- Az okos városoknak három generációját különíthetjük el, melyek jelenleg együtt vannak jelen. Az okos város 1.0 a technológiai cégek köré csoportosul, akik felismerték, hogy a városi közművek működtetése egy üres piac. Az okos város 2.0 olyan szolgáltatások csoportosítására épül, melyek fejlesztésénél az önkormányzatok váltak kezdeményezővé. Végezetül az okos város 3.0 középpontjában a közösségek állnak, a fókusz a városlakók igényein, mindennapjain, városirányításban betöltött szerepükön van.
- Korunkban folyamatosan adatokat kapunk és használunk fel, ezek minősége pedig meghatározza, hogy milyen kapcsolatunk tud kialakulni a várossal. Minden eddigi kornál több ismerettel rendelkezünk az adott helyről, ahol vagyunk, ráadásul könnyebben is elérhetők ezek az információk. (Ahhoz például, hogy megtudjuk, hogyan nézett ki korábban a környék, ahol élünk, nem kell elmenni a levéltárba, elég néhány internetes oldalt felkeresni). Nem csak a helybeli, vertikális ismereteink mélyülnek el minden pillanatban, hanem horizontálisan is egyre többet tudunk a világról, folyamatosan nyomon követhetjük a közösségi oldalakon, hogy máshol most épp mit történik.
- Az okos megoldások elterjedéséhez a felhasználok számára kulcsfontosságú, hogy működtet-e a város egy okos ökoszisztémát, amiben a vállalkozások sikeresek tudnak lenni. A jövőre nézve kulcskérdés, hogy a városok hozzáférhetőek legyenek: a láthatóságot és a hozzáférhetőséget meg kell teremteni a digitális szolgáltatásoknál is.
- Egy okos város egyben piaccá is válik (lásd közösségi gazdaság), azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a városlakó (állampolgár) nem azonos a felhasználóval, a társadalmi szerződés és a felhasználói szerződés pedig szintén sokban különböznek egymástól - zárta gondolatait Szemerey Samu.
Horváth Gergely, a Commsignia projektmenedzsere példaként az intelligens közlekedési lámpákba szerelt kommunikációs eszközöket hozta fel, melyek kapcsolódhatnak mentőautókhoz vagy épp tömegközlekedési járművekhez, ezáltal biztosítva azok gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedését. Ezek a pilot projektek azért is fontosak, mert sikerességük és megfelelő kiértékelésük után lehet tovább lépni a technológia nagyobb elterjedésének irányába.
Az ingatlanfejlesztők nem nagyon keresik a visszajelzést a felhasználóktól arra vonatkozóan, hogy mennyire elégedettek az elkészült épületekkel - mondta el Kigyóssy Örs, a HB Reavis fejlesztési és akvizíciós vezetője. Régóta érik egy szemléletválás, de eddig nem volt meg az üzleti érdek, szerencsére ez változóban van. A HB Reavis munkatársai például rendszeresen beköltöznek a saját fejlesztésükbe, így megismerik az épületek előnyeit és hátrányait, ezáltal pedig újabb javaslatokkal tudnak előállni a következő projektre vonatkozóan. A Váci Corner Offices esetében például a dolgozók elsősorban a beléptető kapuk és a forgóajtók mindennapos használatát tartják frusztrálónak - ezeket szerencsére ki lehet váltani okos megoldásokkal, ahogy arra az Agora Budapest projekt keretein belül sor kerül majd. Az irodafejlesztő azt is megfigyelte, hogy ha nem csak egy irodaházat, hanem városközpontokat hoznak létre, az javítja a dolgozók produktivitását és segíti a munkaerő megtartását.
Rab Judit, a Lechner Tudásközpont Települési Szolgáltatások osztályvezetője arra figyelmeztetett, hogy az okos technológiák rendelkezésre állása önmagában nem elég a sikerhez. Gyakran előfordul, hogy egy sikeres pilot projekt nagyban már nem tud jól működni, a jogszabályi környezet ráadásul gyakran nincs felkészülve arra, hogy bizonyos technológiákat alkalmazzunk.
Úgy véli, még mindig nagy hiányossága van az infrastruktúrának Magyarországon. Az új fejlesztések esetében fontosnak tartja, hogy ha még ha nem is lehet egyből a létező legújabb technológiát átvenni, a felelősök figyeljenek arra, hogy úgy építsék ki az infrastruktúrát, hogy később minél kisebb beruházással lehessen azt okosítani.
