Ha most költözne az irodája, milyen irodaházba költözne? – tette fel a közönségnek a kérdést Bősze Szilvia, fenntarthatósági tanácsadó, EU környezet- és klímapolitikai szakértő, ESG tanácsadó, Freelancer. A közönségben ülők többsége egyértelműen az A kategóriát választaná, jóllehet miután ez egy addicionális tényezőként jelenik meg a piacon, ennek a legnagyobb a károsanyag-kibocsátása, hiába kedvezőbb az üzemeltetése. De mik a személyes preferenciák? Mennyire erősödik az igény a fenntartható irodák felé?
A Market már 3,5 éve menedzsment és marketing szintjén is foglalkozik a fenntarthatósággal és sokszor már a bérlők is különböző minősítéseket várnak el, ami a fejlesztőt és a kivitelezőt is meghatározza. Sokszor egyszerűbb egy zöldmezős épületet felhúzni, mint egy régi épületet lebontani, amiben a szabályozásoknak is szerepe van. Az alapanyag, a beszállítói láncok lerövidítése és az építés folyamatában tudunk a fenntarthatóságért tenni, de a különböző szereplők összefogása nélkül ez nem fog menni – mondta el Báthory Balázs, vezérigazgató-helyettes, innováció és stratégiai fejlesztések, Market Építő Zrt.
Az ingatlanpiac paradox helyzetben van, mert mindenki a profitra törekszik, a fenntarthatóság viszont ezzel szembe megy. Akkor fognak ezzel a gazdasági szereplők komolyan foglalkozni, ha ehhez szabályozási szinten is megfelelő útmutatót kapnak. A fenntarthatóság alapja, hogy tudjuk mérni a kibocsátást, és a bérlőket is edukáljuk ehhez. Meg kell határozni a célokat és a szabályozásokat és ezt a saját portfóliónkhoz igazítani, hogy elindulhassunk a fenntarthatóság útján – emelte ki Gereben Mátyás MRICS, országmenedzser, CPI Hungary.
Az új, Magyar Építészetről Szóló Törvényt nemrég tárgyaltra a kormány, hetek kérdése és a normaszöveg társadalmasítása is megkezdődik. Ez tulajdonképpen egy értékvédő, minőségpárti zöld törvény, ami az épített környezet védelméért és az építészeti minőség emeléséért jön létre. A minisztérium a törvény normaszövegét a nyilvánosság elé tárva, több mint 5000 kommentet beépítve alkotta meg - hangsúlyozta Perényi Lóránt, építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium.
![Portfolio_gyors-53](https://pcdn.hu/articles/images-xs/p/o/r/portfolio-gyors-53-626877.jpg)
Fogalmunk sincs arról, hogy egy új építésű épületnek mekkora karbonlábnyoma van. Ezek után hogyan beszélhetünk arról, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni a világot?
Először a saját tevékenységünket kellene felülvizsgálni. Az elmúlt 20 évben nem megfelelő, rossz épületeket építettünk, mert hiányzik a tudás ahhoz, hogy jó épületeket tudjunk építeni. A tervezők nagy része nem érti a folyamatot, mert nincs jelen az ilyen fórumokon.
Az üzemeltetőket is már rég be kellett volna vonni a tervezésbe.
Mi nem akarunk részt venni a green washing-ban, nem vállalunk BREEAM very good alatti épületeket – hangsúlyozta Dr. Reith András PhD, tudományos főmunkatárs – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, CEO – ABUD Advanced Building & Urban Design.
A bérlők körében jelenleg még kisebb az odafigyelés a fenntarthatóságra. A szabályozások mellett a társadalmi hozzáállás is fontos, hogy az egyénben is felmerüljön az igény a fenntarthatóság iránt, és ne csak a gazdasági tényezők motiválják őket. A cégeket most a rövidtávú célok és haszonszerzés motiválja. A fenntarthatóságra való tényleges odafigyelés akkor fog megtörténni, ha lesz egy generációváltás, mert az X generáció nagy része nem veszi komolyan a klímaváltozást. A látható változásokhoz még nagyjából 10 év szükséges – mondta el Szij Csaba, vezérigazgató-helyettes, B+N Referencia Zrt.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio