Az ingatlanfejlesztő az, aki összeköti a város életét meghatározó beruházások szereplőit. Nem lehet sikeres ingatlanfejlesztő, aki nem tud együttműködni és nem tud jó kompromisszumokat kötni – mondta el bevezető előadásában Dr. Takács Ernő, vezérigazgató-helyettes, szállodák, kiskereskedelmi projektek, WING. A szakértő szerint a sok globális kihívás mellett vannak kimondottan a Balaton régióra jellemző lokális kihívások. Ahhoz, hogy megfelelő válaszokat adhassunk ezekre, definiálni kell a Balaton szerepét. Az újragondolásba kiket kell bevonni? Mi legyen a módszer? Számos kérdés van, amin el kell kezdeni gondolkodni, hogy az első lépést követhesse a többi.
Építészeti stratégiák és kihívások a Balaton régióban
A Balaton egy összetett társadalmi tér, amiben az építészetnek kiemelt szerepe van. Az alapprobléma, hogy az urbanizációs kérdések a tópartra fókuszáltak, a tópart beépítése egy nagyon erős társadalmi kontrasztot eredményezett az őslakosság és a nyaralótulajdonosok között, miközben a tópartnak nincs érdemi érdekképviselete. A Balatonnál a két világháború között beindult egy nagyon erős fejlesztés, ami elsősorban a középosztály felől indult és megkezdődött a tópart fejlesztése. Ekkor jött létre a Balatoni Intézőbizottság, ami a parcellázásokat és a tervezett beépítéseket is felülvizsgálhatta. Itt viszont még kisebb volumenű beruházások zajlottak, mint a 60-as 70-es években. A 60-as évek egy erősen centralizált rendszert jelentett a Balaton fejlődése szempontjából, egy fentről lefelé történő fejlesztést. A Balatoni Központi Fejlesztési Program 1969-ben, ez az építészeti szempontokat kevésbé vette figyelembe, a jövőben azonban érdemes Svájcot figyelni, valamint a stuttgarti régiót, ami szintén nagyon izgalmas tájátalakításon megy keresztül, megőrizve a tájértékeket - emelte ki Wettstein Domonkos, egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes, BME Urbanisztika Tanszék.
Mivé kéne válnia a Balaton régiónak?
Nincs olyan, hogy „a lehetőség”, nincs egyetlen jó ötlet. Nagyon sok lehetőségből épülhet fel valami átfogó struktúra. Az ötlet a jó stratégia ellensége. Nem az a cél, hogy sok ötlet legyen, hanem hogy mik azok, amik hatására elindul a megvalósítás. Az egyes gondolatok megvalósíthatóságának módjáról kell inkább gondolkodni. Nagyon sok kipróbált tudás áll rendelkezésre a különböző szakterületeken, nemcsak az önkormányzatoknál, hanem a helyi lakosságnál is. Ez viszont csak akkor működik, ha megfelelő koordináció mellett tényleges eszmecserék mennek végbe, vagyis megvan az áramláshoz szükséges megfelelő csatorna - hangsúlyozta Z. Karvalics László, az MTA doktora, vezető kutató, IASK, Kőszeg.
Központi/hierarchikus/hatósági vs. Decentralizált/lokális – Ez a kettő folyamatos ellentmondásban van egymással. Akár a szennyvíztisztítás, akár az erdőgazdálkodás területén, a bürokratikus hatásmechanizmusok folyamatosan válnak alkalmatlanná, így a jövőt a regionális, szubregionális szintek erősödése jelenti. Mindenhol az ökoszisztémával és a kultúrtájjal kell kezdeni. A víz a kiindulópont, akár egy forrás, akár egy patakmeder esetén. Erre épülhet csak az utak és más természeti adottságokra épülő infrastrukturális attrakciók tervezése. A térség lepusztuló ingatlanjainak újrahasznosításában hatalmas lehetőségek vannak. Csak és kizárólag egy finomszövetű hálóban érdemes gondolkodni, ahol a helyi szereplők is pontosan tudják, hogy az egyes fejlesztések hogyan kapcsolódnak a nagy vízióhoz - tette hozzá.
