Ezek az országok viszik a prímet a régióban a befektetések terén

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Kik viszik a prímet a régióban?

A régióban a legtöbb és legnagyobb értékű piaci tranzakció három országra összpontosult, igaz, különböző háttér miatt.

• Lengyelország a 40 milliós belső piacával a legnagyobb, önmagában egy más nagyságrendet képvisel, mint a régió többi országa. Itt lehetnek olyan volumenű tranzakciók, melyek méretüknél és jellegüknél fogva felkerülnek a nemzetközi befektetők radarjára. Lengyelországban a legnagyobb a klasszikus piaci pénzügyi befektetők szerepe, az ország a régióban befektető angolszász hátterű alapok hubja, valamint számos tisztán lengyel vagy lengyel-külföldi tőkeháttérrel működő private equity alap működik az országban, melyek innen fektetve indulnak a régióban.

  Igaz, helyi méretekben, de itt a legaktívabb a tőkepiac is.

  A lengyelországi tranzakciók mind értékben, mind darabszámban viszonylag kiegyenlített szektorális eloszlást mutattak, nem mondható egyértelmű koncentráció. 2 milliárd euróhoz közelítő értéket mutatott az ipari és az ingatlan szektor egyaránt, de 1 milliárd eurót meghaladó értékben voltak ügyletek a pénzügyi és a technológiai szektorban is.
• Csehországban az erős helyi középvállalati réteg miatt már a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan vannak döntően középméretű (25-100 millió euró) tranzakciók, melyekben jelentős szerepet játszanak a vagyonos magánbefektetők vagyonkezelő és befektetési cégei, az ún. family office-ok. A történelmi hagyományok miatt

  Csehország stabil és erős feldolgozóiparral rendelkezik,

  ami a megfelelő pénzügyi háttér mellett folyamatos forrása a vállalati tranzakcióknak, 2024-ben a tranzakciók közel harmada ebből az ágazatból került ki. 2024-ben a CEZ 850 millió eurós energetikai megadealjét leszámítva a legjelentősebb az ingatlan és szállodaszektor volt 900 millió eurót meghaladó mérettel, valamint a technológiai szektor 500 millió euró feletti szinttel.
• Az utóbbi néhány év feltörekvő régiós tranzakciós piaca Románia. A 20 milliós belső piaccal rendelkező ország egyre népszerűbb befektetési célpont,

  2024-ben meghatározó volt az energetikai tranzakciók súlya

  (kiemelten a megújulókban) úgy számban, mint tőkeértékben, 3,3  milliárd euró értékben jelentettek tranzakciókat. Ezen kívül a pénzintézeti szektor (393 millió euró), technológia (131 millió euró) és a mezőgazdaság-élelmiszeriparban voltak jelentősebb tranzakciók.

De mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarország jelenleg nem a legvonzóbb célpont a klasszikus pénzügyi befektetők számára. Ez négy fő tényezőre vezethető vissza:

1. Magyarországot a régió többi államától megkülönbözteti, hogy az állam, az állami vállalatok, illetve az állammal rendszeresen üzleti kapcsolatban álló szereplők aránya viszonylag magas, szemben a klasszikus piaci pénzügyi befektetők viszonylag alacsony súlyával. 2024-ben Lengyelországban 367 magántranzakció volt, Csehországban 114, Romániában 147, míg Magyarországon csak 56.
2. Számos területen tapasztalható gyakori szabályozói változás.
3. Magyarország úttörő volt a kilencvenes években a privatizációs során, ugyanakkor a kuponos privatizációkkal ellentétben nálunk tőzsdén keresztül vagy külföldi szakmai befektetőknek készpénzért történő értékesítések voltak jellemzőek akkor, amikor az országban még nem állt rendelkezésre helyi vállalkozói tőke megfelelő mértékben. Így relatíve magas a külföldi szakmai/stratégiai tulajdonosok aránya, ami korlátozza a potenciális tranzakciók számát.
4. Részben az ország mérete, részben az elmúlt 8-10 év konszolidációs folyamatai miatt (energetika, ITC- és pénzügyi szektor) már kevesebb a nemzetközi befektetők számára is értelmezhető tranzakciós méret. A 20-50 millió eurós ügyletek nemzetközi pénzügyi befektetőknek az alsó-közép sáv, de nálunk ezek már relatív méretes ügyleteknek számítanak, viszont volumenében az 5-20 m€-s tranzakcióból van a legtöbb.

2024-ben a magyar állam által vezérelt 4 milliárd eurót meghaladó gigatranzakciót, a Budapest Airport megvásárlását leszámítva az energetikai szektorban voltak a legnagyobb tranzakciók, a tranzakciók közel negyede ebből az ágazatból került ki (értékben az MVM napelempark vásárlásai a meghatározóak, valamint a Veolia megvásárolta az Unipertől a Gönyűi Erőműt).

