Iránnak nincs szüksége az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerekre, a saját rendszerei sokkal jobbak – jelentette ki az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik magas rangú tisztviselője a Moscow Times szerint. Feltételezések szerint az iráni pálfordulás annak köszönhető, hogy az orosz rendszer elődjének számító Sz-300-asok szinte teljesen haszontalanok voltak Izrael F-35-ös lopakodó gépei ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én jóváhagyta az Oroszország nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A döntésre éppen azt követően került sor, hogy Washington engedélyezte az ukránok számára, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le bizonyos oroszországi célpontokra – közölte az orosz Gazeta.
Húsz interjún alapuló összefoglalót készített az Ukrajinszka Pravda, amely részletesen bemutatta, hogyan indult és miként alakult Ukrajna „normandiai partraszállása”, azaz a 2023 és 2024 között, mintegy 9 hónapon keresztül tartó "Krinkij-hadművelet" a Dnyeper bal partján, a herszoni régióban. A harcok végül az ukrán tengerészgyalogság vereségével és visszavonulásával értek véget.
Szergej Markov, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi tanácsadója szerint az Egyesült Államok közvetlenül belekeveredett az orosz-ukrán háborúba a vasárnapi nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó döntésével, ez pedig alapvetően változtathatja meg Moszkva hozzáállását – írja a Sky News.
A bezárt orosz konzulátus továbbra is működik Bulgária fekete-tengeri városában, Várnában, a bolgár Szocialista Párt irodájában – az ügyet a nemzetbiztonsági ügynökség elé terjesztették, vizsgálatot sürgetve az orosz befolyásolási kísérletek miatt.
Több orosz portál és Telegram-csatorna is beszámolt arról, hogy rakétacsapás történt a brjanszki területen található Karacsev közelében, a 67-es sorszámú lőszerraktár ellen. A feltételezések megoszlanak arról, hogy drón- vagy ATACMS/Storm Shadow segítségével hajtották végre a támadást.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolt arról, hogy Németországban a hadsereg elkezdett kidolgozni egy titkos dokumentumot, amelyben egy esetleges háborúra készítenék fel az országot. A stratégia átfogó tervet dolgozott ki egy nagyszabású hadműveletre.
Abháziában azt követően robbantak ki tüntetések, hogy a szakadár parlament elfogadott egy törvényt, amely elsősorban az oroszoknak kedvezett volna. A demonstráció elérte az egyik célját, a tartomány elnöke lemondott – írja a TASZSZ.
Az orosz hadiipar jelentős bővítésbe kezdett, különös tekintettel a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek gyártására. Műholdfelvételek tanúsága szerint öt telephelyen folynak fejlesztések, ami az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A bővítés célja feltehetően az Ukrajnában bevetett rakétaarzenál feltöltése és fejlesztése, valamint hosszabb távon a NATO-tagállamok elleni fenyegetés fokozása lehet - közölte egy sor titkos információra hivatkozva az International Institute for Strategic Studies (IISS).
Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – csaknem két évvel ezelőtt volt példa hasonlóra. A kancellárt még saját koalíciós partnere is bírálta, ahogy kritikát fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Ugyanakkor európai szempontból Donald Trump megválasztása után akár logikus lépésként is értelmezhetünk egy ilyen kapcsolatfelvételt, ahogy ez a német kormányfő indoklásában is megjelent. De miért éppen most került sor a hívásra, mit hozhat ez Scholznak és mit Putyinnak?
Az amerikai hadsereg kizárólagos használatára szánt fegyverek a mexikói drogbárók kezébe, ezért a mexikói kormány sürgős vizsgálatot kért az Egyesült Államoktól, hogy kiderüljön, miként kerültek a kartellekhez az eszközök.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.
Egy finn médiában megjelent jelentés szerint az egyik tenger alatti távközlési kábel meghibásodása megszakította Finnország és Németország közötti adatforgalmat. Hasonló incidens történt Litvánia és Svédország között is, erősítette meg a Telia műszaki igazgatója, Andrius Šemeškevičius.
A Hamász politikai irodájának Törökországba költözéséről szóló hírek heves diplomáciai reakciókat váltottak ki. Török és amerikai források egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a palesztin szervezet vezetőinek tartózkodási helyével kapcsolatban, miközben Katar bejelentette, hogy felfüggeszti közvetítői szerepét a gázai konfliktusban – számolt be a Reuters.
Svédország és Finnország kormányai hétfőn felhívásokat tettek közzé, hogy felkészítsék lakosaikat a lehetséges háborús helyzetekre. Svédország több mint 5 millió tájékoztató füzetet küld ki háztartásaiba, míg Finnország egy átfogó felkészülési weboldalt indított.
Olaf Scholz német kancellár múlt pénteki telefonhívása Vlagyimir Putyinnal komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Több európai vezető szerint a lépés gyengíti az EU egységes fellépését Oroszországgal szemben, és erősítheti Putyin pozícióját.
Videókat közölt Oroszország védelmi minisztériuma: a felvételekhez mellékelt közlemény szerint légvédelmi rakétarendszerük egy ukrán drónra mért csapást.
A lengyel választási bizottság hétfői döntése értelmében Lengyelország legnagyobb ellenzéki pártja, a keményvonalas jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) jelentős állami támogatástól esik el. A bizottság elutasította a párt 2023-as pénzügyi jelentését, ami komoly következményekkel járhat a PiS jövő évi elnökválasztási kampányára nézve.
Az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu hétfőn a parlamentben tartott beszédében részleteket árult el az Irán ellen múlt hónapban végrehajtott támadásról. A kormányfő szerint a katonai akció jelentősen károsította Irán védelmi és rakétagyártási képességeit, valamint érintette az ország nukleáris programját is.
Rejtélyes hiba lépett fel egy Németországot és Finnországot a Balti-tenger aljzatán összekötő kábelnél, emiatt akadoznak a kommunikációs szolgáltatások – írja a CNN a kábelt működtető Cinia finn állami vállalat közleménye alapján.
