Az MBH Bankkal közös kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az olvasóink a lakásukat vagy ingatlanjukat érinthető káresemények közül mitől tartanak a leginkább, és pénzügyileg hogyan készülnek fel az ilyen esetekre. A válaszokból kiderül, hogy 53% tart attól, hogy ingatlanával valami káresemény történik, amire a legtöbben biztosítással készülnek vagy félretett pénzzel. A lakásbiztosítás kiválasztásánál a szolgáltatások széleskörűsége és a díjak a meghatározóak, de az adott biztosító reputációja is kiemelt fontosságú. Az ingatlanok kapcsán a tűzeset és a viharkár azok, amelyektől leginkább tartanak a válaszadók.
Hatalmas volt az érdeklődés tavaly a lakásbiztosítások átkötési kampánya iránt: csaknem 600 ezren döntöttek úgy, hogy meglévő biztosításukat újrakalkulálják, illetve más kiegészítőkkel vagy kedvezőbb díjjal újrakötik. Mi várható idén márciusban, hányan fognak élni az ingyenes újrakötés lehetőségével?
Kőrösi Zoltán: A tavalyi évben a kampány aktivitás szempontjából több mint 600 ezer ügyfelet mozgósított, idén pedig arra számítok, hogy körülbelül feleannyian, tehát 300 ezren dönthetnek az újrakötés, vagy a meglévő szerződésük változtatása mellett. Ha biztosításváltók, vagy az „újrakötők” (ugyan azon biztosító, de más kiegészítőkkel, vagy más módozatú termék) száma évről-évre csökken, összességében szerintem nem probléma, hiszen pont ebből látszik majd, hogy az ingatlan, ami az egyik legfontosabb vagyontárgyunk, megfelelő szerződéssel rendelkezik-e.
Köszönhetően annak, hogy évente legalább egyszer a kampány kapcsán nagyobb fókuszt kap, hogy az ügyfelek foglalkozzanak a biztosításuk aktualizálásával, biztos, hogy pár év alatt jelentősen csökkenni fog az alulbiztosított ingatlanok száma. Jelenleg több mint 3,3 millió lakásbiztosításról tudunk, amibe a társasházi biztosítások is beletartoznak – utóbbiból nagyságrendileg 60 ezer darabot jegyzünk statisztikailag. Ezek a számok azt mutatják – szintén kizárólag statisztikai alapon –, hogy hazánkban a 4 millió lakott ingatlan 2/3-a rendelkezik biztosítással.
Léteznek már MFO (Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás) típusú biztosítások is, a számuk több mint 90 ezer, ebből a 3,3 millióból. Az idei kampány során várhatóan növekedni fog az MFO biztosítások száma, ami abból következhet, hogy
a standardizált feltételek olyan ingatlanokra adhatnak magas szintű fedezetet, amelyekből országos szinten a legtöbb van.
A közérthető és áttekinthető feltételrendszer mellett további előnye, hogy ügyfélbarát kárrendezést biztosít. Az idei év újdonsága, hogy a társasházak biztosítása is a kampány része lesz, főként ennek a terméknek az esetleges módosítása generálhat nagyobb érdeklődést.
Ungvári Krisztián: Tavaly ebben az egy hónapos időszakban a normál havi kötéseknél négyszer-ötször több biztosítást kötöttek a fiókhálózatainkban. Ennek két fő oka volt: egyrészt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott az ügyfelek részéről, másrészt célzottan kerestük ügyfeleinket, ajánlottuk a terméket és a kalkulációt.
Egy másik fontos eredmény, hogy a kampány előtti időszakhoz képest jelentősen, több mint 50%-kal nőtt a havi értékesítés, hiszen tanácsadóink egy része a kampány miatt kezdte el a lakásbiztosítások értékesítését. Összességében a kampány hatása nagyon jelentős volt, és nemcsak az értékesítésre, hanem az edukációra is pozitívan hatott. Az ügyfelek nagy része már tudja, hogy frissíteni kell a szerződéseket, bár a következő lépés az, hogy valóban meg is tegyék ezt.