A Balaton fejlesztésének jövője
A Balaton gazdasági térség jelenjéről és jövőjéről, a fenntartható, fejlődőképes, valamint jövedelmező Balatonról szólt a Gauder Péter, építész; generalista-urbanista, ENSZ Emberi Települések Bizottsága városmenedzsment tanácsadója által vezetett kerekasztal-beszélgetés. Az egész régiót a klímaváltozás és a vízgazdálkodás fogja meghatározni, így új stratégiák mentén kell a tervezni - hangzott el a beszélgetés során, amelyben részt vett Fülöp Bence, ügyvezető, Trinity Enviro, Alkalmazott Víztudományi Intézet, Révi Zsolt Tamás, Építész, urbanista, ügyvivő-szakértő, Széchenyi István Egyetem - Globalizációs Kompetencia Központ, Semsei Sándor, Tulajdonos/ügyvezető, Sassetta 26 Kft., valamint Tatár Tibor MRICS, ügyvezető igazgató, Calyx Investment.
A Balatont újra kell tervezni, az új stratégiák kialakítása során viszont tisztázni kell, hogy kinek a céljai mentén valósuljanak meg a fejlesztések, ki mondja meg, hogy milyen változások menjenek végbe. A fejlesztőknek kiszámítható fejlesztési térséggé akkor válhat a Balaton, ha tisztázódik a cél, és kooperáció is megvalósul. Ami nehézség, hogy számos érdek feszül egymásnak, egy központi irányítóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt fel lehessen oldani.
Mi az irány? - Tervek és koncepciók
Önálló egységként tekintsük-e a Balaton régiót? Nyitottságra és folyamatos párbeszédre van szükség a megfelelő tervezéshez. Ezek mellett fontos egy keretrendszer meghatározása és a problémák azonosítása, ami kiszámíthatóvá teszi a fejlesztési irányokat.
Nem vitás, hogy a Balaton mindenkié, de ez az a gondolat, ami az állandó lakosság, a nyaralótulajdonosok és az ott nyaralók között gyakran feszültséget szít.
Másik gyakori mondat, hogy a Balaton megtelt. 2022-ben 2,8 millió vendég 8,8 millió vendégéjszakát töltött a Balatonnál és az építkezések száma is nagyon magas. Az épülő lakások 90 százaléka kimondottan a part menti zónában valósult meg. Mostanra egy törésponthoz értünk, ami miatt újra kell szabályozni a rendszert. Folyamatosan nőnek össze a települések, ami nem egy jó irány. Tavaly nyáron elkezdtük a Magyar Építészetről szóló törvényt, ami újra kívánja értelmezni a teljes építésügyet. A cél, hogy felejtsük el a túlszabályozottságot és a szakmát ruházzuk fel döntéshozatali képességekkel. A belterületi fejlesztéseket és a meglévő állomány megújítását részesítjük előnyben,
külterületből belterületbe vonni új területet nem lehet a jövőben.
Ez az a vízió, ami mentén kormányzati szinten mehetünk.
Kell egy leegyszerűsített, de szigorú szabályozás, ami például nem engedi, hogy a présházakhoz tüzivíztározó néven hatalmas, medencés házak épüljenek.
Emellett fontos cél, hogy minél inkább körüljárható legyen a Balaton, így a vízparti telkek beépítettségével is foglalkozni kell a jövőben. Járási szintű főépítészeket fogunk előírni, efölött a megyei szintű főépítészek állnak, de a Balatonra egy külön balatoni főépítész és tervtanács létrehozására teszünk javaslatot - mondta el Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium.
