Elnyomó. Disztópikus. Orwelli. Nagyjából ezekkel a jelzőkkel szokták illetni a Kínai Népköztársaság állami megfigyelő- és értékelő rendszerét, a társadalmi kreditrendszert. Miközben a Kínai Kommunista Párt embereket tilt el a tömegközlekedéstől, oktatástól, hitelfelvételtől alacsony kreditpontszámuk miatt, a Nyugat internetezői röhögnek az egészen és szabályos mémhadjárattal parodizálják ki a XXI. század talán legfélelmetesebb digitális disztópiáját.
A Kínában azonosított új fertőzöttek száma emelkedni fog a napokban és a járvány egyre több tartományba ér el - számol be a Bloomberg a vasárnapi hatósági tájékoztatás alapján.
Izrael tízmilliárd sékelt (közel ezer milliárd forintot) különít el a koronavírus-járvány esetleges következő hullámaira - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.
Tajvant többen emlegetik egyfajta puskaporos hordóként az Egyesült Államok és Kína viszonyában, főleg, ha figyelembe vesszük az utóbbi hetek katonai villongásait. A kínai vezetés régi álma, hogy egyesítse az anyaországgal a saját részének tekintett, de önálló kormányzattal rendelkező szigetet. Katonai képességeit tekintve azonban Kína csak mostanra ért el arra a szintre, hogy komolyan vehető lenne a részéről egy ilyen kísérlet. Valószínű azonban, hogy nem egy katonai megszállás lenne a legnehezebb a kínai vezetés számára, hanem az, ami utána következik. Az ebből fakadó következmények ugyanis meglepően sok téren hátráltatnák a kínai vezetést mást területeken, ambiciózus céljainak elérésében.
Különböző nemzetközi példák figyelmeztető jelként kellene szolgáljanak a járvány terjedése szempontjából. A közelgő tél és a hidegebb idő pedig nem sok jót vetít előre a fertőzésnek kitett lakosság számára. Azok az országok, amelyek túlságosan is a vakcinára építik védelmi stratégiájukat, várhatóan nagyobb veszteségekre kell felkészülniük.
Megválasztották a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökének Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Néppárt (EPP) elnökét a párton belüli tisztújító szavazás vasárnap ismertetett eredménye szerint.
Dél-Korea az utóbbi időben látványosan demonstrálja katonai és technológia erejét: szeptemberben tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát tesztelt, szerdán pedig első saját gyártmányú hordozórakétáját lőtte ki az űrbe. A héten Szöulban rendezték meg az ország történetének legnagyobb védelmi kiállítását, ahol mintegy félszáz ország színe előtt mutatkozott be a dél-koreai katonai és űrprogram. A távol-keleti állam egy vagyont invesztál űrkutatásba és fegyverkezésbe, melyek céljai között természetesen hangsúlyosan szerepel az ellenséges szomszéd, Észak-Korea elrettentése, de az ország hosszabb távon az Egyesült Államok katonai gyámkodásától is szabadulni szeretne. A végcél pedig a béke megteremtése a Koreai-félszigeten a déli ország vezetésével.
Kolumbiában elfogták Dairo Antonio Úsugát, a latin-amerikai ország Otoniel álnéven is ismert legkeresettebb kábítószerkereskedőjét, a Clan del Golfo bűnszervezet vezetőjét - közölte Iván Duque kolumbiai elnök szombaton.
Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelőtt az EU Bíróságának szerepe ügyében - közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.
Az orosz védelmi miniszter azzal vádolta meg szombaton a NATO-t, hogy a szövetség fokozatosan vonultatja fel az erőit az orosz határok közelében, és nem hajlandó egyenlő partnerként megvitatni Moszkvával az európai biztonság kérdését - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
Egy korábbi Facebook-alkalmazott által pénteken benyújtott bejelentő nyilatkozat szerint a Facebook a növekedést és a profitot tartja fontosabbnak, a gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás és a nyilvánosságot fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelem helyett - szerepel a The Washington Post cikkében, amit a 444.hu szúrt ki.
Rengeteg Facebook- és Twitter-felhasználót dühít a közösségi oldalak által alkalmazott cenzúra. Van, hogy egy teljesen ártalmatlan mémért, fotóért, esetleg egy kicsit csípősebb megjegyzésért hetekre tiltják a közösségi oldalak az embert, ami kifejezetten frusztráló tud lenni. Donald Trump elnök is így érez, akit azután radíroztak le az internetről, hogy beszédét követően támogatói megostromolták a Capitoliumot. Hiába lehet, hogy legalább a Facebook feloldja majd Trump tiltását, ezt nem várja meg az ex-elnök, helyette inkább új közösségi oldalt indít. Messze nem Trump az első befolyásos személy, aki a szólásszabadságot zászlajára tűzve új közösségi oldallal száll szembe a big techek cenzúrájával és nem is ő lesz az első, aki ezzel kudarcot fog vallani. A projekt végkimenetele borítékolható: elárasztják az új közösségi oldalt a dzsihadisták, a nácik és a pornó, az üzemeltetőknek pedig választaniuk kell: vagy elkezdenek ők is cenzúrázni, vagy elvesztik az összes „normális” felhasználójukat. Ha pedig van cenzúra és nincs szólásszabadság, akkor miért is ne használná az ember a Facebookot?
Joe Biden amerikai elnök Európa, Afrika, illetve az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságpolitikai kérdéseiről tárgyalt pénteken telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal - közölte a Fehér Ház.
Görögországba és Ciprusra utazik Ferenc pápa december első hetében - jelentette pénteken a Kathpress az egyházfő Télam argentin hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva, amelyben a pápa arra is utalt, elképzelhető, hogy Magyarországra is hamarosan ellátogat.
Jó és rossz hírek egyaránt érkeznek bőven a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan, legyen szó az oltásokról vagy más, a járvány elleni védekezési mechanizmusokról. Koronavírus híreink percről percre.
Az oltásellenes és a járvány elleni intézkedéseket ellenző propaganda megtette a hatását, nagy bajban vannak a volt szocialista országok – hívja fel a figyelmet Dobson Szabolcs legújabb Facebook-bejegyzésében.
Romániában látványosan megugrott az oltási hajlandóság, amióta az államfő újabb járványügyi korlátozásokat jelentett be az oltatlanok számára, és pénteken már rekordot döntött az egy nap alatt újonnan beoltottak száma.
Mélyreható párbeszédet sürgetett Lengyelországgal az európai uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a testület kétnapos csúcsértekezletét követően pénteken Brüsszelben. Charles Michel azt mondta, békés és megoldáskereső vita zajlott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.
Európa vezetőit egyre nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a globális chiphiány után újabb sokk lassíthatja a koronavírus-járványból történő gazdasági kilábalást: a kínai magnézium hiánya, amely olyan meghatározó iparágak fontos alapanyaga, mint az autó- és repülőgépgyártás, valamint az elektronikai ipar.
