A Fehér Házban egyre nagyobb a feszültség, miután Nancy Pelosi volt képviselőházi elnök állítólag támogatta Adam Schiff képviselő felhívását, hogy Joe Biden lépjen vissza az amerikai elnökválasztási versenyből. Egy magas rangú fehér házi forrás szerint Pelosi közölte Bidennel, hogy nem nyerheti meg a november 5-i választást. Eközben az Axios azt írja, hogy vezető demokrata politikusok gondolják már úgy, hogy a jelenlegi elnök visszalép a versenyfutásból. A helyzetet így lehet most jellemezni: már nem az a kérdés, hogy visszalép-e, hanem hogy mikor jelenti be.
Összeomlóban van Joe Biden támogatottsága a saját pártjának elöljárói körében. Sajtóértesülések alapján Nancy Pelosi korábbi házelnök, utódja, a demokraták képviselőházi vezetője, Hakeem Jeffries és Chuck Schumer, a párt szenátusi első embere is jelezte az amerikai elnöknek, hogy nem hisznek novemberi győzelmében. A CNN arról ír, hogy Pelosi négyszemközt azt fejtette ki Bidennek, hogy emiatt a demokraták a képviselőházi többség visszaszerzését is elbukhatják.
Az amerikai Demokrata Párt vezetése augusztus elején tartott távszavazással szeretné megerősíttetni Joe Biden elnökjelöltségét, jóval a párt hivatalos elnökjelölő konvenciója előtt - derül ki a Demokrata Nemzeti Bizottság elnöke által aláírt levélből, amelyet a sajtó szerdán hozott nyilvánosságra.
Joe Biden amerikai elnököt egyre többen szólítják fel saját Demokrata Pártjából, hogy lépjen vissza az elnökválasztástól, hogy más kihívót indíthassanak el Donald Trump volt elnökkel szemben. Noha már több válságtanácskozás is túl van az elnök, akinek indulását kora és mentális állapota miatt bírálják, a legújabb közvélemény-kutatások szerint egyáltalán nem veszített Trumppal szembeni támogatottságából. Sőt, más demokrata politikusoknak – például Kamala Harris alelnöknek – sincs jobb esélye a republikánus jelölttel szemben.
Minden igyekezete ellenére sem lélegezhet fel Joe Biden amerikai elnök: a Demokrata Párt továbbra is erősen megosztott abban a kérdésben, hogy a 81 éves elnök folytassa-e az újraválasztási kampányát. Jól példázza ezt, hogy eddig húsz párttársa szólalt fel a hivatalban lévő zászlóvivő lecserélése mellett. Biden helyzete és esélye a maradásra a héten gyakorlatilag napról napra ingadozott, attól függően, hogy a médiában milyen riportok jelentek meg. A szivárogtatások szerint két veterán politikus kulcsfontosságú szerepet játszhat az elnök jövőjét illetően, miközben a párt egyik legfontosabb bázisának számító hollywoodi elit is elkezdett kihátrálni Biden mögül. Az előttünk lévő napok még az eddigieknél is kritikusabbak lehetnek a demokraták várható jelöltje szempontjából.
Joe Biden amerikai elnök csütörtök este megtartotta első sajtótájékoztatóját 2023 novembere óta, illetve azután, hogy idén június végén összecsapott republikánus riválisával, Donald Trumppal. Az elnök ismét kifejezte, hogy "befejezi a munkáját", magát pedig a "legrátermettebb" elnökjelöltnek nevezte, mivel egyszer már legyőzte Trumpot, ezt pedig szerinte újra meg fogja tenni.
Az ABC News és Washington Post által megrendelt friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak kétharmada – köztük Joe Biden támogatóinak a többsége – úgy véli, hogy a két héttel ezelőtti vitán nyújtott teljesítménye után le kellene mondania az újabb elnöki ciklusról.
