékes parlamenti választásoknak - számol be a BBC.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
A bruttó hazai termék csökkenésére számít az idén a német ipari- és kereskedelmi kamarák szakmai képviseleti szervezete a DIHK a csütörtökön kiadott prognózisában.
A gyenge kereslet és fogyasztás miatt Japán recesszióba süllyedt - derült ki a ma megjelent, meglepetést okozó GDP-adatokból. A szigetország ezzel elvesztette a világ harmadik legnagyobb gazdasága címét, a dobogóra Németország került fel.
Kellemetlen, csalódást keltő volt a tavalyi negyedik negyedéves magyar GDP-adat, amelyet ma reggel tett közzé a KSH – értettek egyet az elemzők, szakértők a Portfolio-hoz elküldött kommentárokban. Mindezek alapján számos következtetést levontak a negatív meglepetés lehetséges hátteréről, és az idei GDP-növekedési, államháztartási kilátásokra vonatkozóan is. Többen jelezték, hogy a friss adat láttán messzinek tűnik elérni a 4% körüli idei GDP-növekedést, amelyet a kormány céloz, illetve inkább 2-3% körüli növekedést tartanak reálisnak, illetve lefelé módosíthatják az előrejelzéseiket. A beérkezett kommentárok lényegét abc-sorrendben közöljük.
Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4%-kal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.
A hazai kkv szektor digitális fejletlensége visszatérő toposz, ha a termelékenység, hatékonyság és általában a versenyképesség hiányának okait elemzik, ugyanakkor hiába mutatnak rá erre évről évre a felmérések, a problémára megoldására nehéz egy követhető, minden vállalkozó számára érvényes kiutat megfogalmazni. Ugyanakkor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) létrehozott egy olyan platformot, a VOSZPortot, amely egyedi és külső fejlesztések integrálásával irányt mutat a digitális átállás lehetőségei között, azokat személyre szabottan és díjmentesen ajánlja a regisztrált cégek számára, amelyek sok esetben éppen a bőség zavara miatt nem tudják, hogy milyen digitális eszköz alkalmazásával tegyék hatékonyabbá működésüket.
Lagymatag tempóval zárhatta a tavalyi évet a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2023 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékkal bővülhetett az előző negyedévhez képest, ezzel jócskán visszavett a korábbi tempóból, amivel a recesszióból kitört.
Szokatlanul sok, ráadásul részletes és friss gazdasági és pénzügyi adatot ismertetett egy hétfői, televízióban közvetített gazdasági ülés során Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eseményen megjelent az orosz jegybankelnök is, akit utoljára egy hónapja láttak, mielőtt lemondta egy hivatalos programját.
Csúnyán belerondítottak az összképbe az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatok, pedig a piac már nagyon optimista volt az inflációs és gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Az optimizmust a Fed is rombolta kissé azzal, hogy látványosan vonakodik a korai kamatvágástól. A kötvényhozamok ennek megfelelően nőni kezdtek, legutóbb 2022 nyarán volt akkora emelkedés, mint február első napjaiban. Pesszimista fordulatról nincs szó, inkább csak óvatosság látszik, az azonnali kilengések mellett ugyanis a hosszú távú kilátások nem változtak. Legalábbis egyelőre: ha egy-két várakozásoktól eltérő adat befut még a hetekben, könnyen lehet, hogy a tavaly év végén kialakult optimista hangulattól jó időre elbúcsúzhatunk, és megint vérengzés jön a piacokon.
Már egy hónap eltelt az idei évből, de a világgazdaságra vonatkozó konszenzusos előrejelzés továbbra is óvatosan optimista, a legtöbb jegybank és elemző puha földet érést prognosztizál, vagy akár azt jelzi előre, hogy egyáltalán leszállásra sem lesz szükség. Még kollégám, Nouriel Roubini – aki híres arról, hogy kendőzetlenül szokta borús előrejelzéseit megfogalmazni – is azt vallja most, hogy a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztére van a legkisebb esély.