Miért fontos, hogy évente újrakössük a lakásbiztosítást, és milyen tényezőket kell figyelembe venni annak érdekében, hogy az valóban megfelelő védelmet nyújtson?
U.K.: Az ingatlanpiaci árak és az újjáépítési költségek az elmúlt években és az idén is jelentősen emelkedtek, emiatt könnyen előfordulhat, hogy még azok a biztosítások is alulbiztosítottá válnak, amelyeket tavaly aktualizáltak.
Ráadásul, ha valaki több éve nem frissítette a biztosítását, az áremelkedés miatt lehet, hogy most már az ingatlanának 80%-ára nem is nyújt fedezetet.
A legnagyobb probléma nem is a konstrukciók vagy szolgáltatások változása, hanem az, hogy a biztosítási összeg nem megfelelő. Ha például az ingatlan jelzáloggal terhelt, és teljes megsemmisüléssel járó káresemény történik – mondjuk egy tűz – akkor nemcsak a ház újjáépítése válik lehetetlenné, de még a fennmaradó jelzálogtartozást sem tudja fedezni a biztosítás. Fontos, hogy a biztosítás elegendő fedezetet nyújtson, hogy a váratlan helyzetekre is megoldást adjon. Emellett érdemes figyelembe venni azokat az új szolgáltatásokat is, amelyek eddig nem voltak elérhetők vagy nem voltak szükségesek, például, ha a házra napelem vagy előtető került.
K.Z.: Budán egy újépítésű ingatlan átlagos négyzetméterára tavaly 1 millió 890 ezer forint volt, idén február második felében pedig 2 millió 650 ezer forint, vagyis egy 100 m2-es újépítésű ingatlan most 260 millió forintba kerül, míg tavaly 190 millióba, ami azért jelentős különbség. A biztosítóknak van egy javasolt négyzetméterára, ami 380-600 ezer forint között mozog. Minél alacsonyabb az újraépítési költség, az annál inkább megtévesztő az ügyfelek számára, hiszen, bár a biztosítási összeg négyzetméteráron számolva egy olcsóbb biztosítást fog eredményezni, de ez egy esetleges kárkifizetés esetén okozhat meglepetést.
Kérdés, hogy megéri-e pár ezer forinttal kevesebb díjat fizetni éves szinten azért, hogy amikor kárunk keletkezik, akkor a biztosító az ingatlan ún. alulbiztosítottságának arányában fizessen kárt majd,
hiszen az alulbiztosítottság mértékével egyenes arányosan térülne akár még egy csőtörés is.
U.K.: A legtöbb lakásbiztosítási szerződést online kötik meg, aminek az a nagy kockázata, hogy a legtöbben nem gondolnak ezekre a szempontokra, ellenben például egy bankfióki tájékoztatással, ahol felhívják a figyelmet ezekre a kockázatokra. Az előbb említett 380-600 ezer forint/négyzetméter egy komolyabb belső felújításra elegendő, teljes újjáépítés esetén 50%-ot sem elérő fedezetet jelenthet. Nagyon egyszerű online kalkulálni, de évente egyszer érdemes rászánni azt a fél-egy órát, hogy egy tanácsadóval átbeszéljük a lehetőségeket.
A piacon elérhető biztosítások széles választékában szinte minden igény kielégíthető, de mi az a kritérium, aminek minden lakásbiztosításnak meg kell felelnie?
K.Z.: Egy dolog biztosan nem hiányozhat belőlük: a felelősségbiztosítás, hiszen a három leggyakoribb kár, a vízkár, üvegkár és a felelősségből adódó kárkifizetés. Ez utóbbi a másoknak okozott károk esetén áll elő (például, ha egy társasházban eláztatjuk az alattunk lévő szomszédot).
