A lakásárak és a keresetek alakulása között nagyon szoros a kapcsolat, ezért a fizetések növekedése nagymértékben hozzájárult a lakások drágulásához is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a nagyvárosi lakásárak az elmúlt 5-10 évben gyorsabban emelkedtek, mint a fizetések - derül ki az ingatlan.com saját adatain és a KSH kereseti statisztikáin alapuló elemzéséből.
Kiadta a KSH a legfrissebb lakásépítési számait, mely szerint 2024-ben 13 295 új lakás épült Magyarországon. Ez 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
Az Egyesült Államokban a lakásépítési szektor jelentős változások előtt áll, ami komoly hatással lehet a bérleti piacra és a lakásvásárlók helyzetére is. A szakértők szerint a következő években a bérleti díjak emelkedésére és a lakásárak növekedésére lehet számítani, ami kedvezőtlen fordulatot jelent a bérlők és a leendő lakásvásárlók számára - számolt be a Bloomberg.
Az Egyesült Államokban tavaly december óta a legalacsonyabb szintre csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a január 31-én záródott héten - közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán.
Az elmúlt hetekben többször is írtunk a lakásárindexek alakulásáról, a tényleges lakásárakról azonban kevesebb szó esett. Az alábbiakban a KSH legfrissebb jelentése alapján néztük meg, hogy településtípusok és Budapest kerületcsoportjai szerint hol, mennyibe kerül egy négyzetméternyi lakóingatlan. Emellett a lakáspiaci forgalom váltázását, és az új lakások árát is megvizsgáltuk.
Úgy tűnik, a korábban mértnél nagyobb ütemben drágultak tavaly a lakásárak: az MNB 3,5 százalékkal felfelé módosította a legutóbbi, 2024 második negyedéves lakásárindexét (melyek értéke 590-ről 611 pontra módosult), miközben kiadta a harmadik negyedévre vonatkozó számait is. Ez alapján minden településtípuson gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme.
Az elmúlt hetekben több, lakásvásárlás előtt álló olvasónk is a belvárosi lakáspiac rendkívüli élénküléséről számolt be, akik azt tapasztalják, hogy a lakások szinte napok alatt elkelnek, így nincs idejük átgondolni a vásárlást, mert a kinézett ingatlant eladják addigra. Ezt különösen a kisebb, egy-kétszobás lakások esetében tapasztalják, melynek hátterében a befektetői céllal vásárlók megnövekedett keresletét sejtik. Hogy ez a trend mennyire általános, és valóban ennyire erős keresleti piac alakult-e ki, arról a belvárosi irodák vezetőit kérdeztük, és azt is összegyűjtöttük, hogy alakul ennek fényében az áralku, és hogyan változott a kiadással elérhető hozamszint.
Kétszámjegyű, 14%-os drágulást mutat a panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten, amely így meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legkedveltebb lakótelepeken ennél is erősebb, átlagosan 19%-os áremelkedés zajlott a 2024-es évben. A millió feletti négyzetméteráron kínált fővárosi panelek aránya 3-ról 8%-ra emelkedett. A panelvásárlás mellett döntő vevők átlagosan 42,6 millió forintot fordítottak otthonteremtésre 2024-ben a Duna House szakértői szerint.
Egyetlen más EU-tagállamban sem emelkedtek akkora mértékben a lakásárak 2010 óta, mint Magyarországon és Észtországban. Átlagosan 230%-os volt nálunk a lakásdrágulás, a bérleti díjak pedig 108%-kal nőttek 14 év alatt.
Éves szinten gyorsult, a megelőző negyedévhez képest viszont szinte stagnáltak az országos lakásárak 2024 harmadik negyedévében a KSH legfrissebb, előzetes adatai alapján. A második és a harmadik negyedév értéke között minimális, 0,7 százalékos a különbség, az éves áremelkedés mértéke viszont 13,4 százalékra gyorsult. Ismét meg kell azonban jegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami a hónap végi frissítéskor még változhat.
Várhatóan 2025 sem lesz unalmas év a magyar lakáspiacon, hiszen egy sor tényező élénkítheti tovább a kínálatot és a keresletet. A szakemberek a forgalom további bővülésére és az árak emelkedésére számítanak idén is, az új intézkedések között szinte mindenki megtalálhatja a számára kedvezőt. Az OTP Ingatlanpont azt igyekezett összegyűjteni, hogy melyik program kinek lehet előnyös, mire számíthatnak az eladók, a vevők, a bérlők és a lakásfelújítók 2025-ben.
Az európai ingatlanpiac 2025-ben várhatóan jelentős fellendülést mutat majd, a befektetési aktivitás élénkülésével és a kulcsfontosságú szektorok növekedésének visszatérésével - írja a Cnbc.
Akár 30 százalék feletti volumenbővülés is elképzelhető 2025-ben a hazai lakáspiacon, miután mind az adásvételek számában, mind az árakban emelkedés várható. A lakáspiac kilábalása az előttünk álló évben is tovább folytatódhat, a javuló piaci körülmények mellett rengeteg olyan állami intézkedést jelentettek már be, amelyek a piac további bővülését támogatják. Milyen hatással lehetnek ezek a lakáspiacra nézve és hosszú távon is velünk maradhat a növekedés?
Nagy felfordulás jön idén a hiteleknél, a változásokat újévi cikkünkben foglaltuk össze. A többség számára azonban nem az új kedvezmények, hanem a piaci kamatozású lakáshitelek jelentik továbbra is az első számú finanszírozási lehetőséget. Nincs jó hírünk: a piaci kamatvárakozások alapján továbbra sincs nagy esélye a tömeges lakáshitel-kamatcsökkentésnek, erre várva nem éri meg elhalasztani a lakásvásárlást. Bemutatjuk, mit ajánlanak 2025 elején a bankok azoknak, akik mostanában terveznek belevágni a hitelfelvételbe.
Izgalmas év várható 2025-ben a magyar lakáspiacon. A várakozások szerint elsősorban a csökkenő állampapírhozamoknak köszönhetően erősödő befektetési érdeklődés övezi majd a szektort, így érdemes közelebbről is megnézni, hol, milyen típusú lakásba érheti meg befektetni a pénzünket. Vajon mely területek lehetnek a következő évek nagy lakáspiaci nyertesei? Az alábbiakban a korábbi évek tapasztalatai alapján ezeket gyűjtöttük össze.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében azt tekintettük át, hogy az OTP Jelzálogbank most megjelent lakóingatlan értéktérképe mit mutat hazai lakáspiac alakulásával kapcsolatban. Erről Futó Pétert a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét kérdeztük. A második részben arról volt szó, hogy mi vár Németországra azután, hogy Olaf Scholz elbukta a bizalmi szavazást így formálisan is megbukott a kormány. Ezt a témát Kiss Csabával a Portfolio Globál rovatának elemzőjével jártuk körbe.
A szakértők cáfolnak.
A kormány árrésstopot jelentett be a csalódást keltő inflációs adat után.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A tavalyinál pozitívabbak a várakozások.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
