Borzonghat Donald Trump: a saját számait is földbe döngölte a vámháborúval

A YouGov első, „felszabadulás napját” követő adatai szerint

Donald Trump elnöki teljesítményének megítélése az idén mért legalacsonyabb szintre esett vissza:

az amerikai felnőttek körülbelül 51%-a elutasítja azt, és csupán 43% nyilatkozott róla pozitívan, ami 8,3 százalékpontos nettó mutatót jelent.

Az előző héthez képest majdnem 5 pontot zsugorodott Trump megítélése, ami szoros összefüggésben állhat a híreket leuraló vámbejelentéssel.

Ez egyébként szinte tizedesjegyre pontosan megegyezik azzal az értékkel, amit Trump első ciklusának azonos időszakában, azaz 2017 áprilisában regisztrált a YouGov.

Összehasonlításképp, Joe Biden 2021 tavaszán még bőven „mézes heteit” töltötte, a korábbi demokrata elnök népszerűségi mutatója 8,7 százalékponttal a pozitív tartományban lavírozott ekkor – az ő népszerűsége a kelleténél kaotikusabbra sikerült afganisztáni kivonulás után kezdett mélyrepülésbe.

A Quinnipiac kutatása nem mutatott érdemi változást Trump teljesítményének megítélését illetően (41% pozitív, 53% negatív), de a HarrisX pollja szintén látványos zuhanást mért: a vámbejelentés után 11 ponttal esett vissza az elnök nettó megítélése. A kedvezően vélekedők aránya 52-ről 47-re csökkent, míg a Trumpot negatívan látók hányada 43-ról 49-re ugrott. A Reuters/Ipsos közben négy pontos esést mutatott. A RealClearPolling más forrásokat is figyelembe vevő összesítésében mindez azt jelenti, hogy a 47. amerikai elnök nettó megítélésének átlaga egy hét alatt -2,2-ről -3,2-re módosult (azaz, ha kivonjuk a Trumpot pozitív fényben látók arányát az őt elutasítókéból).

A fekete leves

A gazdaság terén azonban még ennél is jobban megrogyott a Trumpba vetett bizalom.

A YouGov szerint még sosem utasították el ekkora mértékben a republikánus zászlóvivő gazdaságpolitikáját, mint most: megközelítőleg 41%-51% arányban többen vannak azok, akik szerint Trump nem végez jó munkát, ami a nettó -10 pontot közelíti. Ez a megelőző héthez viszonyítva rendkívül meredek, 6 százalékpontos lejtőt jelent. A Reuters ennél is lesújtóbb számokat közölt, az ő adataik alapján 15 pontos űr tátong az elnök gazdaságpolitikát támogatók és elutasítók között (37%-52%).

A HarrisX szerint Trump vámbejelentései után 48%-ról 54%-ra nőtt azok aránya, akik szerint rossz irányba halad az amerikai gazdaság (azok hányada, akik úgy vélik, jó úton halad, 41%-ről 37%-ra csökkent). Emellett az amerikaiak kétharmada úgy nyilatkozott, hogy gyenge az amerikai gazdaság állapota – előző héten még csak 58%-nyian mondták ugyanezt.

Trump kereskedelempolitikája sem hagyta hidegen az embereket. Az amerikai választók csupán 39%-a helyesli, míg 55 százalékuk nem nézi jó szemmel Trump kereskedelemi intézkedéseit a Quinnipiac szerint (-16 százalékpont), miközben februárban még -7 pontos volt az elnök nettó megítélése e téren (42%-49%).

A Split-ticket közvélemény-kutatási blog szerzőjének, Adam Carlsonnak a gyűjtése jól szemlélteti, hogyan változott Trump alkalmasságának hosszabb távú megítélése bizonyos szakpolitikai területeken. Trump első hivatalban töltött napjához képest a bevándorláspolitikájáról alkotott nézetek kifejezetten derűsek maradtak, ám

abból, ahogy a gazdaságot és az infláció kezeli, rengetegen kiábrándultak mostanra:

a megélhetési kérdésekben a kezdeti kiegyenlített arányról -20 százalékpontra esett vissza a megítélése, míg a 8 pontos pozitív gazdaságpolitikai bizonyítványát -18 pontra módosították az amerikaiak.

Érdekes adalék, hogy miközben a Wall Street-en pánik lett úrrá, a legtöbb amerikait mégsem ez aggasztotta: a Quinnipac arra is rákérdezett, hogy a gazdasági problémák közül melyik a legégetőbb.

