Veszélyes így inni a kávét, a szakértők a helyes elkészítésre figyelmeztetnek

A Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases folyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy a növények által termelt szerves vegyületek egy csoportjának, a diterpéneknek különböző hatásai lehetnek az emberi szervezetre. Közülük kettő – a kafesztol és a kaveol – összefüggésbe hozható az LDL (rossz) koleszterin szintjének emelkedésével. Az Uppsala Egyetem kutatása szerint

ezek a vegyületek nagy mennyiségben találhatók meg a kávéban, de koncentrációjuk nagyban függ az elkészítés módjától.

Svéd kutatók különböző főzési technikákkal készített kávéban mérték a diterpének szintjét. A szakemberek 14 féle kávéfőző gépet vizsgáltak meg, és azt találták, hogy ezekben

sokkal magasabb volt e vegyületek koncentrációja, mint a csepegtetéses elven működő filteres eljárások esetén.

A kutatók számításai szerint, a hagyományos gépi kávéfőzőkről a filteres kávéra váltással (ha napi három csésze kávéval számolva) jelentősen csökkenhet az LDL-koleszterin bevitele, ami 5 év alatt 13 százalékkal csökkenheti az érelmeszesedés kockázatát.

A szakemberek 11 olyan gépet vizsgáltak, amely őrölt kávéból készít italt fémszűrőn keresztül, és további három olyan gépből, amely folyékony kávékoncentrátumot kever forró vízzel szűrés nélkül. Összehasonlításképpen a tesztek során különböző módszerekkel főztek kávét, többek között csepegtetős, kotyogós és french press technikával.

Az eredmények azt mutatták, hogy a "kézi" módszerekkel készített kávékban általában alacsonyabb volt a diterpének szintje, mint a gépi kávékban.

A papírfilteres csepegtetős módszer bizonyult a legjobbnak, ugyanis ezzel a módszerrel marad a legkevesebb kafesztol és kaveol az elkészült kávéban. David Iggman, az Uppsala Egyetem klinikai táplálkozási szakértője szerint azoknak, akik naponta sok kávét fogyasztanak, érdemes lehet a csepegtetős filteres kávét vagy más jól szűrt kávét választaniuk.

A kutatás korlátai között szerepel a kis mintaszám és számos olyan változó, amit nem vettek figyelembe, mint például a szűrő pórusmérete, a víznyomás, a hőmérséklet, valamint a kávészemek pörkölési és őrlési módja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images