A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Vietnám

január és november között összesen 31,4 milliárd dollár FDI-t regisztráltak Vietnámban, amelynek több mint felét jelentették új befektetések. A legnagyobb mennyiségű tőke Szingapúrból érkezett, amely az összes beáramló FDI 29,1%-át jelentette, és főként az elektronika, az energia és a technológia vezérelt gyártás szektorai részesültek belőle. Vietnám második legnagyobb befektetője a vizsgált időszakban Dél-Korea volt; az ország a vietnámi elektronikai és gyártóipar egyik kulcsberuházójaként az FDI 12,4%-át adta. A legtöbb új projektet (28,3%-ban) Kína finanszírozta, bár az ország csak a harmadik legjelentősebb partner volt a beruházások értéke tekintetében.

Vietnám gazdaságában fontos szerepet játszik a gyártási szektor: az ágazat a vietnámi GDP több mint egyötödét adja, és jelentős mennyiségű FDI-t vonz. 2024 januárja és novembere között a beáramló külföldi közvetlentőke-befektetések közel kétharmada ment a gyártó- és feldolgozóiparba. A legtöbb befektetést a befektetést

a high-tech gyártás, illetve a félvezetők és az elektronikus alkatrészek gyártóipara vonzotta.

Vietnám a nemzetközi befektetések, különösen a munkaintenzív gyártás egyik fő célpontjának mondható, amit a relatíve alacsony munkabéreknek, a megfelelő, exportot támogatni képes infrastruktúrának, valamint stratégiai szempontból előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhet. A külföldi vállalatok szemében az is növeli az ország vonzerejét, hogy az ottani kormányzat országos és tartományi szinten egyaránt számos kedvezményt nyújt a befektetőknek, például a vállalati jövedelemadó-mentesség formájában.

Vietnám emellett kiemelt célpontja azon cégeknek is, amelyek diverzifikálni kívánják ellátási láncaikat. Ezt erősíti jól kiépített kereskedelmi kapcsolatrendszere: az ország 15 szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik, köztük olyan stratégiai partnerségekkel, mint az EU–vietnám szabadkereskedelmi megállapodás, illetve a transz-csendes-óceáni partnerség átfogó és progresszív megállapodása (CPTPP).

Vietnám kulcsfontosságú szerepet játszik az Apple eszközeinek összeszerelésében: a cég 2019 óta több mint 16 milliárd dollárt fektetett be az országban. Az elmúlt években az amerikai vállalat jelentősen bővítette beszállítói hálózatát az országban, olyan nagy technológiai vállalatokkal és gyártókkal együttműködve, mint a Foxconn (amely 2023-ban 300 millió dollárt fektetett be vietnámi gyártókapacitásainak növelésére), a Luxshare, a Samsung, az Intel és az LG.

A dél-koreai technológiai óriásvállalat, a Samsung már 22,4 milliárd dollár értékben fektetett be Vietnámban. A vállalat az országban jelenleg hat gyártóüzemmel, egy kutatás-fejlesztési központtal és egy értékesítési egységgel rendelkezik. 2023-ban a Samsung Vietnam 55,7 milliárd dollár exportbevételt generált.

Az ország részesedése a félvezetők összeszerelésében, tesztelésében és csomagolásában az előrejelzések szerint 2032-re akár 8–9%-ra nőhet a 2022-es 1%-ról. A dél-koreai Hana Micron 2024-ben jelentette be, hogy 2026-ig több mint 930 millió dollárt fektet a Vietnámban ebbe a szektorba. A vállalat gyártási kapacitásait részben Vietnámba akarja áthelyezni a növekvő ipari igények kielégítése érdekében. Az USA-központú Amkor Technology 2023-ban hozta nyilvánosságra egy 200 ezer négyzetméteres gyár Vietnámban való létesítéséről szóló terveit. A cég elmondása szerint ez a 1,6 milliárd dolláros beruházás lesz az eddigi legnagyobb és legfejlettebb létesítménye, amely következő generációs félvezető-csomagolási technológiákat fog gyártani. Az Intel legnagyobb félvezetőgyára szintén az országban található.

