Büszke vagyok arra, hogy az RICS Magyarország olyan szakmai munkát is végez, amely más országokban nem jellemző, így például a minden hónap első keddjén sorra kerülő RICS Tea & Talk, vagy a Green Talk események megszervezése - hangsúlyozta a szakember. Folytatódnak a Portfolio.hu-val közösen szervezett konferenciáink, amelyek elsődleges szakmai fórumnak számítanak Magyarországon, illetve a folyamatos nemzetközi terjeszkedést követően már a régióban is. A tavaly először megrendezésre kerülő bécsi CEE Property Forum után idén a délkelet-európai piacokra fókuszáló belgrádi SEE Property Forumot is útjára indítottuk - tette hozzá.
Az elnök a szervezet tavalyi eredményei között kiemelte az RICS Red Book (az RICS értékbecslési kódexe) hazai verziójának fejlesztését, illetve a szintén a Portfolio.hu-val együttműködésben összeállított RICS Hungary Sentiment Survey publikálását. Az RICS Global Commercial Property Monitor keretén belül idén már második alkalommal a magyar piacról is hiteles helyzetképet kaphatott a szakma és a szélesebb közönség - mondta el. Szintén fontos feladatként értékelte az IPMS munkacsoport tevékenységét, mely az ingatlanok mérésére vonatkozó szabványok egységesítését célozta meg, illetve a MAISZ-szal együttműködésben végzett munkát, amelynek célja a jelzáloghitelekre vonatkozó, Európai Uniós irányelveknek megfelelő törvényi szabályozás létrehozása. (EU Mortgage Credit Directive). A szervezetben idén új board állt fel, a jelenlegi tagok: Csikós Sarolta MRICS, Csoma András MRICS, Csuhay Borbála MRICS, Hermán Róbert MRICS, Hamish White MRICS, Winkler Edina MRICS - ismertette az elnök.
Az eseményen a Transparency International (TI) képviselői is előadást tartottak. Martin József Péter ügyvezető igazgató a szervezet nemzetközi szinten végzett felméréseiről és kutatásairól beszélt. A TI indexei sajnos Magyarországról nem festenek különösebben jó képet, sőt, egyes rangsorokban egészen elriasztó pontokat és helyezéseket értünk el. Megdöbbentő például, hogy a kormányzati politika átláthatósága tekintetében a 148 ország rangsorában a 132. helyre kerültünk.
A szervezet által publikált Corruption Perception Index (CPI) egy 0-100-ig terjedő skálán méri egy adott ország átláthatóságát, illetve a korrupció szintjét (minél magasabb az érték, annál kevésbé korrupt az ország). A kutatásban szereplő 177 ország 70%-a 50 pont alatti eredményt ért el, a világátlag 43 pont. A világ legkevésbé korrupt országai Dánia és Új-Zéland 91 ponttal, a lista végén pedig Afganisztán, Észak-Korea és Szomália kullog 8 ponttal. Magyarország 54 pontig jutott, ami azt jelzi, hogy a korrupció továbbra is nagy probléma nálunk. A 28 uniós tagállam rangsorában a 20. helyen, míg a régiós országok között a középmezőnyben, az 5. helyen végeztünk - összegezte a szakember.
A szakember kiemelte az átláthatóság és a versenyképesség közötti szoros összefüggést. A Transparency International CPI listájában és a World Economic Forum versenyképességi rangsorában (The Global Competitiveness Report) jelentős átfedések fedezhetőek fel, amely egyértelműen arra utal, hogy nagyon erős a kapcsolat a két tényező között. A jelenség a régiós országok esetében is érvényes: Lengyelország és Észtország mind az átláthatóság, mind a versenyképesség tekintetében a legjobban teljesít.
Rechnitzer Dóra, a Transparency International üzleti programok vezetője arról beszélt, hogy az átláthatóság az egyik elsőszámú tényező, amit a befektetők értékelnek. Nem véletlen, hogy a legdinamikusabban fejlődő országok - így pl. a BRIC országok - a közelmúltban számos korrupcióellenes törvényt hoztak a befektetők bizalmának erősítése érdekében. Ennek fényében a hazai ingatlanszektornak is elemi érdeke a közszféra átláthatóságának javítása. Az iparág számára fontos fejlemény, hogy David Green, a brit SFO (Serious Fraud Office) igazgatója 2013 októberében bejelentette, hogy a jövőben a szervezet egyik fő fókusza a közbeszerzések, valamint a gáz- és olajágazat mellett az építőipar lesz.