Hiába kötünk biztosítást, ha felelősségbiztosítást nem választottunk hozzá, akkor szintén érhet minket meglepetés,
ha az előbbi példa kapcsán a szomszédnak okozott kárt saját magunk kellene, hogy kifizessük. De hadd hozzak még egy példát: a felelősségből eredendő károk kapcsán nemcsak társasházakban, hanem családi házaknál is könnyen történhet olyan előre nem várt esemény, ami alapján, bár akaratunkon kívül, mégis másnak okozunk kárt. Gondoljunk csak arra, hogy éppen a saját házunk homlokzatán csináltunk valamit, ami kapcsán a létra, amivel dolgoztunk, nekitámasztott állapotában ott marad a kertben. Elmegyünk otthonról, majd közben az időjárás megváltozik, erős szél, vagy vihar jön, ami elmozdítja a létrát, ami átdől a szomszédba, ahol a kertben parkoló autó szélvédőjét betöri. Klasszikus felelősségi kár, amit egy „jól” megkötött lakásbiztosítás felelősségbiztosítási eleme meg is térítene a szomszédnak.
U.K.: Ma már egyre több kiegészítő biztosítás érhető el, például az egyre népszerűbb zöld technológiákra is van már lehetőség biztosítást kötni.
Ha a házra az elmúlt egy-két évben került napelem, fontos rákérdezni, hogy a biztosítás fedezi-e ezt, vagy szükséges-e külön kiegészítő.
Egy gyors online kalkuláció nem mindig fedi le az összes veszélyt, ezért érdemes szakértői segítséget kérni, hogy ne hagyjunk ki olyan kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek nem szerepelnek az alapbiztosításban. Ez még akkor is így van, ha a biztosítás díja, esetleg több lenne, mint amit jelenleg fizet az ügyfél.
Lehet, hogy ár-érték arányában elenyészően fizet többet majd az ügyfél (pár ezer forinttal évente), de amit a biztosítással összegszerűen lefed, az sokkal több szolgáltatással és/vagy kiegészítő elemmel rendelkezik, ami bőven megéri a pár ezer forintos díjnövekményt. Fontos, hogy maga a lakáskampány nem feltétlenül arról szól, hogy legyen kedvezőbb a biztosítás díja, hanem arról, hogy
az a szerződés, amivel az ingatlantulajdonosok rendelkeznek, lefedje azokat a veszélyeket, amelyek esetleges bekövetkeztekor jogosan várhatják, hogy fizessen a biztosító.
Amíg nincs káresemény, sokan elégedettek a biztosításukkal, de amikor bekövetkezik a baj, sokan csalódnak, hogy a biztosító mennyit térít meg belőle. Mire érdemes odafigyelni a szerződéskötésnél, hogy elkerüljük ezt a meglepetést?
K.Z.: Több tízezer biztosítást kötnek online felületeken, de emellett a biztosítók értékesítési hálózatán keresztül is sokan választanak biztosítást, főleg a függő ügynökök és az ezres nagyságrendű értékesítési kollégák segítségével. A bankfiókokban is gyakran találkozhatunk lakásbiztosítással, mint jelzálog mellé kínált kiegészítő, de egyben kötelező termékként. Azt tartanám ideálisnak, hogy
ha valaki online köt biztosítást, akkor (is) legyen lehetősége egy hibrid megoldás segítségével közvetlenül kapcsolatba lépni a biztosítóval vagy a közvetítővel, akár chat-en, akár élőszóban,
hogy gyorsan választ kapjon az esetlegesen felmerülő kérdéseire. Érdemes tudatosan keresni az ilyen lehetőségeket, hogy teljeskörű segítséget kapjunk, hiszen egy lakásbiztosítás szerződéses feltételei akár 80-100 oldalasak is lehetnek, amit viszonylag kevesen olvasnak át. Ezért a mostani kampányban még nagyobb hangsúlyt fektetünk az ügyfelek edukálására, és kedvezményekkel is készülünk.
