Az ECDC kiadta friss térképét a koronavírus terjedéséről. Európa legnagyobb része vörösben van, Magyarország egy fokozattal kedvezőbb besorolásban. Ez még a delta hullám lecsengését mutatja.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden a Capitoliumban emlékezett meg az épület ostromának első évfordulójáról. Biden a 2021. január 6-i felkelést az amerikai demokrácia felszámolásának kísérleteként, Donald Trumpot pedig az amerikai demokráciára veszélyt jelentő személyként írta le. Sokak szerint ez volt az amerikai elnök eddigi egyik legszenvedélyesebb beszéde – számolt be a CNN.
Kerek egy év telt el azóta, hogy Donald Trump legradikálisabb hívei megostromolták a Capitoliumot. Az incidens következtében öt ember vesztette életét és jelentős anyagi kár keletkezett az amerikai törvényhozás épületében. A Capitolium ostroma a modern amerikai politika egyik legellentmondásosabb és legmeghatározóbb napja volt, máig igencsak vitatott a megítélése, hiszen van, aki szerint Trump puccsot kísérelt meg, míg mások szerint az egészet valójában a CIA és az Antifa szervezte. Sajnos még csak az sem mondható el, hogy az esemény után akár az amerikai társadalom megosztottsága, akár a politikai erőszakra való hajlandóság jelentősen csökkent volna, ezért sokan már előre félnek attól, hogy mit hoznak majd a 2024-es választások, illetve hogy "normálissá" válik az erőszak a jelentősebb politikai események körül.
Németországban gyártana elektromos autókat és buszokat a vietnami VinFast autóipari vállalat – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Amennyiben a beruházás megvalósul, a Berlin melletti Tesla-gyár után rövid időn belül ez lenne a második külföldi tulajdonú autóipari gyártóbázis Németországban.
Peking különleges megbízottat nevez ki az Afrika szarvának is nevezett térség ügyeire - jelentette be csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter kenyai látogatása során.
Az omikron variáns gyors terjedése miatt már májusra olyan magas átimmunizáltságot okozhat Magyarországon, hogy az ötödik hullám lehet az utolsó nagy hullám idehaza – mondta el a Portfolionak nyilatkozva Rusvai Miklós virológus. A szakember szerint mivel az omikron enyhébb megbetegedést okoz, mint a delta variáns, az ötödik hullám nem terheli majd le olyan mértékben az egészségügyi rendszert, mint az eddigi legsúlyosabb hullám, és nem is okoz majd olyan sok halálesetet. Elmondása szerint nem kizárt, hogy megjelenik és elterjed egy omikronnál súlyosabb variáns, de kicsi rá az esély, ezért összességében optimisták lehetünk. A szükséges korlátozásokról és a vakcinákról is kérdeztük a virológust.
Több mint 4400 ember, köztük legalább 205 gyermek veszett oda a tengeren 2021-ben, miközben megpróbálták elérni Spanyolországot. Ez több mint kétszerese az előző évi számnak, és a legtöbb az első, 2018-as számlálás óta - számolt be a Reuters.
Több nyugati ország azzal ostorozta Szíriát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy már nyolc éve nem hajlandó tisztázni a vegyi fegyverkezésével kapcsolatos kérdéseket - derül ki közép-európai idő szerint csütörtöki New York-i nyilatkozatokból.
Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.
Védelmi megállapodást kötött Japán és Ausztrália csütörtökön, hogy felvegyék a harcot Kína növekvő befolyásával az indiai- és csendes-óceáni térségben.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Hamarosan beszédet mond az amerikai kongresszus előtt Joe Biden elnök, melyben megvádolja Donald Trump ex-elnököt azzal, hogy egyedül az ő felelőssége a 2021. január 6-ai, a Capitoliumot ért támadás.
Békefenntartókat küld Kazahsztánba Oroszország és több volt szovjet állam, mivel egyre erőszakosabbá kezd válni az üzemanyagárak miatt kirobbant tüntetéshullám az országban.
Észak-Korea hiperszonikus rakétát indított útjára, amely célt talált – számolt be róla a KNCA állami hírügynökség. Ez a héten már a második rakétaindítása volt az országnak egy hónapokon keresztül tartó „rakétacsend” után.
A szerdai jelentés szerint Franciaországban 332 ezer feletti új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ami a valaha volt legmagasabb napi adat az országban. Közben a francia kórházak már a vészforgatókönyveket készítik elő, az ellátórendszerre nehezedő terhelés ugyanis egyre nagyobb.
Rendkívüli állapotot rendeltek el egész Kazahsztán területére szerdán az üzemanyagár-emelés miatt több napja tartó erőszakos tüntetések miatt - jelentette helyi televíziókra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét kérte - mint fogalmazott - az országát fenyegető "terrorveszély" ellen.
Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.
Németországban 2021-ben már a második egymást követő évben csökkent az új autók értékesítése. Tavaly az autóiparban használt chipek hiánya, egy évvel korábban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések okoztak komoly visszaesést az eladásokban.