Malajzia

Malajzia földrajzi helyzete és gazdasági kapcsolatai miatt is profitál az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúból, hiszen számára ez a két ország két legfontosabb kereskedelmi partnere. Előbbi biztosítja az országba érkező FDI döntő hányadát és egyben az ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, míg utóbbi Malajzia legfontosabb kereskedelmi partnere az elmúlt 15 évben.

Az ország a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagjaként könnyedén eljuttathatja termékeit a térség piacaira, illetve földrajzi fekvésének köszönhetően nagy volumenben kereskedik olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint Ausztrália és India. A délkelet-ázsiai országok között Malajzia az egyik vezető a beáramló FDI tekintetében. 2023-ban a kormány 69,5 milliárd dollárnyi külföldi befektetést hagyott jóvá, amiből 39,7 milliárd már meg is érkezett az országba. 2024 első fél évében 36 milliárdnyi befektetés érkezett.

Malajziát a chipekkel és adatközpontokkal kapcsolatos nearshoring-tevékenységek esetében kiemeli a többi ország – például India és Thaiföld – közül a már meglévő gyártási kapacitása (az USA-ban felhasznált chipek 23%-a az országból származik), illetve a képzett munkaerő. A félvezetők globális piacán az ország 7%-os részesedéssel rendelkezik.

Az országba adatközpontot telepített az Amazon, az Nvidia, a Microsoft és a Google.

Az Intel 1972 óta van jelen az országban; malajziai központja volt a vállalat első külföldi telephelye. Jelenleg az amerikai cég két helyszínenmintegy 15 ezer munkavállalót foglalkoztat. A holland NXP Semiconductors szintén az 1970-es évek óta van jelen az országban. A cég egy kutatóközpontot működtet Malajziában, amely elsősorban a járművekben használt félvezetőkre specializálódott. A tajvani ASE 2025 februárjában nyitotta meg ötödik helyi üzemét

Indonézia

2024-ben Indonézia 105 milliárd dollár összértékben vonzott befektetéseket, amelyek jelentős részét, 52,5%-át a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentették. Az FDI-ból a legnagyobb mértékben a fémipar (13,6 milliárd dollár) és a bányászat (5,2 milliárd dollár) részesült. 2024-ben, ahogy az elmúlt 10 évben is, Szingapúr volt Indonézia legjelentősebb befektetője, 20,1 milliárd dollárral. A második helyen Hong Kong állt 8,2 milliárd dollárral, míg Kína 8,1 milliárd dollárt fektetett be Indonéziában, és ezzel ő volt a harmadik legnagyobb beruházó. Malajziából 4,2 milliárd dollár, az Egyesült Államokból pedig 3,7 milliárd dollár áramlott a délkelet-ázsiai országba.

Indonézia számos olyan adottsággal rendelkezik, amelyek vonzóvá teszik a külföldi befektetők számára. Egyik legnagyobb előnye a térség kulcspiacaihoz, Kínához, Japánhoz és Ausztráliához, és a stratégiai kereskedelmi útvonalakhoz való közelsége. Emellett nagy mennyiségű olcsó munkaerővel rendelkezik, amelyhez utánpótlást biztosít fiatal lakossága.

Leginkább azonban nyersanyagaiból profitál:

Indonézia a világ legnagyobb nikkelkészletével rendelkezik, amely a globális tartalékok 22%-át teszi ki.

Az ország egyes becslések szerint a világ nikkeltermelésének 40%-át biztosította 2023-ban. Bár jelenleg a termelés 70%-át a rozsdamentesacél-ipar használja fel, nikkelkészletei kulcsfontosságúvá teszik Indonéziát a globális elektromosjármű-ipar számára is. Mindezen felül az indonéz kormány számos kedvezményt kínál a külföldi befektetőknek, elsősorban az elektromobilitási szektorban. Az egyik intézkedés értelmében például 2025-től a vezető autógyártók – a kínai BYD és GAC Aion, valamint a francia Citroën – importvámmentességet élveznek.

