Kamatot csökkenthet az Európai Központi Bank, de nem erre kíváncsiak most a befektetők. Az elmúlt hetekben a szemünk láttára változik meg a világ, és ezzel együtt kell változnia az EKB-nak is. Változó transzatlanti szövetségi rendszer, növekvő német hajlandóság a fiskális lazításra és a hamarosan gőzerővel induló kereskedelmi háború. A világ két legnagyobb hatalmának induló rivalizálása a gazdasági hadszíntéren dől el majd, és itt számíthat az, hogy az EKB hogy fog viselkedni.
Holnap tartja a kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a legfontosabb kérdés ismét az, hogy a vártnál rosszabb növekedés, de csökkenni már nem akaró infláció mellett hogyan megy tovább az EKB, de legfőképpen meddig hajlandó elmenni. Trump elnök kereskedelmi háborúja Démoklész kardjaként lebeg az euróövezet felett, és ennek a monetáris politikára is óriási hatása lehet. Az európai tőzsdeindexek csúcson vannak, így a holnapi döntés tétje nem kicsi.
Az EKB vezető közgazdásza nem lát olyan recessziós kockázatot, amely a kamatcsökkentések drámai felgyorsítását tenné szükségessé. Véleménye szerint az egyensúly megtartása a fontos, ahol a túl gyors kamatcsökkentések nem okoznak inflációt, de közben segítik a gazdasági növekedést is.
Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásokkal ellentétben változatlanul hagyta az irányadó jegybanki kamatot, így az továbbra is 21 százalék. A piac 2 százalékpontos emelésre számított, a Reuters felmérésében 27 közgazdász közül 23-an azt várták, hogy az irányadó kamat 23 százalékra nő.
A Bank of England elnöke, Andrew Bailey optimista hangvételű nyilatkozatot tett az Egyesült Királyság gazdasági kilátásaival kapcsolatban. A jegybankelnök szerint az infláció csökkenése jó úton halad, és a következő egy évben fokozatos kamatcsökkentésre lehet számítani.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a monetáris politikai döntéseket inkább a közelgő kockázatok, mintsem a legfrissebb gazdasági adatok alapján kellene meghozni. Az euróövezeti infláció novemberi adatai és a jövőbeli kamatcsökkentések lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
A várakozásokkal ellentétben nem nőtt a német infláció novemberben, ami alátámaszthatja azokat az aggodalmakat, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a negyedik negyedévben sem élénkül a fogyasztást, ugyanakkor az EKB tervezettnél komolyabb kamatcsökkentéséhez vezethet.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakpolitikusai szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikája mérsékelt hatással lehet az európai inflációra és kamatlábakra. Emellett figyelmeztetnek az euróövezetet érintő gazdasági kockázatokra és a lassuló dezinflációs folyamatra is.
Az infláció a májusi 4%-ról 3,7%-ra mérséklődött júniusban. Ahogyan azt cikkünkben jeleztük, a vártnál alacsonyabb mutatót mélyebben elemzve már egyáltalán nem olyan szép a kép. A Magyar Nemzeti Bank aktuális havi értékelése megerősíti azt a képet, hogy a csökkenés mögött sok az egyedi tényező, az alapfolyamatok nem mutatnak érdemi mérséklődést.
Júniusban 3,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a májusi 4%-ról 3,9%-ra mérséklődik az infláció. Vagyis a friss adat a vártnál nagyobb inflációcsökkenést mutat.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn kijelentette, hogy az infláció stabilizálódásához és a 2%-os célérték eléréséhez még több időre van szükség. A gazdasági helyzet javulása ellenére a kamatcsökkentés egyelőre nem sürgető.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön 2019 óta először fog kamatot csökkenteni, ez már biztosnak tűnik. Nagyobb kérdés az, hogy mi történik a mai ülés után: az infláció és a bérdinamika a várakozások felett alakul, a gazdaság is erősödik, és a jegybank döntéshozó testületében láthatóan nem egységes a vélemény a kilátásokat illetően. Konkrét jelzésekre a jövőre vonatkozóan ezúttal sem számíthatunk, a makrogazdasági előrejelzésekből viszont kiolvasható lesz az irány.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke egy amszterdami rendezvényen úgy fogalmazott, hogy az infláció csökkenése lassabb, mint várták, ez pedig befolyásolja a jegybanki politikáját - írja a CNBC.
Holnap 3,6 százalékos márciusi inflációt jelenthet a KSH, ezzel a 14. egymást követő hónapban mérséklődhet az éves alapú drágulási ütem Magyarországon - ezt ígéri a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzéseinek átlaga. A tavasz folyamán lassú emelkedésbe vált az infláció.
A 3,6 százalékos februári magyar infláció már nem a legmagasabb uniós összevetésben, de a felső harmadban foglal helyet. A legnagyobb ütemben Romániában nőttek az árak - derül ki az Eurostat adataiból.
Meglepetésre februárban is kitartott az inflációcsökkenés Magyarországon, a ma megjelent adatról a Magyar Nemzeti Bank is közzétette szokásos gyorsértékelését, amiben - nem meglepő módon - úgy látja, hogy kedvezően alakulnak az árfolyamatok.
Görögország 25 milliárd eurós haderőfejlesztési programot hajt végre.
Ezzel vajon mire készülnek?
Nagy emekedésben a vezető részvényindexek.
Várt feletti számokról jelentett a bank.
Egy klinikai vizsgálat során egy betegnél májkárosodást tapasztaltak.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
