Már itthon is elterjedtek a legújabb technológiák?
Sokak számára továbbra sem világos, hogy milyen területeken alkalmazhatók blockchain megoldások, számukra magyarázta el, a konferencia egy délelőtti panelbeszélgetése során, Benedek Péter, a Blockchain Competence Center vezetője, hol lehet hasznos ez a technológia. Elmondása szerint a blockchainnek ott van forradalmi szerepe, ahol egy tranzakciós folyamatba kerül bele bármi olyan, ami értéket képvisel. Ez az új technológia ugyanis jóval biztonságosabbá teszi, és jelentős részben automatizálja a teljes tranzakciós folyamatot. Az ingatlanpiacon a blockchain alkalmazása az ingatlantulajdon nyilvántartásánál kezdődik, a bérlői adatokkal folytatódik és egy ingatlanbefektetési tranzakciónál is szerepe lehet.Budaházy Szabolcs, az ARworks Kft. ügyvezető igazgatója a virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR) megoldások alkalmazásáról beszélt, melyekre egyre nagyobb igény mutatkozik már az ingatlanpiacon is. Bár aki nem próbálta még, az biztosan nem fogja megvásárolni ezeket a technológiákat és nincs mindig minden ponton jól azonosítható hasznuk, alkalmazásuk jelentősen gyorsíthat és megkönnyíthet számos folyamatot.Magyarországon Nyugat-Európával összehasonlítva olcsóbbak az informatikusok, így alacsony a belépési költség a VR-AR piacra. Ez azt jelenti, hogy már a kisebb cégek is egészen látványos eredményeket érhetnek el. A szakértő fontosnak tartotta hozzátenni, hogy felhasználóként nem lehet mélységében megérteni ezeket a technológiákat és teljes mértékben lépést tartani a folyamatos változásokkal.
A magyar piac lemaradását Korompai István, a Starschema Kft. adatvizualizációs szakértője abban látja, hogy az emberek még nincsenek felkészülve arra, hogy adatokkal foglalkozzanak. A kérdés az, hogy megvan-e az igény az adatfeldolgozásra és mennyire bíznak meg a döntéshozók az így kapott eredményekben, számításokban.
Bár a hétköznapi felhasználók számára egyelőre nem érhető el költséghatékonyan, a kiterjesztett valóság szemüvegek üzleti felhasználásában óriási potenciál van - tette hozzá Szabó Márk, a Microsoft HoloLens szakértője.
A beszélgetés során sok szó esett a munkaerőhiányról is. A jelenlévő szakértők úgy vélik, hogy a PropTech révén számos munkakör feleslegessé válhat és számos munkafolyamat hatékonyabban lesz majd végezhető. Pár éven belül a munkaerő egy bizonyos részét kiváltják majd a technológiai újítások - mondta el Hogya Dénes, a B+N Referencia Zrt. vezető fejlesztője.
Lézerszkennelés - ehhez kell értenie a jövő mérnökeinek
Dr. Lovas Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Karának egyetemi docense és oktatási dékánhelyettese a lézerszkennelés technológia fontosságáról és fejlődéséről tartott előadást a konferencián. Az új technológiáknál releváns kérdés, hogy milyen adatigényt és munkaerőt igényelnek. A jelenlegi környezetben, ahol a munkaerőhiány szinte minden területen kockázatot rejt magában, még inkább fontos, hogy egy innováció erre is megoldást jelentsen. A lézerszkennereket levegőben, vagy mozgó autón is tudják használni, így segítség lehet akár a nagyobb építkezéseknél.A légi szkennelés alapvetően drágább és ritkábban használt eszköz - kevesen is értenek hozzá - míg a jóval olcsóbb, jó minőségű kamerával felszerelt drónokkal már szintén készíthetőek 3D-s modellek. A földi lézerszkennelés egy másik típus, amely az épületek belső és külső részeinek leképezésével készít egy pontfelhőt, amelyek feldolgozásával nincs szükség tervrajzokra, a valós állapotot lehet látni. Egy nagyobb terem leképezése nem tart tovább 5-10 percnél, ami szintén hasznos lehet egy építkezésnél, ahol számít, hogy minél kevesebb ideig hátráltassák a munkafolyamatokat.
A lézerszkennelés során kapott leképzéssel, a terveken nem szereplő részletek (pl. vezetékek, villanykapcsolók, lámpák) térbeli helyzete is rögzítésre kerülhet. Az így kapott digitális leképezést használják fel a BIM (épületinformációs modellezés) során, vagyis az épületek minden fizikai és funkcionális jellemzőjéről információt kaphatnak a technológia használói - tette hozzá Dr. Lovas Tamás.
Szabvány, irányelv, vagy kézikönyv?
A következő előadás keretében Zagorácz Márk, BIM szakértő és a Lechner Tudásközpont igazgatói tanácsadója mutatta be az épületinformációs modellezési technológia irányelveit. A BIM alkalmazása Európában 2013-2015 között robbanásszerű növekedést mutatott a fejlett országokban, ugyanakkor a szabványok még kidolgozás alatt állnak, és szükség lenne olyan útmutatókra és irányelvekre, amelyek segítséget nyújtanak a BIM alkalmazásában. Egy ilyen kézikönyv megalkotására vállalakozott a Lechner Tudásközpont, az első kötet keretében rendszerezték az eddigi 20-25 felhasználási lehetőséget, illetve szeretnék mindenki számára érthetővé tenni, hogy a projektek egyes fázisaiban, milyen információkra van szükség a felhasználáshoz. Szintén az első kötet foglalja össze a BIM magyarországi lehetséges felhasználásait, de magyarázatot kaphat a kézikönyv olvasója akár arra is, hogy mit értünk 6D-s és 7D-s modell alatt.A második kötet keretében egy részletesebb műszaki leírást terveznek a szerzők, amiben a felmérési metódusok szerepelnek, kiegészítve például az AR és VR lehetőségekkel. A harmadik és negyedik kötetben az informatikai háttérről lesz szó és a kialakulóban lévő nemzetközi és magyarországi szabványok összefoglalásáról.
