Február 12-én örömteli napra ébredtek a nyugdíjasok: ma kezdi kifizetni az Államkincstár a 13. havi nyugdíjjal megnövelt juttatásokat. Az átlagnyugdíjban részesülők a rendes nyugdíjukkal együtt kis híján félmillió forintot kapnak kézhez. Ennek apropóján most körüljárjuk, mennyi pénzt áldozott erre a célra a költségvetés 2021 óta, mennyivel javítja a juttatás az idősek jövedelmi helyzetét, és van-e realitása a 13. havi nyugdíj sokat rebesgetett átalakításának.
A világ leggazdagabbjai tovább gazdagodnak, miközben a szegénység mértéke alig csökken világszinten - derül ki az Oxfam legfrissebb jelentéséből. A jótékonysági szervezet adatai szerint a milliárdosok vagyona rekordmértékben nőtt az elmúlt évben, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog. A jelentés rávilágít a növekvő gazdasági egyenlőtlenségekre és sürgeti a kormányokat, hogy tegyenek lépéseket a helyzet javítására - közölte a Cnbc.
A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb felmérése szerint a fegyveres konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a dezinformáció jelentik a legnagyobb globális kockázatokat az elkövetkező időszakban. A szerdán közzétett "Globális kockázatokról szóló jelentés" rávilágít a növekvő geopolitikai feszültségekre és a globális bizalom megrendülésére, miközben a klímaváltozás továbbra is súlyos fenyegetést jelent - jelentette a Cnbc.
A világ leggazdagabb 1%-a az év első 10 napjában felélte 2025-ös teljes szén-dioxid-kvótáját - tudósított a The Guardian.
Nem kellett volna akkora meglepetésként hatnia annak, hogy az amerikai választókat nagyrészt hidegen hagyta a demokraták azon figyelmeztetése, hogy Donald Trump súlyos veszélyt jelent az amerikai intézményekre. Egy 2024. januári Gallup-felmérés szerint ugyanis az amerikaiak mindössze 28%-a elégedett „az amerikai demokrácia működésének módjával”., ami rekord alacsony aránynak számít.
Donald Trump győzelmének kezdeti sokkja után elemzők és politikusok azon töprengenek, hogy az mit is jelent ez az Egyesült Államok és a világpolitika jövőjére nézve. A demokraták számára létfontosságú annak megértése, hogy egy ilyen megosztó, korlátolt figura miért tudott ismét győzni. Túlságosan balra mentek, és elvesztették a mérsékelt amerikaiakat, akik a többséget alkotják? Vagy a centrista neoliberalizmus – amelyet Bill Clinton óta a demokrata elnökök követtek – nem hozta az eredményeket, megteremtve a változtatás igényét?
Mindamellett, hogy egyre nagyobb részét birtokolják a kereseteknek, az elmúlt évtizedekben a fejlett gazdaságokban megfigyelhető a magas keresetűek fokozódó elkülönülése a munkahelyeken, amit az alacsonyabb keresetűekkel való kapcsolódási pontok jelentős csökkenése kísér. Tizenkét ország adatain végzett kutatásunk alapján látható, hogy a magas keresetűek mind kisebb valószínűséggel dolgoznak együtt az alsóbb kereseti kategóriákba tartozó munkavállalókkal, ami hosszú távon jelentősen átalakíthatja a társadalmi szerkezetet.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Számviteli Adathálózata (FADN) és az Eurostat adatai szerint a legnagyobb és a legkisebb gazdaságok jövedelmi különbségei megduplázódtak Európában – számolt be a The Guardian.
Az elmúlt években a nyugati elemzők egyre inkább hazai kérdésként kezelték az egyenlőtlenséget. Bár erős érvek szólnak a fejlett országok szociális hálóinak megerősítése mellett, a kérdés ezen felfogása figyelmen kívül hagyja a világszerte még mindig mélyszegénységben élő több százmillió ember sorsát.
Sokan hosszú évek óta esélyesnek tartották Daron Acemoglut a közgazdasági Nobel-díjra. Idén James Robinson és Simon Johnson mellett ő kapta meg az elismerést. Mi volt Acemoglu és Robinson áttörése? Miért olyan fontos a Why Nations Fail című művük? Mi volt az áttörés, amit a közgazdászok elértek?
Egy olyan Amerikában, ahol a vagyon egyre inkább a társadalmi státusz elsődleges forrásává vált, a milliárdosokat olyan zseni vállalkozóknak tartják, akik a kreativitás, a merészség, az előrelátás és a szakértelem egyedülálló szintjével rendelkeznek a legkülönbözőbb területeken. Pedig nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a vagyon az érdemek és a bölcsesség gyenge mércéjének tekinthető.
Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. Cikkünkben bemutatjuk, mivel foglalkoznak a közgazdászok.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül. Ezekről szólt a BCSDH üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat "az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért" ítélték oda. A kitüntetés hivatalos neve "Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére", és 11 millió svéd korona (körülbelül 1,1 millió dollár) pénzjutalommal jár.
A magyarok egyenlőséget akarnak, csalódtak a politikában, magasabb adót vetnének ki a gazdagokra – derül ki egy friss felmérésből.
Enyhülhet a feszültség a lakáshitelek árazásában.
Nagyon komoly hullámokat vet a vámháborús adok-kapok.
Teltházzal indult az első Professional Investment Day rendezvényünk.
"Én nem támogatom az adóemelést."
Elengednék a deficitcélokat, ha folytatódik Trump konfliktusa.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
