A klímamodellek előrejelzései szerint Magyarországon az évszázad végére az átlaghőmérséklet három fokkal is emelkedhet, a csapadék mennyisége pedig az ország keleti és délkeleti részén csökkenhet, míg a nyugati részen akár növekedhet is. Azonban a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásaiból fakadó hatások súlyosságát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja. E tényezők a kitettséggel együtt meghatározzák az egyes területek sérülékenységét. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy hazánk klímasérülékenységét úgy tárjuk fel hogy közben fokozott figyelmet fordítunk a klímaváltozással szembeni kitettségben, érzékenységben és adaptációs képességben mutatkozó területi, regionális különbségekre.
Az emberek több mint felét teljes munkaidőben visszarendelték az irodába munkáltatóik, ami jelentősen növelte a bejárók költségeit, a hatékonyságot és a társas kapcsolatokat azonban sok esetben előre lendítette, derült ki a Deloitte kutatásából. A hibrid munkarend tűnik az ideális megoldásnak - a Z- és az Y-generáció tagjai számára legalábbis mindenképp.
Európa versenyképessége számos kihívástól szenved, amelyek közül az egyik legfontosabb a piaci széttagoltság és a túlszabályozottság, amely visszafogja a cégek növekedését és profitabilitását – állítja Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője. Smit kiemeli, hogy az európai vállalatok kevesebbet fektetnek kutatás-fejlesztésbe és innovációba, mint amerikai és kínai versenytársaik, ami gátolja a növekedést. Az EU-nak át kellene gondolnia szabályozási megközelítését, hogy az inkább ösztönözze az innovációt, ne csak megkövetelje azt. Smit hangsúlyozza, hogy Európának proaktívabb üzleti környezetet kell teremtenie, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás egyszerűsítésével, hogy vonzóbbá váljon a globális vállalatok számára, miközben biztosítani kell, hogy a társadalmi jólét fenntartása érdekében a növekedés és az innováció egyaránt prioritás maradjon.
Kína ingatlantámogatási intézkedései fellendítették ugyan a tranzakciókat a nagyvárosokban, de a kisebb településeken továbbra is gyenge az aktivitás. Az ország ingatlanpiaca egyenlőtlenül reagál, és további támogatásokra lehet szükség.
A Világgazdasági Fórum szerint a 2024-es választási év egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy előrelépést érjünk el a nemek közötti globális szakadék megszüntetésében. Szükség is lenne rá, mivel a friss adatok szerint 134 évre lenne szükség ahhoz, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőtlenséget felszámoljuk – írja a CNBC.
A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.
A népesség várható élettartama világszerte csaknem öt évvel hosszabb lesz 2050-re - állapította meg a Lancet tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány. Az elemzés szerint 2022 és 2050 között a férfiak körében a várható élettartam 71,1 évről 76 évre nő, a nők körében pedig 76,2 évről 80,5 évre emelkedik.
A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.
David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.
Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján, a kibocsátással olyan projekteket szeretnének finanszírozni, amelyek pozitív társadalmi hatást fejtenek ki - közölte a Magyar Fejlesztési Bank közleményéből.
Egy friss kutatás megállapításai szerint 2100-ra jelentősen visszaesik a jó idő, azaz a szabadtéren tölthető napok száma a világ népszerű turistacélpontjainál – írja a Bloomberg.
A baby boomer generáció öregedése miatt egyre nagyobb vita indult az örökösödési adók kivetéséről. A becslések szerint 2045-ig csak az Egyesült Államokban 90 000 milliárd dollárnyi vagyont fognak átruházni, egy akárcsak 10 százalékos teher kivetése is jelentősen segíthetne a költségvetéseken. Az örökösödési adó azonban politikailag kényes téma, és az 1970-es évek óta visszaszorulóban van, sokan a megtakarítások csökkenésétől tartanak, ha kivetik, mások szerint már adózott jövedelmeket sarcolnának meg így újra. Friss kutatások azt mutatják, hogy az adóelkerülés fokozódna csak tőle. Az EU-n belül egy másfajta vagyonadó bevezetését szorgalmazzák, ami alól elvileg nem lehet kibújni.
Teljes kudarcnak bizonyult eddig Európában (is) az az elképzelés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentik a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Ezt világosan mutatják a személygépkocsik számának alakulására vonatkozó statisztikák.
Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.