Ezeket a településeket érintheti Navracsics Tibor ingatlanvásárlást korlátozó törvényjavaslata

Navracsics Tibor javaslata szerint a jövőben nehezebb lenne ingatlant vásárolni azokon a településeken, amelyeken az utóbbi időben jelentősen megnőtt a népesség száma. A miniszter nagyságrendileg 1000 olyan településről beszélt, melyek népessége bővül. A KSH számai szerint egész pontosan 1185 olyan település volt, ahol 2015 óta bővült a lakosságszám.

A növekvő népességszámú települések többnyire Budapest agglomerációjában találhatók, de néhány regionális központ - Debrecen, Kecskemét, Veszprém, Győr, Pécs - közelében és a Velencei-tó, valamint a Balaton térségében is találhatók ilyenek.

A rendszerváltás óta 44 település tudta több mint a duplájára, további 89 település pedig több mint másfélszeresére növelni a népességét.

Térkép forrása: Telex

Kétségtelen, hogy a népesség növekedése sok helyen kihívás, de legalább ekkora probléma a népesség csökkenése, ami ráadásul még több települést érint.

A mostani törvényjavaslat nem veszi figyelembe az olyan migrációt kiváltó folyamatokat, mint a munkahely hiánya, a nem megfelelő jövedelmi, szórakozási lehetőségek, amelyekre mindez nem kínál megoldást.

Fontos kiemelni, hogy utoljára ehhez hasonló korlátozó intézkedéseket az 1970-es években vezettek be Budapesten, amikor a városba való beköltözést adminisztratív eszközökkel próbálták megakadályozni, mivel az ipari kapacitás nagyobb arányban bővült, mint az ingatlanállomány. Ennek hatására azonban a vándorlás továbbra is megmaradt, csak nem a fővárosba, hanem a környező településekre koncentrálódott. Hogy egy ilyen korlátozásnak milyen piaci hatásai lehetnek, azzal az alábbi cikkben már foglalkoztunk:

Ezúttal viszont ingatlanszakértőket is megkérdeztünk, akik név nélkül mondák el véleményüket a kérdésről. A szakértők úgy látják,

minden ilyen, a szabadkereskedelmet akadályozó lépés kétélű, mivel, ha a vevők nagy részét kizárjuk a piacról, csökken a kereslet, ami az eladókat érinti hátrányosan,

miután az ő vagyonuk értékelődik le, vagy válik eladhatatlanná. A döntés jogi szempontból is aggályos, mivel ez olyan állampolgári alapjogokat is érinthet, mint a költözés. Ezeken felül pedig az alábbiakat érdemes még kiemelni:

• Egy adott település saját lakossága nem képes egy működő ingatlanpiacot fenntartani. Ezzel kereslet hiányában az ingatlanok eladhatatlanná válnának. A másik oldalon pedig bizonyos területekről kizárnák azokat, akik esetleg életmód-, vagy környezetváltásban gondolkodnának.
• A Balatonnál sokan vesznek ingatlant, de nem feltétlenül befektetésnek, hanem nyaralónak, ők nem fognak hivatalosan/vagy ténylegesen is odaköltözni.
• A beköltözők fontos új pénzt hoznak egy településre. Most is sok régi házat ők újítanak fel, miután a helyi lakosságnak sokszor nincs meg a tőkéje és ereje, hogy fejlesszenek egy adott települést. Ehhez beköltözők kellenek.
• Magyarországon így is nagyon alacsony a lakásállomány megújulási rátája. Ha nincs szabad mozgás, ez még jobban csökkenni fog.
• Egy adott település ha már elvesztette a korábbi jellegét, az nem visszacsinálható, de ez a helyiek számára is egyre kevésbé jelent problémát szemben például a már említett lakásállomány állapotával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