Lassan két hét telt el azóta, hogy június végén összecsapott egymással Joe Biden hivatalban lévő elnök és republikánus elődje, Donald Trump. Miközben Trump hozta a kötelezőt, és megszokott formáját nyújtotta annak minden pozitív és negatív vonzatával együtt, a demokrata elnök az újraválasztási kampánya eddigi leghatalmasabb kihívásába ütközött. A jelenlegi legnagyobb kérdés, hogy Biden jelöltsége túléli-e a párt nagygyűléséig tartó időszakot, az elmúlt időszakban viszont egy másik kulcsfontosságú témáról is egyre több szó esik az amerikai médiában: hogyan fajulhatott idáig a Biden egészségügyi állapotát övező helyzet, ki tudott erről, és mekkora felelősség terheli a Fehér Házat, de akár magát a sajtót is?
Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.
A Fehér Ház valótlannak minősítette a Joe Biden elnökjelölti visszalépésének reális lehetőségéről szóló sajtóinformációkat szerdán.
Szerte Európában jelentős a támogatottsága annak, hogy az Ukrajnát támogató országok növeljék a Kijevnek szánt fegyver- és lőszerellátást – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) páneurópai think tank ma megjelent, 14 európai országra (de Magyarországra nem) kiterjedő közvélemény-kutatásából. Mindamellett az összes felmérésbe bevont államban a közvélemény többsége ellenzi, hogy országuk harcoló csapatokat küldjön Ukrajnába.
A CBS News és a YouGov vasárnap közzétett közvélemény-kutatása alapján a demokrata párti regisztrált szavazók 45 százaléka véli úgy, hogy Joe Biden amerikai elnöknek fel kellene függesztenie újraválasztási kampányát. Az egyik legaggasztóbb adat az elnökre nézve viszont az, hogy a vita utánra 12 százalékponttal kevesebb demokrata gondolja őt szellemileg alkalmasnak a feladatai ellátására.
Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.
Régen járt ekkora földindulással egyetlen elnökjelölti vita az amerikai politikában. Noha csütörtök este Donald Trump részéről a megismert személyisége és üzenetei alapján nem sok meglepetés érte a nézőket, Joe Biden erőtlen teljesítménye a beszámolók szerint sokként érte a pártját és támogatóit, annak ellenére, hogy ellenfelei sem helyezték magasra Bidennel szemben a lécet. A hivatalban lévő demokrata ahelyett, hogy eloszlatta volna az életkora és alkalmassága körüli kétségeket, csak rontott a róla alkotott képen, egyúttal az újraválasztási esélyein is. Az egyesek által a valaha volt legrosszabbként leírt vitaszereplést követően rögvest elindultak a szivárogtatások arról, hogy a demokratáknak az utolsó pillanatban új jelölt után kellene néznie, ha fel akarják venni a verseny a republikánusokkal. Az, hogy erre hogyan kerülhetne sor, most kiderül.
Ma este eljön a várva várt pillanat: a 2020-as párharc visszavágójaként is leírható idei elnökválasztási kampány során először fogja Joe Biden és Donald Trump ütköztetni az Egyesült Államok jövőjéről alkotott terveit. Az eddigieknél sokkal hamarabb rendezett vita nem hagyományos módon fog zajlani, ahogy a mostani kampányidőszak sem a szokványos mederben folyt: mindkét párt jelöltjének kiléte szinte végig biztosra volt vehető, arról nem is beszélve, hogy 2024-ben fordulhat elő az amerikai történelem során először, hogy egy büntetőbíróság által elítélt személyt válasszanak a világ leghatalmasabb emberévé. A sorsfordító lehetőséget magában rejtő szócsatával mindenesetre új fokozatba kapcsol a kampány, és mind a demokrata, mind a republikánus zászlóvivőnek rengeteg vesztenivalója lehet.
A legfrissebb felmérések szerint az ukrán lakosság túlnyomó többsége, 80 százaléka hisz abban, hogy hazájuk győzedelmeskedni fog az orosz-ukrán háborúban. Ez a szám alig változott az év eleji és márciusi adatokhoz képest - írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