Indonézia nemcsak azelektromos járművek (EV) gyártás, hanem a kapcsolódó ágazatok, például a kohászat és az akkumulátorgyártás számára is egyre népszerűbb nearshoringcélpont. Az ország 2022-ben kezdte meg az EV gyártását. Jelenleg öt autógyártó működtet üzemeket Indonéziában. Az elsők között a dél-koreai Hyundai és a kínai Wuling kezdte meg működését 2022-ben. Ugyanebben az évben két másik kínai vállalat, a Chery és a DFSK is belépett a piacra. A kínai Neta 2024-ben kezdte meg összeszerelési tevékenységét a PT HIM (Handal Indonesia Motor) közreműködésével, amely a Chery összeszerelését is irányítja. A legújabb belépők között szerepel a GAC AION és a vietnámi VinFast, amelyek 2025-ben kezdik meg működésüket, míg a kínai BYD 2026 elején tervezi az indonéziai gyárelindítását, amely évente 150 ezer elektromos jármű gyártására lesz képes.

Indonéziában nyitották Délkelet-Ázsia első EV-akkumulátor-gyárát, amelyet a Hyundai Motor Group, az LG Energy Solution és az Indonesia Battery Corporation alkotta konzorcium finanszírozott. Az 1 milliárd dolláros befektetés keretében egy 10 GWh kapacitású üzemet létesítenek Jáván, ahol a tervek szerint évente akár 150 ezer EV-hez gyártanak akkumulátort. Az üzem összekapcsolódik a Hyundai autógyárával, amely évente 50 ezer Kona Electric járművet fog gyártani. Emellett a tervek között szerepel a létesítmény kapacitásának megduplázása is. Indonéziai gyártási terveket jelentett be a kínai CATL és a tajvani Foxconn is. Az ország lítiumfinomítókat és anódanyaggyártó üzemeket is fejleszt, hogy tovább erősítse a nikkelalapú akkumulátoriparát.

Thaiföld

Thaiföldet elsősorban földrajzi helyzete és gazdasági kapcsolatai teszik alkalmassá a különböző nearshoring-tevékenységet végző vállalatok befogadására. Az ország a délkelet-ázsiai régió közepén fekszik, ASEAN-tagsága miatt pedig nemcsak a szomszédos Kambodzsa, Mianmar és Vietnám, hanem a regionális szervezet további tagországainak piacaira is vámmentesen exportálhatja az itt gyártott termékeket.

Thaiföld legfontosabb kereskedelmi partnere Kína.

Innen 2022 és 2024 között 7 milliárd dollár FDI érkezett az országba, ahol jelenleg több mint ezer kínai vállalat működik. Ezek főként az elektromobilitási, energetikai és ipari szektorokban érdekeltek. Thaiföld 2024-ben jelezte csatlakozási szándékát a BRICS-csoportba, és idén januárban hivatalosan is annak a tagjává vált. Az Egyesült Államok és Thaiföld bilaterális kereskedelme meghaladja a 81 milliárd dollárt, azonban 2023-ban mindössze 400 milliónyi amerikai FDI érkezett az országba. Az Európai Unió Thaiföld negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere. Az uniós tagállamokból érkező éves FDI a 21,8 milliárd dollárt is meghaladja.

Az országba érkező legfontosabb befektetések között az adatközpontokat említhetjük. Az ország befektetési ügynöksége 2024 novemberében 1,78 milliárd dollár értékben hagyott jóvá befektetéseket adatközpontok létrehozására. A Google anyacégéhez, az Alaphabethez köthető Quartz Computing már meg is kezdte az építkezést, mely a tervek szerint 2026-ban fejeződik be. A beruházás összértéke 950 millió dollár. A Google még szeptemberben jelentette be, hogy adat- és felhőalapú infrastruktúrájának fejlesztése érdekében 1 milliárd dolláros beruházást hajt végre Thaiföldön. A cég ígérete szerint 2037-ig összesen 5 milliárd dollár értékben fektetne be az országban. A Google kezdeményezéséhez több nyugati nagyvállalat is csatlakozott. Az Amazon, a Microsoft és a Google összesen 8,5 milliárd dollárért terveznek adatközpontokat építeni az országban. A kínai Digitalland Services 831 millió dolláros beruházás keretében épít jelenleg adatközpontot. Idén márciusban a befektetési ügynökség további 2,7 milliárd dollár adatközpontokhoz köthető befektetést engedélyezett.

