A tőzsdei hangulatromlás mellett az elmúlt napokban nagyot estek nem csak a vezető kriptoeszközök, de az altcoinok is. Az ethereum árfolyama máris idei mélypontjára esett, egyben pedig egy fontos támaszhoz is ért a jegyzés, így megnéztük, hogy mit mutatnak a grafikonok az egyik legnépszerűbb kriptoeszköz esetében.
Az év eddigi legrosszabb hetét zárták az amerikai tőzsdék, a zuhanást nem úszták meg a kriptodevizák sem, nagyot esett a bitcoin jegyzése. A pénteki árfolyammozgást követően kulcsfontosságú szintre került a bitcoin, ezért most megnézzük, hogy ezen a szinten érdemes lehet-e már beszállni. Annak is utánajárunk, hogy milyen kulcsszintekre érdemes még figyelni, ha folytatódna a lejtmenet a bitcoinnál.
A vártnál gyengébb pénteki amerikai munkaerőpiaci adatok a gazdaság lassulására utaltak, amely a részvénypiacokon esést, a japán jennél a kamatkülönbözetre játszó pozíciók további zárását okoztak pénteken, és ezzel párhuzamosan jókora esés alakult ki a legnagyobb kapitalizációjú kripto eszközökben is. A bitcoin, az ethereum és a solana is kritikus zónába esett, amelyről szombaton megpróbáltak kicsit emelkedni.
Gazdasági sikert Magyarországon a gazdasági semlegesség hoz majd – jelentette ki a miniszterelnök szombaton a Somogy vármegyei Kötcsén újságíróknak nyilatkozva. Mint mondta, akkor lesz elégedett, ha a magyar gazdaság növekedése lesz a legnagyobb Európában, szerinte jövőre nem lesz lehetetlen a 3-5 százalékos bővülés. Az egészségügyben nem értek a munka végére, de szerinte minden évben sikerül előre lépni.
A foglalkoztatottság növekedése a vártnál kisebb volt, a munkanélküliségi ráta csökkent, viszont havi alapon 0,4%-kal emelkedtek a bérek. A foglalkoztatottság növekedésének lassulása konzisztens a gazdaság lassulásával. A mai adat talán inkább a 25 bázispontos kamatcsökkentés irányába mutathat szeptemberben.
Augusztus végén az amerikai jegybank elnöke meghirdette a monetáris fordulatot, sőt, történelmi bejelentésében Jerome Powell több kamatvágást is előrevetített az idei évre. A világ legfontosabb jegybankjának paradigmaváltása tartósan átrendezheti a befektetési környezetet, éppen ezért egy korábbi elemzésünkben megnéztük, hogy milyen tőkepiaci hatásai lehetnek a változásnak. Ezt követően a részvénypiacra fókuszálva arról írtunk, hogy melyik szektorok lehetnek most a befutók. Legfrissebb elemzésünkben még tovább megyünk: egy szektort kiválasztva megnézzük, hogy konkrétan milyen részvényeket érdemes befektetési szándékkal megfontolni.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
Nagyon rosszul kezdődött a szeptember a tőzsdéken, ráadásul technikai alapon is gyengének tűnik az S&P 500 index. Emiatt érdemes elgondolkozni azon, hogy ismét egy komolyabb piaci esés kezdetét látjuk-e, vagy csak a szokásos választások előtti volatilitás.
A júliusi amerikai munkaerőpiaci adatok a vártnál rosszabbak lettek és aznap nagyott esett rá a piac. Miután a Fed elnöke kijelentette, hogy az infláció helyett a jegybank a munkaerőpiacra fókuszál, a befektetőknek is a ma érkező munkaerőpiaci adatok lettek a legfontosabbak. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy eddig mit tudunk az augusztusi munkaerőpaici helyzetről és ez alapján próbálunk fogódzkodokat adni az adathoz.
A vártnál érdemben rosszabb lett az ADP foglalkoztatottsági felmérése, ami akár azt is előrevetíti, hogy a holnapi nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma is elmaradhat a várakozásoktól. A vártnál rosszabb adat a részvénypiaci profitkilátások szempontjából rossz hír, hiszen mindenképpen emelkedtek a recessziós kockázatok.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
A vártnál sokkal jobban csökkent a nyitott álláshelyek száma az USA-ban júliusban, míg a kilépések emelkedtek. Az adat nem meglepetés abban az értelemben, hogy már a legtöbb júliusi adat napvilágot látott és azok sem lettek jók. Ugyanakkor ez az adat is megerősíti azt, hogy a munkaerőpiaci trendek sokat gyengültek az elmúlt hónapokban.
A 2007-es pénzügyi válság óta az Európai Unió déli perifériáját tekintjük problémás, sérülékeny országoknak, míg az északi térségre hivatkozunk, ha mintaállamokat keresünk. Az elmúlt évek fejleményei azonban azt mutatják, hogy valami nagyon megváltozott a háttérben és a sérülékenységek északon kezdenek felépülni. Ennek a gazdasági teljesítmény mellett a részvénypiacokra is érdemi hatása lehet.
Új argentin valutát vezettek be a Milei sokkterápia ellensúlyozására: a távoli La Rioja tartomány saját valutát, a chachót vezette be, hogy megpróbálja újraéleszteni haldokló gazdaságát.
Továbbra is az aktivitás csökkenését jelző 50 pont alatt tartózkodik az ISM feldolgozóipari beszerzésimenedzserindexe. Az árkomponens viszont 50 felett van, de ami jelenleg a Fed számára az igazán fontos az a foglalkoztatottság alakulása. Az ISM BMI ebben is is csalódást okozott, így a jegybank joggal tarthatja elsődleges szempontnak a munkaerőpiac védelmét.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest. A visszaesés mértéke megegyezik a július végén közölt előzetes adattal, a mai, bővített adatközléssel már azt is láthatjuk, hogy hol teljesített igazán gyengén a magyar gazdaság.
Valósággal lemészároltak a Wizz Air részvényeit az augusztus eleji gyorsjelentés után, ráadásul a piaci aggodalmat az is növelte, hogy a piac egyik legbefolyásosabb elemzője is leminősítette a részvényt. A befektetők óvatossága indokolt, az egyre kiterjedtebb geopolitikai feszültség rátesz egy lapáttal a már meglévő kihívásokra és bizonytalanságra. Hosszú távon viszont összetettebb a kép.
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.