Az elemzések többsége főként Budapest és a megyeszékhelyek kapcsán foglalkozik a lakásárak alakulásával, azonban az utóbbi másfél év trendjei alapján kíváncsiak voltunk arra, hogy hol tartunk most négyzetméterárakban az ország kisebb településein. Ennek megválaszolásához az OTP Jelzálogbankot hívtuk segítségül, akik a NAV 2021 Q1-Q3-as adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján osztották meg velünk azon települések átlagárát, ahol az említett időszakban legalább 50 tranzakció történt. Végül a listát kiegészítettük még néhány Balaton-parti településsel, ahol bár nem volt meg az 50 tranzakció, az átlagáraik miatt muszáj beszélni róluk.
Hosszú éveken át a budapesti kerületek kimagaslóan vezették az országos árrangsort, ami azt jelentette, hogy a legolcsóbb kerületek is drágábbak voltak a legdrágább megyeszékhelyeknél és a legdrágább kisvárosoknál is. Mára viszont ez változóban van, miután az élénk keresletnek köszönhetően egyre több település kezdi utolérni árakban is a fővárost.
A négy legdrágább megyeszékhelyen - Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Veszprém - például már magasabbak a lakásárak, mint a három legolcsóbb budapesti kerületben: XX., XXI. XXIII. Emellett pedig több kistelepülésünk is van, ahol már a budapesti átlagot is meghaladják a számok. Nem meglepő, hogy ezek mindegyike Balaton-parti település.
Íme az eredmények
Ahogy az ábrán látszik, van négy olyan balatoni település, ahol a megvalósult tranzakciók adatai alapján az átlagár magasabb volt mint Budapesten. A magasabb kereslet okozta áremelkedés ugyan részben magyarázhatja ezt, de fontos azt is megjegyezni, hogy a Balaton mellett arányaiban is több új építésű lakás cserél gazdát, ami felfelé húzza az átlagot.
A másik meglepő település Paks, ahol bár mindig is országos átlag felett voltak az árak, mostanra a legdrágább megyeszékhelyt is megelőzte. Noha itt a vizsgált 9 hónapban több mint 50 adásvétel történt, feltételezhetjük, hogy az atomerőműben dolgozók kiemelt vásárlóereje mellett itt is új építésű, vagy az átlagnál jobb állapotú lakások húzhatják felfelé az átlagárat.
A Dunántúlról Sopron és Tata átlag feletti négyzetméterárai sem meglepők, mindkettő a települési élhetőségi rangsorok előkelő helyein szerepel, előbbi ráadásul az Ausztriába ingázók számára is ideális választás, ami egyértelműen erősebb fizetőképes keresletet jelent.
A lista másik végén két olyan település áll, amik periférikus elhelyezkedésüknek és kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetüknek köszönhetően a rendszerváltást követően mindig is a legolcsóbbak közé tartoztak. Mind Komló, mind Ózd olcsóbb, mint a legolcsóbb megyeszékhelyünk, Salgótarján. Előbbiben 120 ezer, utóbbiban 90 ezer forint körül alakultak 2021-ben az átlagos négyzetméterárak. És bár ez kiugróan alacsonynak számít, a 2013-as értékekhez képest itt is elmondható az, hogy közel háromszorosára növekedtek az árak.
Végül van egy terület, ami bár nem szerepel a statisztikában, de szintén a budapestit közelítik az árak, ez pedig maga a főváros vonzáskörzete. Az évtized végén, a budapesti ingatlanárak sokéves meredek emelkedése után elindult, majd a koronavírus járvány által katalizált elvándorlást már a kilencvenes években is megelőzte egy kiköltözési hullám a fővárosból a környező térségbe.
„Az agglomeráció népszerűségét ugyan nemcsak piaci törvényszerűségek irányítják, de bizonyos ciklikusság itt is megfigyelhető. A fővároskörnyéki települések közül néhánynak a piaca már a kilencvenes évek közepén fellendült, miután a privatizáció során jó áron megvásárolt tanácsi lakásukat sokan nagy haszonnal értékesítették és vidéki házra cserélték azokat. A szuburbanizáció a kilencvenes évek végére, a kétezres évek elejére volt a legjellemzőbb, amikor az éppen elérhetővé váló állami támogatások is elősegítették a lakáshoz jutást. Ez a tendencia változott meg akkor, amikor egyrészt egyre nagyobb számú befektetési célú vásárlót kezdett vonzani a lakáspiac, emellett Budapesten megjelentek a nagyobb magyar és külföldi befektetők nagy ingatlanprojektjeikkel” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A szakértő szerint 2021. III. negyedévében a fővárosi agglomerációban is megfigyelhető volt az az országos tendencia, hogy elsősorban az olcsóbb területek drágultak nagyobb mértékben, és figyelemreméltó, hogy az agglomeráció legdrágább, nyugati szektorának átlagos négyzetméterára már meghaladta a fővárosi peremkerületekét és a pesti átmeneti kerületek árszínvonalához közelít.
DIVINUS DINGI TÁRSASHÁZ SIÓFOK
| 70 db lakás 54 – 75 m2 alapterület 78 – 167 M Ft | Átadás: 2023. jún |
Ajánlatot kérek | |
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