A térségfejlesztés navigációs eszközei
A Balatonnak van egy jól lehatárolható területe, ami nem egyenlő a Balatoni Kiemelt Turisztikai Térséggel, amiben már Veszprém is benne van. Az a jó, ha a szereplők együtt mennek egy közös cél érdekében, de a közös problémák is összehozzák az embereket. 1994-ben létrehozták a Balaton Fejlesztési Tanácsot, mely kimondja, hogy a Balaton egy lakóhely, munkahely és a pihenés helye is egyben. Cél az élhető, arányos, emberi mértékű építkezések, de a fejlesztéspolitika egy társadalmi üzlet is. A terv végrehajtására támogatások és szabályozások lehetnek az ösztönzők. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja 2021-2027 egyik fontos kérdése a gazdaságfejlesztés, a településkép, tájkép védelme és a népesség megtartása – emelte ki dr. Molnár Gábor, ügyvezető igazgató, munkaszervezet vezető Balaton Fejlesztési Tanács, Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség.
Rajtunk múlik a Tó jövője!
Tüske Ferenc Zoltán, tulajdonos-vezető, GoConcept a Balaton jövőjének meghatározó szereplőivel és döntéshozóival beszélgetett, Gresó György, ingatlanfejlesztési szakértővel, Kajári Gyula, Pénzügyi, területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökével, Dr. Mátay Mónika, történésszel, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete kutatójával, Oláh Miklós, szociológussal, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kutatásvezetőjével.
A balatoni turizmusról, a fejlesztésekről sok szó esett már, de kevésbé beszéltünk eddig a tó körül élő emberekről, a csökkenő számukról, ami elöregedő lakossággal társul. Így turizmust fejleszteni sem lehet, ezért is fontos, hogy az itt élők környezetét fejlesszük, vonzóvá tegyük a fiatalok számára, akár felsőoktatási intézményekkel. Fontos az is, hogy minden balatoni településnek lehessen saját identitása, és a fejlesztések ezzel összhangban legyenek. A magántőke akkor fogja ezeket a településeket megtalálni, ha meglesz a tőkebiztonság és a hosszú távon kiszámítható jogszabályi környezet. A fejlesztések során arra is ügyelni kell, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, ahol az ideérkező vendégek ösztönözve vannak arra, hogy a régiót megismerjék, a fejlődését segítsék.
Balaton: Hol állunk?
Számos vita van ma az országban, ami a Balaton definiálása körül zajlik. Lakóhely? Üdülőhely? Egy nemzetgazdaságba illeszkedő fejlesztési térség? Esetleg egy természetvédelmi terület, amelynek meg kell őrizni az eredeti állapotát? A legfőbb cél, hogy induljon el egy párbeszéd a Balatonnal kapcsolatban – mondta el Dr. Navracsics Tibor, Magyarország Kormányának területfejlesztési minisztere.
1990 és 2021 között a belföldi vándorlási egyenleg a Győr-Veszprém-Budapest háromszögben és a nagyobb városok elővárosaiban, valamint a Balaton környékén volt pozitív. A közlekedésben szinte az egész ország le van fedve repülőterekkel, de a Balaton környékén kimondottan sok kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér található. 2015 és 2020 között a komplex járási fejlettség a támogatásoknak köszönhetően a hátrányosabb térségekben növekedett átlag felett, az Észak-Dunántúl járásai nem tartoztak ide. A 2021-2027 Területfejlesztési Programban viszont a Balaton kiemelt térségként jelenik meg. A lakásárakban is a Balaton az egyik legdrágább része az országnak, ami nehezíti az itt élő fiatalok életkezdési esélyeit. A Balaton térsége folyamatosan öregszik el, a fiatalok gyakran kényszerűségből hagyják el a térséget.
A Balaton számunkra egy ökológiai rendszer, egy vagyontárgy és egy lakóhely egyszerre, de összességében egy együttműködési kényszer, melynek kapcsán vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszítünk. A legfontosabb a társadalom számára, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek mindenki számára elviselhetők azért, hogy sikeres legyen a Balaton térsége és ezzel együtt az ország. Ebben segít most az Európa Kulturális fővárosa díj, amiben több mint 100 település vesz részt a Balaton környékét kiterjesztve a Bakony irányába. A cél, hogy elsősorban az itt élők számára és az ide látogatók számára is egy élhető környezet jöjjön létre – hangsúlyozta a miniszter.
Képek és címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
