Nem épül semmi
Azt már talán hangoztatni is felesleges, hogy a hazai lakásépítési piac évek óta szenved ‒ csökken, zuhan, zsugorodik, mondjuk bárhogyan is. Történelmi mélypontok döntögetik egymást negyedévről negyedévre. A zuhanás ugyan megállt, de ennek is csak az az oka, hogy már szinte tényleg nincs hova tovább esniük a számoknak. Ne szépítsük! Ma Magyarországon megrázóan kevés lakás épül, vagy kap építési engedélyt. Míg 2004-ben közel 44 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, addig 2012-ben éppen hogy 10 ezer fölött volt ez a szám, idénre pedig jó, ha a tavalyi érték 70 százalékát eléri a piac. A KSH 2013 első féléves adataiból jól látható, hogy a megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma.
Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több ‒ 882 lakás ‒, az összes új lakás egyharmada épült. Az adat ugyan pozitív színben tünteti fel Budapestet, ám ha kitekintünk a jelenből, és megnézzük, hogy mire számíthatunk a jövőben, akkor megfordul a kép. Ugyanis míg a megyei jogú városokban nőni tudott az új építési engedélyek száma 2012-höz képest, addig a legnagyobb visszaesést éppen Budapest produkálta. 2013 első hat hónapjában nem több mint 567 lakásra! adtak ki új építési engedélyt, ami alig több mint a fele a megdöbbentően alacsony 2012-es, valamivel több, mint 1000 darabos adatnál. Ez pedig nem ad túl sok okot optimizmusra a jövőbeli építési számokat tekintve.
Az árak alakulása is a vásárlóknak kedvez
Az FHB Lakásárindex adatai szerint több mint négy éve csökkennek mérsékelten, de folyamatosan a magyarországi lakásárak. Az Index legfrissebb, 2013. első negyedévi adatai szerint a lakásárak mintegy 2 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, ami jelentős visszaesésnek számít. A még rosszabb hír, elsősorban azon befektetők számára, akik még a válság előtti 2-3 évben vásároltak be a hazai piacon, hogy a lakások reálértékének negatív alakulása már közel 7 éve folyamatos. Jelenleg bőven a 2000-es évek szintje alatt tart, vagyis aki nem szállt ki lakásbefektetéséből 2006-ig, annak azóta a befektetése folyamatos értékcsökkenését kell elszenvednie.
Budapest kerületeinek és városrészeinek aktuális átlagos négyzetméterárait megtalálhatja az Otthontérképen .
Ám öröm az ürömben, hogy azok számára, akik korábban nem szálltak be a lakóingatlanok piacára befektetőként, és nem ragadtak bent, valamint rendelkeznek megfelelő tőkével, most egyre kiválóbb pozíciók adódnak a csökkenő áraknak, a még mindig jelentős alkuknak és a stabil bérleti oldalnak köszönhetően. Továbbá jó hír az árak folyamatos csökkenése azok számára is, akik első lakásvásárlóként jelennek meg a piacon, és rendelkeznek biztos állással is. Az ő számukra egyre jobbak a lehetőségek, és a statisztikák jól kirajzolják, hogy egyre kevesebbet kell dolgozniuk egy átlagos árú lakás négyzetméterének megvásárlásáért. Vagyis manapság sokaknak kiváló lehetőség az, ami másoknak rémálom.
Az árak továbbra is a fővárosban a legmagasabbak, az átlagos négyzetméterárak jóval 200-250 ezer forint fölött alakulnak, míg az országos átlag az elmúlt 5-6 évben 150 ezer forint környékére csökkent. A legmagasabb árakkal vidéken, a nyugat-dunántúli régióban találkozhatunk, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kell fizetnünk a lakás négyzetméteréért. Budapesten az Otthontérkép adatai szerint a II., a XII., az I. és az V. kerületekben kell továbbra is legmagasabb négyzetméterárakat megfizetni, átlagosan 300 és 350 ezer forint/nm ár körül.
Ami segíthet
Mind rövid, mind közép-, mind pedig hosszú távon a korszerűsítések, a hitelezés élénkülése, az állami ösztönzők körüli kérdések végleges rendeződése, kiszámíthatósága, a válság óta szárnyaló és jól működő lakás-takarékpénztárak további élénkülése és az általuk képviselt előtakarékossági filozófiának mélyen a társadalomba ágyazódása, valamint külső tényezőként az ország makrogazdasági mutatóinak javulása. Az energetikai, műszaki és esztétikai felújítások már ma is jelentős szerepet játszanak a lakáspiacon, lásd a panelprogramba bekerült házakat és az azokban lévő lakások értékesíthetőségének előnyeit. A közel 1 éve tartó jelentős alapkamat-csökkentési folyamatnak köszönhetően az FHB már kedvező folyamatokról, konkrétan élénkülésről számolt be az idei évben a hitelezés tekintetében. Mindemellett a félszocpol továbbra is lebegtetett lehetősége nélkül is az elérhető támogatások ma jóval kedvezőbbek, mint az utóbbi években. Mindent összevetve legutóbb 2004-ben kínálkoztak ilyen arányú kedvezmények egy átlagos család átlagos lakásvásárlására, ám ez egyelőre még láthatóan mindig nem elég a padlóra küldött ágazat beindításához.
Mindegy, hogy befektetés, vagy költözés. Kattintson a képre a folyamatosan bővülő térképes keresőért.