A lejelentett tranzakciók több, mint negyedét az állam vagy az állammal rendszeresen üzleti kapcsolatban álló cégek bonyolították. Az egyéb tranzakciók zömmel kisebb ügyletek voltak különböző szektorokban.

Trump, háború, autóipari lejtmenet

A Trump-adminisztráció erőteljes lépéseket tett néhány nap alatt: a belpolitikai, ideológiai intézkedések mellett a vámok kivetését politikai és befolyásérvényesítési fegyverré emelte, ami nagymértékben bizonytalanítja el a piaci szereplőket:

mennyi ezekből a retorika, mennyi a piaci alkudozáshoz felhasználandó eszköz és mennyi a ténylegesen végrehajtandó intézkedés.

Az mindenesetre nagy valószínűséggel jósolható, hogy a világgazdaság szabad kereskedelme szűkülni fog és az amerikai politikai vezetés erőteljesebben lép fel az amerikai gazdasági érdekek mentén, akár korábbi hagyományos kereskedelmi partnereivel és politikai szövetségeseivel szemben is.

Az Ukrajnában zajló háború ilyen vagy olyan módon történő lezárása és az újjáépítés reális időtávba kerülése rendkívüli módon felértékeli a helyreállításban bármilyen módon bekapcsolódni képes szereplőket. Egy ilyen rendeződés esetén megnő a kereslet az építőanyag-gyártók, a magas- és mélyépítési kivitelezők, a logisztikai szereplők (logisztikai társaságok, eszköz- és felszerelésgyártók) iránt, akik minél közelebb helyezkednek el Ukrajnához és minél nagyobb kapacitásokkal rendelkeznek majd, annál nagyobb lesz irántuk az érdeklődés.

A mezőgazdasági cégek helyzete kettős: a Fekete-tenger, mint szállítási útvonal újbóli megnyitása visszahozza az ukrán mezőgazdaság hagyományos kiviteli piacait (Közel-Kelet, Észak-Afrika), ezzel csökkenhet az a dömpingnyomás, amivel a közép-európai termelők küzdenek.

Ugyanakkor Ukrajnának óriási szüksége lesz minden bevételre az újjáépítés részleges finanszírozásához, ezért logikusan továbbra is célba veszi a közeli piacokat.

• A digitális gazdasághoz kapcsolódó cégek iránt töretlen az érdeklődés, az IT-cégeknél viszont a saját termékkel rendelkező társaságok iránt van nagyobb fókusz.
• Az energetika területén is várhatóan folyamatos marad a kereslet, ugyanakkor a nem szabályozható megújulóenergia-termelők növekvő súlya miatt a kiegyenlítő kapacitások biztosítására képes cégek (gázos erőművek, akkuparkok) vannak előnyben.
• Az autóipar vesszőfutása folytatódik, itt a potenciális beszállítók közül már szelektíven válogatnak a befektetők, és azok lesznek előnyben, melyeknek duális (civil és védelmi szektor) gyártói képességei és kapcsolatai is vannak.
• Az ingatlanpiacon továbbra is Lengyelország a legnépszerűbb marad, az ország mérete mellett fontos tényező, hogy a településstruktúra decentralizált, a fejnehéz magyar piaccal szemben számos többszázezres város van megfelelő vásárlóerővel. Kisebb léptékben, de Romániára is igaz ez a decentralizáció, az ország népszerűsége ingatlanbefektetői oldalról is nő, várhatóan 2025-ben Lengyelország után a második legnépszerűbb ingatlanbefektetési célpont lesz. Csehország Magyarországhoz hasonlóan, bár kisebb mértékben fejnehéz, Csehországban és Magyarországon is viszonylag jelentős marad a turisztikai ingatlanbefektetések száma.

Nearshoring az új jelszó

Mivel megdőltek a korábbi paradigmák és a politikai bizonytalanságok, szállítási problémák miatt a korábban mindenható globalizációs és készlet-minimalizálási stratégiák hátrább sorolódtak, a nearshoring az új jelszó. Vagyis azok a cégek kerültek előtérbe, melyek megfelelő volumenű és minőségű termelési kapacitással, illetve szolgáltatások nyújtásával, kedvező költségviszonyok mellett biztosítani tudják a fejlett piacok kiszolgálását, valamint a helyi vagy relatíve közelről biztosított logisztika szerepe is felértékelődött. Közép-Európa tehát marad a befektetői radaron, de a klasszikus pénzügyi befektetők fókusza 2025-ben is elsősorban Lengyelországra, Csehországra és Romániára irányul.

A fenti elemzés a piaci szereplők által általánosan használt MergersMarket adatain alapult, és csak az ott lejelentett tranzakciókat tartalmazza.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images