Csaknem felük (47%) az élelmiszerek és fogyasztási cikkek áremelkedését említette,

ezt követi a lakhatás vagy bérleti díjak növekedése (20%), és csak ezután jön a tőzsdei helyzet 17%-kal. Az álláskeresés vagy munkahelyek 6%-ot kaptak.

Baljós kilátások?

Az amerikai elnök elhíresült azon kijelentésével, hogy a vám a legeslegszebb szó, amit valaha szótáraztak. Ami konkrétan Trump április 2-i vámjait illeti, a Reuters/Ipsos alapján

a megkérdezettek mintegy 57%-a (köztük a republikánusok negyede) ellenzi Trump vámjait, melyeket egy méretes tábla segítségével ismertetett.

A „felszabadulás napi” lépéseket tízből négy amerikai helyeselte, felük pedig úgy véli, más országok hasznot húznak az Egyesült Államokból a nemzetközi kereskedelemben (52%). A válaszadók háromnegyede emellett úgy nyilatkozott, hogy az új vámoknak a rendszert kihasználó országokra kellene irányulniuk, nem pedig mindenkire (76%).

Összességében egyébként

az amerikaiak nagyjából fele állítja, hogy megéri elviselni a rövid távú gazdasági fájdalmat azért, hogy az USA hosszú távon erősebb legyen (49%)

– bár ez az érzület természetesen jóval elterjedtebb a republikánusok (81%) körében, mint a demokraták (23%) vagy a függetlenek (49%) esetén. A legtöbb amerikai arra számít, hogy az elektronikai eszközök, az autók, a mindennap vásárolt és a friss termékek ára fog leginkább az égbe szökni a vámok következtében. A republikánusok ez esetben is optimistábbak, és alacsonyabb árnövekedést jósolnak.

A YouGov azt találta, hogy tízből négy amerikai helyesli (39%), de a többség (50%) rosszallóan tekint Trump vámjaira. Emellett megkérdezték, hogy a válaszadók szerint milyen szándék húzódhatott meg Trump intézkedése mögött: a legtöbben, 55-55% említette fő indokként, hogy az elnök „bele akar kényszeríteni egyes cégeket és országvezetőket abba, amit ő akar”, illetve hogy „javítani akar a tárgyalási pozícióján más országokkal”. Ezután a gyáripar ösztönzése, a nemzetközi erőkifejtés és más országok megbüntetése következett 49, 45, illetve 44 százalékkal.

A legkevesebben azt a célt tartották elsődlegesnek Trump fejével gondolkodva, hogy csökkentse az árakat (24%).

Ehhez kapcsolódóan az amerikaiak közel fele (48%) úgy véli, hogy a vámok károsak a gazdaságra és a fogyasztókra, miközben bármiféle hosszú távú hasznuk sincs, és 37% gondolja, hogy rövid távon fájdalmasak, de hosszú távon növekedést hozhatnak. A vámok áremelkedéshez vezetnek – ezzel az állítással tízből nyolcan egyetértenek, ezen belül 47% nagymértékű, 33% kismértékű áremelkedést lát valószínűnek. Csupán 4% vár árcsökkenést.

A Quinnipiac által végzett közvélemény-kutatás szerint

az elsöprő többség, 72% gondolja úgy, hogy a vámok rövid távon ártanak az amerikai gazdaságnak,

míg kevesebb mint negyedük (22%) szerint segítik azt. A pártpolitikai szakadék itt is termetes: a demokraták 97%-a és a függetlenek 77%-a szerint károsak rövid távon, míg a republikánusok közül csak 44% gondolja ezt.

A vámok hosszú távú hatása kapcsán már jobban megoszlanak a vélemények, de a többség (53%) szerint így is negatívan befolyásolják a gazdaságot (41% számol pozitív hatással). A különbségek itt még élesebbek a párthovatartozás alapján: a demokraták 95 és a függetlenek 57% szerint ártanak a vámok hosszú távon, míg tízből közel kilenc republikánus épp ellenkezőleg gondolja, szerintük segítik majd a gazdaságot (87%).

Kik morzsolódtak le?

Nem túlzás azt állítani, hogy Donald Trump személyesen sosem volt egy határozottan népszerű politikus: 2016-ban és 2024-ben is úgy tudott győzedelmeskedni, hogy a személyes megítélése negatívban volt, azaz többen utasították el őt, mint sem, és a demokrata jelöltek kivétel nélkül valamivel jobb mutatókkal bírtak (különösképp az őt 2020-ban legyőző Joe Biden).

