Az ostromállapot és példa nélküli elszigeteltség által sújtott Gázai övezet déli részén található Rafah városából adott interjút a Portfolio-nak James Elder, a UNICEF szóvivője. A szervezet a háború kezdete óta jelen van a térségben, és más akcióihoz hasonlóan az itteni segítségnyújtáshoz is gyűjt adományokat világszerte, így Magyarországon is. A szóvivő elmondta:
Rafah jelenleg a gyerekek városa. A városban korábban 253 ezer ember élt, jelenleg több mint 1,2 millióan vannak itt, ebből 600 ezer gyerek.
Kétszer akkora a népsűrűség, mint New Yorkban, de itt nincsenek magas házak. Az emberek az utcán, középületekben, minden szabad helyen alszanak, és éheznek, és bármerre néz az ember, gyerekeket lehet látni.
A beszélgetés közben hallatszott a járőröző drónok hangja is, amelyekről a gyerekek is tudják, hogy potenciálisan légicsapást jelenthetnek, tehát folyamatos pszichés stresszben töltik ezeket a napokat. A szomszédos Khan Yunes település a bombázásokban szinte teljesen megsemmisült, csak romok maradtak.
Ez a legpusztultabb város, amit az ENSZ-nél eltöltött 20 évem alatt láttam. Teljesen romokban hever, a kórház is egy romhalmaz.
Éhezők és sérültek mindenhol
James Elder szerint Gáza északi részén még rosszabb a helyzet: emberek az éhínség küszöbén állnak.
Ma sok olyan gyereket láttam egy kórházban, akik tényleg csak bőr és csont, és bár fájdalmas ezt mondani, lehet, hogy holnap már nem lesznek életben. Pedig ők azok, akik kórházban vannak. Szóval ez sok szempontból katasztrofális. Azt hiszem, ha itt nem lenne háború, akkor is a legnagyobb humanitárius katasztrófával kellene szembenéznünk, amit az ENSZ kategóriái szerint az otthonok pusztulása, az alultápláltság, a betegségek, a vízhiány, az élelmiszerhiány alapján megítélhetnénk. Természetesen mindezek a dolgok jelen vannak, és erre jön ez a könyörtelen bombázás.
A szóvivő a Portfolio-nak elmondta: nehéz rangsorolni az általa eddig látott válságövezeteket, hiszen a Unicef számára minden gyerek egyformán értékes, de a háború kétségkívül kiemeli a mostani gázai helyzetet a többi válsággóc közül.
A kórházakban szenvedő, megégett, vagy repesz általi sérüléstől szenvedő gyerekek látványa különösen megterhelő.
A helyiek által elmesélt történetek is döbbenetesek, sokaknak a teljes családja odaveszett. Egy palesztin elmondta a szóvivőnek, hogy 36 családtagját veszítette el egyetlen nap alatt. A harcok valóban nem kímélik a gyerekeket sem. A legtöbb konfliktusban a gyermekek az áldozatok körülbelül 20 százalékát teszik ki. Itt ez az arány 40 százaléknyi, amely a háború válogatás nélküli jellegét mutatja. Mint Elder fogalmazott:
Ez a háború a gyerekek ellen zajlik.
Alapvető dolgok hiányoznak
A helyiek gyakorlatilag mindenből hiányt szenvednek, így kevés az élelmiszer, az orvosság, az ivóvíz is. A vízellátás rendszere szinte teljesen megsemmisült a harcokban, amely komoly higiéniai problémákhoz is vezet a túlzsúfolt övezetben. Mint elmondta, egy embernek naponta 15 liter vízre lenne szüksége az iváshoz, a főzéshez és a mosáshoz, takarításhoz. Itt napi 2-3 liter jut fejenként.
Az öt év alatti gyermekek túlnyomó többsége valamilyen fertőző betegségen esett át, a becslések szerint ez elérheti a 90 százalékos arányt is. Ez teljes őrület.
A szóvivő szerint az élelem hiánya is egyre aggasztóbb. Az övezetben élő emberek katasztrofális éhínséggel néznek szembe, a legrosszabb besorolás szerinti veszélyben lévő lakosság száma kevesebb mint három hónap alatt megduplázódott, és jelenleg 1,1 millió embert fenyeget az éhínség.