U.K.: Míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén nagyrészt az ár alapján dől el, hogy melyik biztosítót választjuk, addig a lakásbiztosításnál sokkal fontosabbak a részletek: milyen szolgáltatásokat tartalmaz, milyen összegű újjáépítési költséggel, és hogy az adott biztosítás minden szükséges kártípust fedez-e. Bár a lakásbiztosítás kötése nem bonyolultabb, de több mindent kell átgondolni ahhoz, hogy valóban a legjobb védelmet nyújtsa az ingatlan számára.
Még nem beszéltünk az ingóságok biztosításáról, pedig évről évre jelentős különbségek lehetnek ebben is, például, ha vásároltunk egy drága tévét vagy egy festményt. Társasházak esetében fontos megemlíteni, hogy bár a háznak lehet biztosítása, az nem mindig terjed ki az ingóságokra. Ezért érdemes kiegészítő biztosítást kötni, még akkor is, ha a társasház rendelkezik biztosítással.
Egyre több bérlő él ráadásul a lakásokban, és gyakran nem tisztázott, hogy milyen biztosítással rendelkezik a lakás.
A bérlőnek is fontos, hogy tisztában legyen a biztosítás feltételeivel, különösen, ha nagy értékű tárgyakat visz be a lakásba. Így elkerülhetők a későbbi viták, és biztos lehet benne, hogy a bérbeadó vagy a társasház biztosítása megfelelő fedezetet nyújt a károkra, legyen szó betörésről vagy beázásról.
A lakásbiztosítások esetében számos olyan apró, de annál fontosabb részletre kell figyelni, amelyek elsőre talán nem tűnnek lényegesnek, de a biztosító szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Milyen tényezők tartozhatnak ebbe a kategóriába?
K.Z.: Nézzünk ismét egy példát, ami kapcsán gondoljunk végig, hogy mi a fontosabb? Rácsot tetetni egy ingatlan nyílászárójára, mert ha nyitva van az ablak, akkor könnyen bemászhatnak és lophatnak el bármit, vagy kötelezni a szerződőt arra, hogy vasrácsot tegyen fel, mert különben nem fizet a biztosító, hiszen könnyedén beugorhatnak az ablakon? Nyilván, ha az lenne a cél, hogy ne lopják el azokat a tárgyakat, amiket szeretek és védek, akkor a rács a válasz. De mi van akkor, ha tűz keletkezik az ingatlanban és az elsődleges menekülési útvonalat, vagyis az ablakot zárom el egy ráccsal, ami végett esetleg benn ég az ügyfelünk, mert a rácson nem tud kijönni? Mi a fontosabb, pár ellopott tárgy kifizetése a biztosító által (amit természetesen lehet akár szerződésileg korlátozni), vagy egy emberélet? Nem kérdés!
U.K.: Ez a példa azért fontos, mert azt mutatja, hogy a biztosítók gondolkodásmódja már sokkal humánusabb, nem csak addig értékelik az ügyfeleket, amíg befizetik a biztosítási díjat. Ma már az a lényeg, hogy amit az ügyfél fizet, az olyan biztosítás-e, amire tényleg szüksége van. Ha igen, akkor nem lesznek meglepetések, ha nem, akkor viszont lehetnek.
A kampány célja, hogy a legfontosabb vagyontárgyunkat védjük a lehető legjobban évről évre. Ha úgy érezzük, hogy minden rendben van, akkor is érdemes minden évben 1-2 percet foglalkozni vele. Az biztos, hogy évről-évre emlékeztetnek minket arra, hogy akár csak pár percet, akár több időt is szánjunk erre. Az említett példák alapján mindenki beláthatja, hogy ez megéri.
Fotók: Berecz Valter, Kaiser Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a MBH Bank támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
