Ambiciózus célokat látunk a 2050-es klímasemlegességre, amihez több tízezer milliárd forintnyi beruházás szükséges. Ezek ugyanakkor megtérülő kiadások, mivel ennek eredményeként csökkennek a klímakockázatok, a működési megtakarítások, valamint a gazdasági növekedést is erősítik. A zöld pénzügyeknek ebben kiemelt szerepe van. Az MNB többféle programot hirdetett meg a környezeti fenntarthatóság előmozdítása érdekében - mondta el Holczinger Norbert, az MNB, Fenntartható Pénzügyek Főosztály vezetője. Ezek közül egyik legfontosabb a Zöld Program, ami az alábbi célok elérését segíti:
- pénzügyi rendszer ellenállóképességének javítása
- környezeti kockázatok feltárása
- zöld finanszírozási környezet fejlesztése
- kapcsolatok, oktatás, kutatás fejlesztése
- hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése
- MNB saját működésének zöldítése
"Szeretnénk a hazai pénzügyi szektornak iránymutatást adni, hogy hogyan induljanak el ezen az úton, ebben a zöld ajánlás segít, melynek nyáron jelet meg a frissített verziója. A tőkekövetelmény-kedvezmény ösztönzőleg hat a finanszírozásra, ezt a zöld vállalati hitelek dominálják, elsősorban megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódva, de a zöld lakossági hitelek is fontos pillérét adják a rendszernek: 2022 júniusától a tőkekövetelmény-kedvezményt energetikai felújításra is igénybe lehet venni." - tette hozzá a szakértő.
Az energiafelhasználásunk ötödét a háztartási fűtés adja, de ezen lehetne javítani.
A hazai ingatlanállomány energetikai szempontból meglehetősen elavult, a lakásállomány kétharmada felújítsa szorul, vagyis DD-nél rosszabb minősítésű.
A hazai zöld tőkepiac egy év alatt megduplázódott, a legnagyobb szereplőjét a zöld állampapírok adják, de a nem állami szegmensben is látható a fejlődés: több zöld vállalatikötvény-kibocsátás is történt, év elején megjelentek a fenntartható tőkepiaci stratégiához kapcsolódó ajánlások, ez szintén a fejlődés irányába hat. Az EU-tól azonban lényegesen elmarad az ESG-arány a befektetési alapoknál, 1,55 vs. 8,75%, így itt még sok tér van a fejlődésre.
Az MNB továbbra is kiemelten foglalkozik a fenntarthatósággal, zajlik a programok finomhangolása, támogató ellenőrzések, tematikus stressztesztek, oktatás, kutatás – mondta el előadásában Holczinger Norbert.
Mit ér a profit, ha zöld?
A mostani szemléletünkön sürgősen változtatni kell, hiszen a klímaváltozás nemcsak a jövő kérdése, de a mindennapi életünk része. A részvényesek is kitüntetett figyelmet fordítanak az ESG-re, akiknek az ökoszisztéma mellett a társadalmi dimenziót is szem előtt kell tartaniuk.
Az elmúlt száz évben hatalmas gazdasági növekedés történt a világban, de ez a szén-dioxid-kibocsátásban is hatalmas növekedést jelentett.
- - emelte ki előadásában Feldmájer Benjámin, európai uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzser, Schneider Electric. Ha nem változtatunk, a század végére akár 6 Celsius fokkal is növekedhet az átlaghőmérséklet, ami a Föld egy jelentős részét lakhatatlanná teszi. A mostani energiaáremelkedés ráadásul az ellátásbiztonságot is veszélyezteti, miközben a fosszilis energia arányát is csökkenteni kellene, mert az nem fenntartható.
A vállalatoknak a zöld profit termelésére kell átállniuk, ahol a vállalkozó és a környezeti értékek kéz a kézben járnak, ezt hívjuk fenntartható működésnek.
- tette hozzá a szakértő. A jelenlegi energiarendszer felelős a szén-dioxid-kibocsátás több mint 80 százalékáért, strukturális változás nélkül azonban nem lehet változást várni a kibocsátásban sem. Az elmúlt 250 évben négy nagy technológiai forradalom zajlott le, ami közül három hatalmas kibocsátásnövekedéssel járt, most a negyedik lehet az első, ami a kibocsátást csökkenteni fogja.
"Az ebben élen járó cégek digitalizálnak, stratégiát alkotnak és dekarbonizálnak. A mintegy 100 országban, közel 130 ezer kollégával működő Schneider Electric-nél ebben segítjük a cégeket egyszerű, kézzelfogható és működő megoldásokkal, melyek segítenek a cégek kibocsátáscsökkentésében, ami a mostani energiaárak mellett nagyon gyors megtérülést eredményeznek" – mondta el előadásában Feldmájer Benjámin.
Fenntartható finanszírozás: hol tartunk most?
A fenntartható finanszírozás hatalmas növekedésen ment keresztül, 2020 és 2021 között duplázódott a különböző finanszírozási formák volumene. A fenntarthatósági kötvények ráadásul ennél is gyorsabban növekedtek, itt viszont nemcsak a cél a fontos, hanem a menet közbeni számszerűsítés is nagyobb hangsúlyt kap, visszajelzést adva a vállalatnak arról, hogy éppen hol tart a céljának sikeres elérésében.
Bár a szabályozás néha egy terhes dolog lehet, a „greenwashing” hátraszorításáért egyre jellemzőbb, hogy az önkéntes normák helyett kötelező szabályozások jelenjenek meg.
- emelte ki Dr. Hegedűs Levente, Counsel, bankjogi és tőkepiaci csoport, Kinstellar Budapest. "A fenntartható finanszírozásban a lendület nálunk is megvan, zöld állampapírok, zöld jelzáloglevelek, zöld kötvények – az NKP hatalmas lehetőséget teremtett abban, hogy a zöld kötvényt piacra tudják helyezni a vállalatok és a bankok. A befektetők is keresik ezeket a termékeket,
2021 végéig az NKP keretében 13 zöldkötvény-kibocsátás ment végbe, 718 milliárd forintnyi zöld kötvényt bocsátottak ki. Fontos azonban megtalálni azokat a célokat, melyek eléréséhez ez a forma szükséges.
"Bár sokat beszélünk zöld kötvényről, a zöld hitel legalább ennyire fontos. A fenntartható finanszírozás előnyei közé tartozik, hogy a környezetre gyakorolt pozitív hatások felértékelődnek, egyre több helyen elvárássá válnak. A fenntartható hitelekben az első negyedévben volt ugyan egy visszaesés, de ez a háborús helyzetnek is köszönhető, a fejlődési trend nem áll meg, aki nem készül fel, nem fog tudni hatékony finanszírozáshoz jutni, érdemes tehát felkészülni" – hívta fel a figyelmet Dr. Hegedűs Levente.
A konferenciáról szóló további beszámolóink:
Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