Jelenleg még van valamennyi élelmiszer, ez azonban nagyon kevés, és ami rendelkezésre áll, az is kiugróan megdrágult – ami régen 5 dollárba került, azt most 100 dollárért lehet beszerezni, ha egyáltalán kapható. Ezt a legtöbben képtelenek kifizetni.
Ezért is fontos a segélyezés, természetesen az adomány ingyenes, de a segélyek eljutása az emberekhez nagymértékben korlátozott.
Várnak a segélyszállítmányok az ellenőrzőpontoknál
Az ENSZ élelmiszert, vizet, gyógyszereket szállít, és a hidegben elengedhetetlen takarókat, valamint sátrakat is. Az Izrael által elrendelt korlátozások miatt ugyanakkor a legtöbb határátkelőn nem léphetnek be a szállítmányok, csak egy déli, Rafah közelében található ponton. Ha északon is megnyílna egy átkelő, akkor jelentősen lerövidülne az az idő, ami alatt a segélyek eljuthatnak a rászorulókhoz, ez könnyebbé tenné az életmentő szállítmányok eljuttatását a palesztinokhoz, több megnyitott átkelő esetén lényegesen többet tehetnének a nemzetközi szervezetek a helyi lakosságért. A szóvivő hangsúlyozta:
Ez ma nem történik meg. Ezen változtatni kell!
A Unicef legfőbb célja jelenleg tehát az, hogy szabad utat biztosítsanak a humanitárius szállítmányoknak. A másik fő cél a tűzszünet lenne, hiszen a háborús helyzet nagyban nehezíti a munkájukat is. A segélyszervezetek alkalmazottai és a segélyre váró helyiek is meghaltak különböző akciókban, valamint az adományok tárolására szolgáló raktárak is bombatalálatot kaptak. A tűzszünet tehát nagyban segítené a segélyek célba juttatását is, és Elder szerint az izraeli túszok szabadon engedését is eredményezhetné, akik végre hazatérhetnének.
Garantálható lenne a biztonság
A Unicef szóvivője elmondta: a jelenlegi helyzetben bárkivel együttműködnek, aki segíteni akar, így az övezetben jelen lévő Világélelmezési Programmal (WFP), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), és akár a Gázában de facto hatóságként működő Hamásszal is.
Az ENSZ minden féllel együttműködik, hogy biztosítani tudjuk a civilek ellátását.
Arra a kérdésre, hogy az Izrael által elrendelt, a segélyszállítmányok bejuttatására vonatkozó korlátozás a biztonságot szolgálja-e, Elder úgy nyilatkozott: szerinte a zsidó államnak minden technológiai eszköze megvan arra, hogy megakadályozza azt, hogy esetlegesen fegyverek vagy robbanóanyagok jussanak be Gázába. Minden bejutó szállítmányt megvizsgálnak jelenleg is, teljes ellenőrzést gyakorolnak a szállítmányok felett. A szóvivő nem kívánt nyilatkozni arról, hogy ebben az esetben miért nem engedi Izrael a segélyek bejuttatását.
Csak az eredményről tudok beszélni. Az eredmény az, hogy a gyerekek szenvednek, éheznek és meghalnak a segélyek hiánya miatt van. Ez a hatalmon lévők döntései miatt van.
A szóvivő reagált arra a hírre is, amely szerint küszöbön áll a délen összegyűlt belső menekülteket összegyűjtő Rafah város ostroma.
Ha most katonai offenzíva lenne Rafahban, egy gyermekvárosban, ahol 600 ezer gyerek van jelenleg, az totális katasztrófát jelentene. Ha pedig egy betegség kitörne ennyi alultáplált gyerek között, akkor még sok-sok ezerrel több halált látnánk azon a 13 ezren felül, akik már meghaltak.
Jelenleg Rafahban a helyiek a nemzetközi szervezetekkel közösen igyekeznek segíteni a gyerekeken. Mint Elder elmondta, az orvosok 36 órás műszakokban dolgoznak anélkül, hogy fizetést remélhetnének, és látott olyat, hogy fiatalok egy csoportja több száz gyereknek szervezett közös játékot, hogy oldja a helyzet okozta pszichológiai feszültséget. A helyi családok is igyekeznek egymáson segíteni, megosztoznak az otthonaikon, a rendelkezésre álló vízen és élelmen, amely egyre fogy.
Címlapkép forrása: Eyad El Baba / UNICEF