A RealClearPolling összesítésében a tavalyi győzelme után rövid ideig kiegyenlítődött a Trumpról kedvezően és kedvezőtlenül vélekedők aránya, sőt, pár napra még a pozitív tartományt is megjárta. Mostanra viszont ismét elkezdett szétnyílni az olló, amit lényegében a Trump esetében megszokotthoz, illetve az átlaghoz való visszatérésként értelmezhetünk.

A republikánus zászlóvivőre leselkedő valós veszély azonban abban rejlik, ha a vélt szakpolitikai alkalmasságán is csorba esik,

ugyanis ahogy azt a New York Times Trump beiktatásakor kihangsúlyozta, jelentősen népszerűbbek (voltak) az elnöki programjának egyes pontjai, mint ő maga. A gazdaság- és kereskedelempolitika terén egyértelmű, hogy a vámháborúval Trump egyre jobban aláássa a mutatóit, de ez a bevándorláson kívül a legtöbb területen megfigyelhető csökkenés. A kérdés, hogy a 2026-os félidős kongresszusi választásig sikerül-e javítania ezeken, vagy úgy jár, mint Joe Biden, akinek miután 2021 második felében beesett a megítélése, nehezen tudott kikászálódni a gödörből.

Striking parallel between Trump and Liz Truss:The power of economics/markets to turn even your own side against you.Trump isnt losing any support over his performative cruelty towards immigrants, but is rapidly losing Republicans over the economy, stock market, inflation etc pic.twitter.com/Tm4VyHmbRq

— John (Burn-Murdoch) April 4, 2025

A Financial Times közben egy rendkívül érdekes elemzést közölt, melyben a YouGov adatai nyomán szemléletesen bemutatják, hogy noha az elnök magszavazói, a MAGA-tábor továbbra is hűen kitart mellette,

a magukat nem „MAGA-republikánusnak” tartó 2024-es Trump-szavazók tömegesen fordítanak hátat az elnöknek.

2024-es szavazói körében Trump gazdaságpolitikai és inflációkezelési megítélése még fájdalmasabb ütéseket kapott az elmúlt hetekben, a trend pedig a vámháború árnyékában nem valószínű, hogy egyhamar megfordulna. Az előbb részletezett felmérések tükrében az amerikaiak még a Wall Street-i krach közepette is az árakat tartják a legfontosabb gazdasági kérdésnek, és tisztában vannak azzal, hogy milyen kockázatokkal járnak Trump vámjai. Csupán az elkötelezett republikánusok azok, akik szerint érdemes elviselni a rövid távú fájdalmat a hosszú távú nyereségért.

A liberális oldalhoz sorolt Vox nem ok nélkül közölt cikket azzal a címmel, hogy

Trump vámjai tönkretehetik a győztes választási koalícióját.

Ezt a feltételezést a YouGov adatai is alátámasztják, hiszen noha mindenhol láthatunk mozgást,

leginkább a fiatal és a színesbőrű szavazók véleménye zuhant be Trump elnöki teljesítményéről, akik 2024-ben rekordszinten támogatták őt.

• A 30 év alattiak között -5 pontról -30 (!) százalékpontra csökkent az elnök nettó megítélése, azaz a január végi 45%-50% helyett immár 32%-62% arányban utasítja el őt a többség.
• Ciklusa elején a fekete szavazók 69%-a volt kedvezőtlen véleménnyel Trumpról, ám ez mostanra 80%-ra nőtt, ami nettó megítélés szempontjából -64 pontot jelent a kezdeti -48 százalékponttal szemben.

A baljós tendenciákra persze mondhatja Trump, hogy nem az ő baja, hiszen – hacsak nem váltja be a harmadik ciklusról szóló ígéreteit – 2028-ban már nem ő fog indulni republikánus színekben. De az elnöknek a kongresszusi és párton belüli érdekérvényesítéshez igenis szüksége van az elfogadható közvélemény-kutatási számokra, hacsak nem akar idő előtt „béna kacsává” változni, akinek leáldoztak. Ráadásul a Republikánus Pártnak már most problémát jelent, hogy alulteljesítenek a jelöltjeik Trump nélkül a szavazólapon, az pedig csak tovább tetézheti a gondjaikat, ha az elnök a republikánusok eddigi erősségének számító gazdaságpolitika terén maradandó kárt okoz a megítélésüknek.

A YouGov szerint egyébként az amerikaiak 52%-a számít arra, hogy Trump megpróbál majd pályázni egy harmadik ciklusra is. Sokkal kevesebben (17%) gondolják úgy, hogy jó lenne, ha valóban kísérletet tenne erre, és csak 8% gondolja, hogy az alkotmány ezt lehetővé teszi.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