Mekkora hatással lesz a Műegyetem radikális átalakítása és modellváltása a hazai építő- és egyéb műszaki iparágak és a felsőoktatás kapcsolatára? Ez az évek óta várt hatékonyságnövekedés és szemléletváltás alapja? Erről szólt a BME új rektorának, Dr. Charaf Hassan előadása a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation konferencián. A rektor kiemelte, hogy a BME 243 éves múltra tekint vissza, és jelenleg 61 milliárd forintos költségvetéssel működik. Az egyetem víziója, hogy 7 év múlva, a 250 éves jubileumára az első 100 legjobb műszaki egyetem közé kerüljön a nemzetközi rangsorokban.
Hangsúlyozta a versenyképesség és a hatékonyság fontosságát a mérnökképzésben. A felsőoktatás nem minden esetben fogékonya változásokra – ezt az alapvetést szeretnék a BME-n megcáfolni. A humán tőkére szeretnének a jövőben fókuszálni, mert ebben van az igazi érték.
Kiemelte, hogy az egyetem megerősíti a karok közötti együttműködést, egy BME van, és ez a BME megszeretné erősíteni a gazdasági szereplőkkel való együttműködést.
Az akadémiai világ és az ipar különállása már a múlté, csak erős kohézióval lehet sikeresen működni. Célunk, hogy az egyetemre behozzuk az ipart,
ennek érdekében egyszerűsítjük az egyetem és a vállalatok közötti kapcsolatfelvételt. Az együttműködés lehetséges formái között nemcsak a szakmai gyakorlat, a projekttárgyak és a diplomamunkák ipari környezetben történő elkészítése szerepel, hanem új lehetőségekben is látjuk az együttműködést" - mondta el Dr. Charaf Hassan. A tervek szerint, ennek érdekében létrehoznak egy Ipari Tanácsadó Testületet, illetve új menedzsment szemléletet alkalmaznak, vízió-vezérelt megközelítéssel, valamint erősítik a BME brandet.
Az egyetem rugalmasabban kezeli a tananyag frissítését. A rektor szerint a specializációs és választható tárgyakat könnyebben lehet az ipar igényeihez igazítani. Előadásában elmondta azt is, hogy
a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a csapatmunkára, a kommunikációs készségekre és az üzleti érzék fejlesztésére a mérnökképzésben.
Ennek érdekében több projektalapú oktatást és a képzésbe ipari szakemberek bevonását tervezik.
Kell az új generáció és a hatékony edukáció!
Az építőipar és a felsőoktatás egymáshoz való közeledéséről szólt a konferencia záró panelbeszélgetése. Naderi Zsuzsanna, ügyvezető, Edupark Nonprofit Kft., a beszélgetés moderátora arról kérdezte a résztvevőket, hogy mit gondolnak a piaci szereplők az oktatási intézményekkel való együttműködésről, mi kell az egyetem és a piac közötti együttműködés elindításához, hogyan térülhet meg ez az együttműködés.
Tóth Attila, elnök, CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. elmondta, hogy az építőiparban az új kihívásoknak való megfeleléshez, a hatékonyságnöveléséhez elengedhetetlen az oktatási intézményekkel, a tudást biztosító forrásokkal való együttműködés. Elképesztő mértékű tudás áll rendelkezésre a BME-n, ennek a tudásnak meg kell jelennie az iparágunkban.
"5 évvel ezelőtt, amikor megjelent nálunk egy fiatal, azt láttuk, hogy még legalább 3 évig képeznünk kell, hogy a számunkra szükséges tudással rendelkezzen. Ekkor jöttünk rá, hogy már korábban, az egyetemen kell elkezdeni a piaci környezetre való képzést, például egy nyári egyetem keretében." - mondta el az elnök. A diákok az egyetemről kikerülve általában nem tudják, hogy mit csinál egy projektmenedzser, mik a munkafolyamatok, kik vesznek részt egy beruházásban.
Pfemeter Ákos, Nemetschek termékekért felelős sales alelnök, Graphisoft SE szerint a teljes építőipari értékláncnak szerves része az oktatás. "A Graphisoftnál hosszú idők óta egy hosszú távú befektetési lehetőségként tekintünk az oktatásra. Stratégiai érdekünk, hogy képzett szakemberek kerüljenek az iparba." - mondta el az alelnök.
A BIM az egész építőipari szakma átállásáról szól, amikor mi az oktatásról gondolkodunk, akkor munkamódszer, munkafolyamat oktatásban hiszünk." - mondta el Pfemter Ákos, majd hozzátette, hogy az persze egy jótékony mellékhatás, hogy a saját szoftveres környezetükben mutatják ezt be, de a céljuk, hogy együttműködjenek a szereplők.
Dr. Charaf Hassan, rektor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elmondta, hogy az egyik leggyorsabb megtérülés, ami az oktatási intézmények és a piac közötti együttműködésből származhat, az az, hogy ha a fiatalok ismerik az adott vállalatot, akkor az utánpótlást könnyebben meg tudják szerezni. Másrészt, ha olyan tudással rendelkeznek, amire a vállalatoknak szüksége van, akkor gyorsabban bevethető szakértők lesznek a pályakezdők is. A képzésünk úgy tud jobb lenni, hogy gyakorlati tapasztalatot adunk a hallgatóknak, amit a piactól, az ipartól tudnak megszerezni. A mérnöki képzésekből gyakran hiányzik az, hogy a hallgatók átlássák a munkafolyamatokat. A feladatunk, hogy ennek mentén új lendületet adjuk az egyetem számára. Hosszabb távon az egész ágazat számára előnyöket hozhat az együttműködés.
A BME-n szeretnénk, ha mérnökeink nyitottabbak lennének a piac irányába.
- mondta el a rektor, majd hozzátette, hogy ahhoz, hogy a változásra nyitott embereket képezhessenek, szükség van rá, hogy a diákok tisztában legyenek azokkal a problémákkal, amivel szembesülniük kell majd a munkafolyamatok során. Ezen tudás átadása természetesen az oktatókon is múlik. Nemcsak az elméletre, de a gyakorlatra is fel kell készíteni a diákokat, az eredményeiket konkrét megoldásokba kell implementálni.
A BME-nek van egy gazdaságserkentő szerepe, ezt a szerepet be kell töltenünk!
- emelte ki a rektor.
Végül a résztvevők kiemeltek egy-egy olyan ügyet, amit kiemelt fontosságúnak tartanak. Tóth Attila, a kohéziót említette, Pfemeter Ákos a transzparenciát, Dr. Charaf Hassan a nyitottságot és az új generáció megismerését.
Címlapkép forrása: Portfolio