Thaiföld Délekelt-Ázsia egyik legjelentősebb autógyártója és -exportőre.

Az országban számos nagyvállalat rendelkezik gyártókapacitással, például a Honda, a Toyota és a Mazda. Utóbbi 2025 januárjában jelentette be, hogy a Forddal közös gyáregységet épít Thaiföldön 148 millió dollár értékben. Az ország EV-piacán azonban jelentős a kínai dominancia. A kínai gyártók, mint például a BYD és a Great Wall Motor, az elmúlt években 3 milliárd dollár értékben fektettek be az országban. A Sunwoda Electronic idén januárban jelentette be, hogy 1 milliárd dollár értékben épít akkugyárat Thaiföldön. A tervek szerint ezer munkavállalót foglalkoztató gyárban kutatási és fejlesztési tevékenységeket is végeznek majd.

A thai kormány lehetőségként tekint a kínai termékekre kivetett amerikai vámokra. Az országban több jelentős nyugati chip- és félvezetőgyártó, mint például az amerikai Analog Devices, a japán Sony és Toshiba, illetve a német Infineon, is bejelentett befektetéseket. 2025 elején fogadták el az ország félvezető-stratégiáját, ami 2029-ig 14,9 millió dollár befektetést irányoz elő a szektorba.

India

India legfontosabb gazdasági partnere az Egyesült Államok. A két ország közötti kereskedelem 2021-re elérte a 157 milliárd dolláros összértéket. Az amerikai külügyminisztérium felmérése alapján a 2020-as évekre az amerikai nagyvállalatok többsége valamilyen formában megjelent az indiai piacon. Kína India második legfontosabb gazdasági partnere. A két ország közötti kereskedelem 2023-ra elérte a 136,2 milliárd dollárt. 2016 és 2023 között India és Kína kereskedelmének mértéke 66,38%-kal növekedett. Az Európai Unió és India bilaterális kereskedelmi forgalma 2020-ban 99,4 milliárd dollár volt, és az ország 2021-ben kereskedelmének csaknem 15%-át az Európai Unióval bonyolította. Ezáltal az Európai Unió India harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Az EU-ból érkező FDI 2020-ra elérte a 90,6 milliárd dollárt.

Az elmúlt években India megerősítette helyét a félvezetőszektor globális ellátási láncaiban.

2023-ra már 55 félvezetőközpont működött az országban. A központok száma mára elérte a 95-öt, több mint 50 ezer munkavállalót foglalkoztatva. A gyártók között kiemelhetők az AMD, az NXP és a Samsung. A félvezetőiparban érdekelt vállalatok 74%-a amerikai, 16%-a európai, míg 10%-a ázsiai hátterű. Emellett az indiai kormány több, félvezetőkkel kapcsolatos megállapodást kötött Izraellel, Japánnal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is.

A termelést elősegítendő több indiai állam alkotott önálló stratégiát, amelyek célja a területükön működő félvezetőüzemek hatékonyságának növelése. India ellátási láncokban elfoglalt kiemelt szerepét tovább erősíti, hogy a legfontosabb iparági cégek (Samsung, Intel, AMD) együttműködési és kutatási megállapodásokat kötöttek indiai egyetemekkel, ezáltal biztosítva a nagyszámú képzett munkaerőt, illetve növelve az ország K+F-potenciálját. Az Intel már 1997 óta fenntart egy központot Indiában, mely mára 12-13 ezer munkavállalót foglalkoztat. Az üzem elsődlegesen kutatási és fejlesztési feladatokkal foglalkozik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images